Marionette-szinház

l. Bábszinház.

Mariotte

Ödön, francia fizikus, szül. Bourgogneban (Saôneet Loire département) 1620 körül, megh. Párisban 1684 máj. 12. ifju korában szerzetbe lépett, és később a bencések Dijon melletti St. Martin sur Beaune nevü kolostorának főnöke lett; 1666-tól kezdve a párisi akadémia tagja volt. Mint rendének legtöbb tagja, ugy ő is a tudományoknak szentelte életét; kiváltkép a fizikát kedvelte és e téren számos fölfedezést is tett. Az kár, hogy kisérleti ügyességével nem voltak arányban matematikai ismeretei, innen van az, hogy mig a fizikai kérdéseket kisérletileg helyesen oldotta meg, addig matematikai megoldásukat csak tökéletlenül vitte véghez. A fizikának majd minden terén tett fölfedezéseket. Ezek közül mindenesetre az elsők közé tartozik ama törvénynek fölállítása, melyet éppen ő róla M.-féle törvénynek neveznek. E törvényt Boyle angol fizikus ugyan már 18 évvel M. előtt állapította meg, de M. erről semmit sem tudott; ő egészen önállóan jutott a róla nevezett törvényre (l. Gáz). M. művei megjelentek: Ouvres de M. cím alatt Lejdában 1717. Az első fejezetben De la percussion ou choe des corps címmel leirja ütközőgépét, a 8-ik fejezetben pedig, melynek címe: Nouvelle découverte touchant la vue, a szembeli vakfoltnak tőle származó felfedezését.

Mariotte-féle törvény

l. Gáz.

Mariotte palackja

alul oldalsó kifolyócsővel ellátott, felül dugóval légmentesen elzárt palack, melybe a dugón át mindkét végén nyilt üvegcső nyulik (l. az ábrát). Ha a palackból kevés viz kifolyik, a felső rszben levő levegő kitágul, nyomása kisebb lesz, mig az üvegcsövön át ható külső légnyomás a belsőt és a cső alsó végétől a viz szinéig terjedő folyadékoszlop nyomását együtt véve legyőzheti és légbuborékok szállhatnak a cső alsó végén a vizbe. Ekkor a cső alsó végének szintájában, b-nek külső légnyomás uralkodik mindaddig, amig a c vizfelület nem merül b alá s a viz kifolyása csupán az ab vizoszlop nyomása alatt történik, mely a kifolyási csőtől a b szintájáig ér. Habár a viz tükre sülyed, az ily palackból a vizet egyformán maradó nyomással és sebességgel lehet kifolyatni. Mennél mélyebbre nyomják le a csövet, annál lassubb lesz a kifolyás és ez egészen megszünik, ha a cső alsó vége a kifolyási csővel egy szintájban van.

[ÁBRA]

Mariotti

L., l. Gallenga.

Mariposa

countz Kaliforni'ban, 373 km2 ter-lettel, 458 lak., M. székhellyel.

Marisel

kisközség Kolozs vármegye gyalui j.-ban (1891) 2156 oláh lak.

Marishal

lord, l. Keith (1).

Mariska

Vilmos, közgazdasági iró, egyetemi tanár, szül. Rozsnyón 1844 okt. 24., hol atyja székesegyházi karigazgató volt. Középiskolai tanulmányait szülővárosában elvégezvén, 1861. a pesti egyetemen jogot és államtudományokat hallgatott. Miután 1862-66. több fővárosi hangversenyben működött, zongorajátékával annyira magáva vonta az illetékes zenészi körök (Mosonyi, Thern, Reményi stb.) figyelmét, hogy már-már a zeneművészetre akarta magát szánni. De mégis megmaradt jogi és közgazdasági tanulmányainál. 21 éves korában lett a jog- és államtudományok doktorává; 1866 és 1867 első felében a pesti kir. itélő táblánál joggyakornok volt s e mellett több főúri család fiának adott oktatást a jogi tantárgyakból. 1868. elején kinevezték a kassai jogakadémiához tanársegédnek, szept.-ben pedig a győri királyi jogakadémiánál az államtudományok előadásával bizták meg; innen 1869 aug.-ban ismét a kassai jogakadémiához tért vissza mint a nemzetgazdaságtan és pénzügytan tanára; 1891. ugyanily minőségben a budapesti királyi tudományegyetem rendes tanárának nevezték ki. Nevezetesebb művei: Az államgazdaságtan kézikönyve (3. kiadás 1896), mely (Eszék 1894) horvátul is megjelent; Bélyeg- és illetékszabályok (Budapest 1880); Az egyenes adók reformja Ausztriában (u. o. 1878); Egyenesadóink reformja (Politikai Szemle 1892); ezeken kivül számos tanulmányt és értekezést irt a Közigazgatási Lapokba s Jogtudományi Közlönbe. E lexikonba is több közgazdasági cikket irt.

Maristák

l. Oblátusok.

Maritimo

egyike az Egadi-szigeteknek (l. o.).


Kezdőlap

˙