Meddőség

l. Magtalanság.

Meddő virág

(növ.) egyáltalában az olyan, amelynek sem himje, sem termője nincs. A természetben olyan növény, melynek csupa M.-a lett volna, már régen elpusztult volna, mert mag nélkül nem gyarapodhatott volan. M. most csak kertben lehetséges, p. a teljesvirágu növények, itt egyik-másik földbeli hajtásokkal (hibrid menták, Inula) egy ideig fenmaradhat vagy pedig a kertész mesterséges módon szaporítja.

Medea

város, az ugyanily nevü járás és a régi Titeri kerület főváros, Alger (ettől 7 km.-nyire) algeriai départementban, a Kef-el-Azeri lábánál, vasút mellett, (1891) 15 563 lak., akik közt 1787 francia; gabona-, bor- és spárgatermeléssel, vizvezetékkel. Az európai módra átalakított várost falak veszik körül. A franciák 1830. először és 1840. végleg megszállották.

Medaia

(lat. Medea), Aites kolchiszi király és Idyia okeanida Uv. Hekate) leánya, ki a görög mitologiában Iasont (l. o.) az aranygyapjuhoz (l. Argonauták) segítette s aztán vele megszökött; magával vitte kis öccsét, Absyrtost is, kit, midőn atyja a tengeren üldözte, megölt ésdarabokra vagdalva a habokba hányt, hogy atyja a szétszórt tetemeket összeszedve, ne követhesse Iason hajóját. A faiákok szigetén egybekelt Iasonnal. Haza térve, Iason M. segítségével boszut állt Peliason (l. o.); M. azt tanácsolta Pelias leányának, hogy ha meg akar fiatalodni, ölje meg és főzze meg atyját. Ezután Korintusba szöktek, de Iason tiz évi házasság után eltaszította M.-t, hogy Glaukét vagy Kreusát vehesse nőül; M. ugy állt boszut, hogy mérgezett öltönyt és diadémet ajándékozott Kreusának, ki ezektől el is pusztult; azután megölte tulajdon gyermekeit, s egy sárkányfogaton, melyet Heliostól kapott, Athénbe szökött Aigenushoz, kinek Medost szülte. De mivel Theseus ellen ármánykodott, innen is szöknie kellett, s Medosszal Ariába ment, melynek lakóit róla médeknek hivták. E mondának többféle változata van, s egyes épizódjai is különböző időkben keletkeztek; bizonyos, hogy a gyermekgyilkos M.-t Euripides teremtette meg, vagy legalább tette népszerüvé. A képzőművészek is sokszor megörökítették; hires volt a bizánci Timomachos szobra, mely a gyilkosságon töprendő M.-t ábrázolta; legjobb ábrázolása, mely ránk maradt, egy canosai vázán látható, mely az egész korintusi drámát megjeleníti. A latin Seneca is irt tragédiát M.-ról; újabban Corneille és Grillparzer dolgozták fel sikerrel e tárgyat; Cherubini pedig operát irt e címen. V. ö. Schiller, M. im Drama alter u. neuer Zeit (ansbach 1865).

Médek

médusok, l. Média.

Medellin

Antioquia kolumbiai állam fővárosa, a Porce partján, a M. Canonban, 1470 m.-nyi magasban, 40 000 lakossl, élénk kereskedéssel, amelynek főcikkei a környék bányáinak aranya és ezüstje; egyetemmel, kémiai laboratoriummal és pénzverővel.

Medelpad

(Midelfva), vidék Norrland (l. o.) svéd länben, a Botteni-öbölnél, 7353 km2 területtel, 90 000 lak., Sundsvall főhellyel.

Medels

Val-, a Piz Rondadura (3019 m.), Piz Ganneretsch (3043 m.), a Scopi (3200 m.) és a Piz Medel (3203 m.) közt a Lukmaniertól a Curagliai-szoroson tul átnyuló, 15 km. hosszu völgy Graubünden svájci kantonban, összesen 528 katolikus lak., akik állattenyésztők. A Közép-Rajna folyik rajta végig.

Medence

a fizikai földrajzban minden medenceszerü mélyedésnek neve, p. a magyar Nagy-Alföld, Kis-Alföld és az erdélyi M., hazánk három legnagyobb ilyen mélyedése. - M. a vizépítés terén minden nagyobb viztartó építmény. Ilyenek a vizvezeték szolgálati medencéi (réservoir, 1. Vizvezeték), a fürdők, szökőkutak, halastavak medencéi és különösen az ipari v. gazdasági célokból egyes nagy gáttal elzárt folyóvölgyek, melyekben a viz a gát miatt magasra duzzad s mint egy mesterséges tó tölti meg a völgyet. - M. a tengerészetben (ném. és franc. Bassin, ang. dock), mesterségesen készített nagy viztartó, mely oly kikötőkben, amelyekben a viz mélységére nézve a dagály és apály közötti különbözet nagy, mint belső kikötő, tengeri hajóknak ki- és megrakodására szolgál, ellentétben a külső kikötők v. révekkel, melyekkel a M. rendesen csatornákkal van összekötve. A M. elzárhatóságánál fogva az ár idejétől független. L. Dock. Mozgó M., l. Hajószállítás.

M. (pelvis) az anatomiában a két M.-csont és a keresztcsont (l. o.) által alkotott gyűrü, melyhez a keresztcsont alsó végén mint lényegtelen rész járul a farkcsont. Az e csontok által közrefogott terület alkotja a M. üregét, mely felső tágabb (nagy M., p. major) és alsó szűkebb részből áll (kis M., p. minor). A nagy M., azaz a csipőlapátok közti terület egész az u. n. határvonalig (linea terminalis s. in nominata) a hasüreghez számíttatik. A hasüreg szabadon folytatódik a határvonal alatt a szűkebb kis M.-be. Férfinál a kis M. mint főrészeket a húgyhólyagot és végbelet, nőnél azonban azonkivül az előbbi kettő között tartalmazza a méhet a petefészekkel. A kis M. bemenete lehetővé teszi terhes méhnél a folyton nagyobbodó méhnek a kis M.-ből a hasüregbe való felemelkedését, ugy hogy a terhesség későbbi szakaszaiban a magzat teljesen a hasüregben fekszik. (L. Magzatfekvés.) Nőnél a kis M. bemenetének átmérője átlag 11 cm., haránt átmérője 13,5 cm., ferde átmérője 12,5 cm. Férfinál a méretek átlag 1 cm.-rel kisebbek. A kis M. egyes v. valamennyi méreteinek szűkebb volta a rendes szülést megnehezíti, vagy teljesen lehetetlenné teszi. A M. fontos szerepénél fogva a női nemben a legjobban magán viseli a nemi jelleget. A női M.-n a csipőlapátok nagyok, széjjel állók (széles csipők) a kis M. bemenete egészben véve tágabb és babalaku, mig férfinál az előfok erős benyulása folytán kártya-szivalakban szűkül. A nők keresztcsontja szélesebb és inkább hátrafelé irányul, a szeméremcsontok által alkotott ív tágabb.

Méd építészet

l. Építészet.


Kezdőlap

˙