Medve

az ágyásban lévő élet, gabona, ha az eső megcsapja; az a tömeg, mely a vas és más ércvegyek olasztásánál a kemence fenekére ülepedik s nyers és kovácsolható vasból s egyéb részekből áll; cölöpök leverésére használt vasas tőke; nagyobb faju háló; csillag neve, máskép göncöl szekere (l. o.) és kis medve (l. o.).

Medveállatkák

(állat, Tardigrada), a pókfélék osztályának egyik rendje, amelybe kivétel nélkül mikroszkópos állatkák tartoznak. Törzsük a fejjel mindig összenőtt és fejtort alkot, féregszerü, halványan ízelt. Lábaik csonkszerüek, ízeletlenek, a negyedik pár mindig a test hátulsó végén fekszik, valamennyi karmokban végződik s ezeknek száma 2-4. Idegrendszerüknek középpontja garatgyűrü és hasdúcláncolat s ez utóbbi négy dúcból áll. Két szemük az első lábpár előtt fekszik. Emésztő készülékük mellső része szívócső s ebben kiölthető tüskék foglalnak ehlyet, ezenkivül két hatalmas nyálmirigy váladékát is magába veszi. Garatjuk izmos falzatu, emésztőgyomruk terjedelmes, néha vakbeles. Elkülönült lélekző és kiválasztó szerveik nincsenek. Himnősek, női nemzőszervük páratlan, a him ellenben páros. petéik leggyakrabban a szülőnek levedlett bőrében fejlődnek tobább. Helyváltoztatásuk igen lassu és nehézkes, nagyon hasonlít a medvékéhez s ezért kapták nevüket. Leggyakrabban nedves mohok alatt találjuk, de vizben is tenyésznek. Táplálékuk növényi és állati anyagokból áll. A kiszáradás alkalmával tetszhalottakká lesznek s csak a vizbe jutás után kelnek új életre. Eddig mintegy 15 fajuk ismeretes, melyek között leggyakoribbak: az Arctiscon Milnei Schultz., a Macrobiotus Hufelandii s. Schultze, Macrobiotus macronyx Duj., s ez utóbbi a vizeket lakja. Az 1 mm. nagyságot egyikük sem éri el; nálunk is tenyésznek.

Medvebogyó

(növ.), l. Medveszőllő.

Medvebőr

iparilag feldolgozva mint takarók, lábszőnyegek, részben mint prém is fontos kereskedelmi cikk; leggyakrabban fölhasználják mint díszítést (termekben, falakon, vadászfegyverek közepette, kirakatokban stb.), amikor is rendesen a fejet kitömik s belé illesztik a mesterséges (üveg-) szemet és fogazatot is. A közönséges M. (a legszebb Szibériából) szine barna, néha szürkés (Esztoniában), ritkán rókavörös (mézmedve); Szibériában akad tejfehér is, hosszu, lágy szőrmével. Az amerikai medvebőr rendesen fekete (Baffin- és Hudson-öböl) vagy szürke (Misszuri forrásvidéke), de szőrméje finomabb mint az előbbié. A jegesmedve bőre igen becses, mert szállítása nagy nehézségekbe ütközik; a grönlandi társulat évenkint csak 50-200 darabot szállít Kopenhágába. A összes évi termelés átlaga 20 000 medvebőrre tehető.

Medve bőrére inni

a. m. a még el nem ért eredmény rovására áldomásozni. Először III. Frigyes császár használta, aki egy mesében ezzel felelt XI. Lajos francia király követének, midőn ez arra biztatta, hogy foglalja el a burgundiai hercegnek németországi birtokait, mint ahogy a francia király el fogja foglalni a Franciaországban levőket. V. ö. Tóth B., Szájrul szájra, 161. old.

Medvecukor

(növ.), l. Cukorkóró és Fekete cukor.

Medveczky

Frigyes, fikozofiai iró, egyetemi tanár, szül. 1856. Miután előbb Németországban (Fr. Bärenbach néven) több filozofiai művet irt, 1882. kineveztetett a budapesti egyetemre a filozofia rendkivüli, 1886. rendes tanárává. 1887. a magy. tudományos akadémia megválasztotta levelező tagjává. Tagja a középiskolai tanárvizsgáló bizottságnak. Irodalmi tevékenysége igen széleskörü. Ismerettani alapelveit, Kantból kiindulva, Prolegomena zu einer anthropologischen Philosophie (Lipcse 1879) c. művében fejtette ki. Újabban főleg erkölcstani és társadalmi problémákkal foglalkozik. Főbb művei, melyeken kivül számos értekezést irt bel- és külföldi folyóiratokba, a következők: Herder als Vorgänger Darwins und der modernen Naturphilosophie (Berlin 1877); Das Problem einer Naturgeschichte des Weibes. Historisch und kritisch dargestellt (Jena 1877): Gedanken über die Teleologie in der Natur. Ein Beitrag zur Philosophie der Naturwissenschaften (Berlin 1878); Prolegomena zu einer anthropologischen Philosophie (Lipcse 1879); A nemzetközijog elmélete Kant philosophiája szerint (Budapest 1881); Die Socialwissenschaften. Zur Orientirung in den socialwissenschaftlichen Schulen end Systemen der Gegenwart (Lipcse 1882); Társadalmi elméletek és eszmények (Budapest 1887); A normativ elvek jelentősége az etikában (u. o. 1888); Az egységes középiskoláról (Budapesti Szemle 1892); A seminariumok feladata az egyetemen (u. o. 1884).

Medvefélék

(Ursidae), a ragadozók egyik családja, amelynek tagjainak teste zömök, hosszas fejjel, rövid és vastag nyakkal. Talpon járók, vissza nem huzható karmokkal, elől és hátul 5-5 ujjal. Nyelvök csupasz. Fogazatuk erős, többnyire 3-3 metsző, 1-1 kiálló eb-, felül 3, alul 4 előzáp-, 1-1 szakító és 2-2 igazi zápfoggal. Csak az előzápfogak hegyesek, a többi zápfogak gumósak, ami elárulja, hogy ez állatok a húson kivül mást is esznek, azaz vegyeséletüek, mindenevők. Az ide tartozó fajokat 6 nembe sorolják: 1. Cercoleptes Illig, melynek fülkagylója fülpamatszőr nélküli, nyelve nagyon kinyujtható. Egy faja ismeretes (C. candi volvulus III.), mely északamerikai. - 2. Arctitis Temm. (l. o.). - 3. A macskamedvék (Aliurus F. Cuv.), talpuk szőrös; egy fajuk él Himalájában: a Panda (A. fulgens F. Cuv.). E három megegyezik abban, hogy karmaik részben visszahúzhatók. - 4. A mosómedvék (Procyon Storr.), arcorruk rövid és hegyes, ujjaikon a karmok egyenesek. 3-4 fajuk ismeretes, többnyire amerikaiak. - 5. Orrmányos medvék (Nasua Storr.), hasonlók az előbbihez, csakhogy arcorruk orrmányszerüen megnyult. Szintén amerikaiak. L. Koati. - 6. Igazi medvék (Ursus L.), melyeknek farka igen kicsiny, fogazatukban a zápfogak száma 6/7. Mintegy 8-10 élő fajuk ismeretes (barna, jeges,sziriai, kumo vagy tibeti, baribal, maláji, leffentyüs, örvös stb. medve). Egyike a legérdekesebbeknek a barlangi medve (Ursus spelaeus L.), melynek maradványai a barlangokban találhatók. A diluviumben élt az óriás szarvas, a mammut, a kettős tülkü rinoceros stb. állattal egy időben s az ősember kortása volt. Jóval nagyobb és erősebb volt mint a jegesmedve (l. o.). Hazánkban egyes barlangokban (igrici, oncsászai stb.) csontmaradványait nagy mennyiségben találhatni.

A medve a finn-ugor népeknél szent állat volt, melynek áldoztak s melyet megénekeltek. A vogulok nagy érdekü ősi medveénekeit Munkácsi Bernát gyüjtötteés adta ki eredeti nyelven és fordításban. (Vogul népköltési gyüjtemény, III. köt., Budapest 1894.)

Medvefóka

l. Fókák.

Medve-folyó

(Bear-River), három É.-amerikai folyó neve. Az első a Sziklás-hegyekből (Rocky Mountains) ered, a Sóstó-várostól (Salt Lake City) 112 km.-nyire K-re s Utah állam területén keresztülfolyva, a Nagy-Sóstó ÉK-i részébe ömlik. - A második Kaliforniában a Sierra Nevada Ny-i lejtőjén fakad s egy ideig határt képez Yuba és Placer countyk közt, aztán Marysvilletól mintegy 45 km.-nyire a Feather folyóval egyesül. - A harmadik a Nagy-Medve-tó Ny-i, 120 m. széles lefolyása, mely a Mackenzie folyamba szakad.


Kezdőlap

˙