(lat.) a. m. anyai ágon nagynéne; az anyának nővére; M. magna, az anyai nagyanyának nővére.
nagyközség Szatmár vmegye M.-i j.-ban (1891) 4589 magyar lak., a járási szolgabirói hivatal, járásbiróság, adóhivatal és pénzügyőrség székhelye; van állami bujasenyvi kórháza, gőzmalma, vasúti állomása, posta és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Itt jelenik meg a Mátészalka és Vidéke c. hetilap (IV. évf.) V. ö. Pap A., A mátészalkai ev.-ref. egyház története (Szatmár 1883).
l. Magyal.
(gör.-lat.) a. m. tudomány; továbbá matematikai tantétel, L. Matematika.
Ez abból a magánjellegü társaságból keletkezett, mellyé a budapesti matematikusokat főleg Hunyady Jenő és Scholz Ágoston már 1885 őszén egyesítették. Alakuló közgyülését 1891 nov. 5. tartotta s elnökének Eötvös Loránd bárót választotta, kinek a társulat alakításában legtöbb érdeme van. Télen havonként két csütörtökön tart gyülést az egyetemi fizikai intézetben; továbbá Mathematikai és Physikai Lapok cimen folyóiratot ad ki, melyet Bartoniek Géza és Rados Gusztáv titkárok szerkesztenek.
l. Matematika.
(ejtsd: metjusz) G. D., angol presbiteriánus lelkész, 20 évig volt papja egy amerikai felekezetnek, majd a világ összes reformátusait egyesítő presbyteriánus szövetség titkára lett, s ezen minőségében kereste föl hazánkat, megjelenvén a magyarországi ev. ref. egyház 1891 dec. 4. Budapesten összeült zsinatán, hol a szövetség nevében angol nyelven üdvözölte a zsinatot, melyre, szintén angol nyelven, báró Vay Béla zsinati tag felelt. A zsinat megnyitása előtt Debrecenben is volt M. Magyarországi tartózkodásáról, itten nyert egyházi benyomásairól részletes jelentést tett közzé Magyar-Land c. alatt a szövetség közlönyében (Quarterly Begister). Ezen jelentése magyar fordításban megjelent a Protestáns egyházi és Iskolai Lap 1892. évf. 8. és 9. számaiban.
l. Mátyás.
(ejtsd: matjő) Kolozs Lajos, francia csillagász, szül. Mâconban 1783 nov. 25., megh. Párisban 1875 márc. 6., hol atyja asztalos volt. 1803. a párisi műegyetemre ment, 1806. pedig, midőn barátja Arago a meridián hosszának megmérésére Spanyolországba utazott, ennek helyére került a csillagvizsgálóhoz; több akadémiai díjat nyert és 1817. az akadémia tagjává választotta. A Bureau des Longitudes felállítása után ott is működött, végre a politechnikumon az analízis és mechanika tanárává lőn; 1835-40-ig szülővárosát képviselte és 1848. az alkotmányozó gyülés tagja volt. M. 30 éven át adta ki az Annuaire du bureau de longitudes-t, azonkivül ő adta ki Delambre Histoire de l'astronomie du XVIII. slecle (Páris 1827).
l. Matild.