Lex fundamentalis

l. Alaptörvény.

Lexikon

(gör.) a. m. szótár, a mai magyar nyelvszokás szerint leginkább az enciklopédikus szótár, minő a jelenlegi, l. Enciklopédia - Lexikografus a. m. szótáriró. L. Szótár.

Lexikon-oktáv

könyvalak, 28 cm. magas és 18 cm. széles. Nevét onnan nyerte, hogy a lexikonok oldalainak rendesen ilyen a nagyságuk.

Lexikon-per

l. Döbrentei és Enciklopédia.

Lexington

(ejtsd: lekszingtn), 1. county D.-Karolina É.-amerikai államban, 2550 km2 területtel, 18 565 lakossal, L. székhellyel. - 2. L., Fayette county székhelye, Kentucky államban, 38 km.-nyire Frankforttól, az Elkhorn és vasutak mellett, (1890) 21 567 lak., szövő és fémiparral, szeszégetéssel; az 1782. alapított Transylvania egyetemmel, amely egyike a leglátogatottabbaknak az Egyesült-Államokban: nagy lóversenyekkel, lóvásárokkal; Henry Clay emlékszobrával. - 3. L., Lafayette county székhelye Misszuriban, 180 km.-nyire Jefferson-Citytől a Misszuri jobbpartján, vasút mellett. (1890) 4537 lak., gabona- és szénkereskedéssel. 1861 szept. 20, itt a szövetséges csapatok egy része letette a fegyvert a konfederáltak előtt. - 4. L., Rockbridge county székhelye Virginiában, 180 km.-nyire Richmondtól, a Blue Mountains egy völgyében. 4030 lak., kénes ásványvizforrásokkal, a Washington által 1798. alapított és az ő nevét viselő egyetemmel; az állami katonai iskolával. - 5. L., falu. 18 km.-nyire Bostontól; itt történt 1775 ápr. 19. az első véres összeütközés angolok és amerikaiak közt. az amerikai szabadságharcban.

Lexis

Vilmos, német közgazda, szül. Eschweilerben 1837 jul. 17. A bonni egyetemen tanult, majd Párisba ment, hol Franciaország közgazdasági viszonyait tanulmánlyozta. 1872. a strassburgi egyetemre nevezték ki a nemzetgazdászat tanárává; jelenleg Göttingában tanít. Számos apróbb dolgozatai mellett fontosabbak: Einleitung in die Theorie der Bevölkerungsstatistik (1875); Erörterungen über die Währungsfrage (1881); Die Wirkung der Getreidezölle (1889); többek közreműködésével L. adta ki a Handwörterbuch d. Staatswissenschaften c. enciklopédikus munkát is. 1893 aug. 9. a Budapester Tagblatt-ban az osztrák-magyar valuta-szabályozásról közölt cikket. Legújabb dolgozatai: Die deitsche Silberkommission a Preussische Jahrbücher c. folyóiratban jelent meg 1895 márc.

Lex Papia Poppaea

(lat.), törvény az ókori Rómában, mely a megelőzőleg hozott Lex Juliával együtt a nőtlen férfiak és a magtalan családok megadóztatását célozta; a két törvényt Kr. u. 9. egybefoglalták, de csak Augustus császár 20 évi fáradozása utánlépett életbe. A L. némi előnyt (p. a gyámságtól való mentességet) biztosított azoknak, kiknek Rómában 3, Itáliában 4, a provinciákban 5 gyermekük volt. A házasoknak külön helyeik voltak a szinházban; az állami hivatalok betöltésénél a házasok vagy a gyermekkel megáldottak előnyben részesültek; mindenki (férfi és nő) köteles volt 25, illetőleg 20 és 60, illetőleg 50 éve közt megnősülni. A nem nősek (coelibes) távoli rokonaik örökségéből mitsem kaptak, a gyermektelenek (orbi) a hagyomány felét, mig a többi rész, néha az egész is, a gyermekkel megáldott rokonokra, vagy a kincstárra szállott. A törvény az egész császárság ideje alatt érvényben volt.

Lex posterior derogat priori

(lat.), l. Abrogáció.

Lexuri

(Lixurion), város és püspöki székhely Kefallenia görög szigeten Argosztolival szemben. (1889) 5740 lak., aprószőllő-, olaj- és borkereskedéssel.

Leyd.

latin állatnevek mellett Leydig F. nevének rövidítése.


Kezdőlap

˙