Magassági kör

máskép vertikális kör, a csillagászatbanminden a zeniten és nadiron átmenő és igy legnagyobb kör, mely a horizontra merőleges (l. Ég). M. még minden olyan műszer is, mellyel az égi testeknek a horizont feletti magasságát ivmértékben mérjük. Ezeknél függélyes és forogható tengely végére kezdetben vizszintes tengely van ugyancsak forgathatón megerősítve,ennek egyik végén a beosztott kör, másik végén pedig a távcső van; a körön levő osztás segélyével az a szög, mellyel a távcsövet a vizszintes irányból el kell mozdítani, hogy az az illető égi testre legyen irányozva, leolvasható. Tulajdonképen tehát a teodolit, altazimut (l. o.) univerzális mind, egyúttal M. is; csak ilyenek újabbanmár nem is készülnek. A meridiánban a csillagok magasságát a meridiánkörrel szokás mérni (l. Csillagászati műszerek).

Magassági osztályok

(erdészet), oly erdőállabok becslésénél, melyek egyes fáinak magassági különbségei, akár a talajviszonyok, akár a rendszertelen kihasználás, akár végre az üzemmód (szálaló és középerdőüzem) miatt feltünők, szükséges az egyes fákat 2-3 magassági osztályba sorozva kiszámlálni és az egyes osztályok fatömegét külön-külön meghatározni. Középkoru vagy felnőtt állabokban 2-3 m.-nyi különbség lehet az egyes osztályok átlagos magasságai közt. L. még Erdőbecslés.

Magasságmérés

többféle módon végezhető. 1. Közvetlenül mérőléccel v. szalaggal, mely egyszerüségénél fogva nem szorul magyarázatra. 2. Trigonometeres módszerrel, mikor a keresett magasság egy derékszögü háromszög egyik befogója gyanánt adódik ki. Ide okvetlenül szükséges egy olyan műszer, mellyel függélyes síkban fekvő szögeket mérhetünk meg. Ha BC (l. ábra) a megmérendő magasság, melyet ismerünk, ugy csak az a magassági szöget kell megmérni és BC kiszámítható: BC = AB. tang. a.

[ÁBRA]

Az AB vizszintes távolságot közvetlenül rendesen nem lehet megmérni, hanem háromszögelés útján ismeretes. Ha az AB távolság igen nagy, akkor figyelembe kell venni a föld görbületét és a fénysugár elhajlását az egyenlőtlen sűrüségü légrétegekben, miáltal az előbbiegyszerü képlet kissé komplikáltabb lesz. 3. Szintezésnéla szintező műszerrelvizszintes síkot tűzünk ki s megmérjük, hogy a két pont,melyeknek relativ magasságát ismerni akarjuk, milyen mélyen van a kitűzött vizszintes sikalatt. Nagyobb távolságoknál és magasság különbségeknél több sgédpontot kell közbe iktatni s igy több műszerállással, fokról fokra határozzuk meg a keresett magasságot. 4. M. légsúlymérővel, l. Hegymagasságmérés és Geodézia (VII. köt. 907. old.).

Magas-Tátra

l. Tátra.

Magasztos

(eszt.), a fenségesnek (l. o.) árnyalata, tulajdonképen fordítása a sublime, erhaben szavaknak, de mégsem jelenti egészen ugyanazt. Rendesen a lelki emelkedettségre, a szellemi nagyra, a lelki fenségre szokás alkalmazni.

Magától lövő

oly lövőkészülék, mely megérintésekor elsül; vadállatok és betörők ellen használják. Háboruban a várharcok alatt oly terekre rejtenekel M. készülékeket, melyekre az ellenfél valószinüleg jönni fog. Tengerpartok, kikötők stb. megvédésére és folyókon való hajózás megakadályozására is M.-ket (torpedókat) sülyesztenek a viz alá, melyek, ha ellenséges hajó viz alatti részével beléjük ütközik, elsülnek és ezzel robbanó szereket gyujtanak meg, melyekaknaszerühatásukkal az ellenséges hajót veszélyeztetik.

Magázás

l. Megszólítás.

Magazin

l. Raktár és Közraktár. M.-puska, l. Lövőfegyver.

Magáztatás

Némely erdei fa magját elvetés előtt vizben áztatják, hogy a felduzzadt mag könnyebben csirázásnak induljon. Különösen állez az akácfa magjára, melyet forró vizzel szoktak leönteni, hogy a kemény maghéj könnyebben pattanjon fel.

Magbél

(növ., nucleus), l. Mag.


Kezdőlap

˙