Mézaire

(franc., ejtsd: mézer), a spanyol lovaglóiskolának járómódja, tulajdonképen fél courbette (l. o.). A M. végrehajtásánál a ló még kevésbbé emeli fel elejét mint a courbettenél, csánkízületében meg kell hajolnia, s első lábai szárcsontjait a felkar alá kell húznia.

Mezar

(Mezar-i-serif), város Afghanisztánnak Balch területén, 25 000, többnyire üzbek és afghán lak., búcsujáró hely, mert a monda szerint Ali (Mohammed veje) holttestét, melyet egy a pusztába kivert tevére kötöztek, itt temették el.

Mezarteriitisz

(gör.) a verőerek, arteriák középső (izom-) rétegének gyuladása.

Mézbor

l. Méhsör.

Mezda

l. Mega.

Meze

város Hérault francia départementban, a Thaui-laguna és vasút mellett, (1891) 6326 lak., tengeri sófőzéssel (évenként 25 000 t.), jelentékeny borkereskedéssel. V. ö. Fabre, Hist. de M.

Mézecet

(oxymeli), legegyszerübb készítési módja a mézet vizzel (1 kilóra 4 litert számítva) felhigítva hordóban a levegő hatásának kitenni. Gyorsabb az eljárás, ha a mézes vizbe vagy vizzel felhigított romlott méhsörbe ecetanyát tesznek. A M.-et fül-, száj- és torokbajokban háziszerül is alkalmazzák.

Mezei

1. Ernő, publicista, szül. S.-A.-Újhelyben 1851 máj. 1. Középiskoláit S.-A.-Újhelyen és Kassán végezte, jogot hallgatott a budapesti egyetemen. 1872. mint politikai vezércikkiró az Ellenőr, az akkori balközéppárt közlönyének szerkesztőségébe lépett. 1873 elején, mikor nyilvánvalóvá vált, hogy a balközép közjogi elveinek feláldozásával kormányra kiván lépni, Csávolszky Lajossal kilépett az Ellenőr szerkesztőségéből. A Csávolszky Lajos által egy évvel később megindított Egyetértés főmunkatársa lettés azóta szakadatlanul mint vezércikkiró megmaradt a lap mellett. 1878. mint a függetlenségi párt jelöltje lépett fel a gyomai kerületben (hová Kossuth Lajos igen melegen ajánlotta). 1881. a miskolci déli kerület függetlenségi programmal országgyülési képviselőjévé választotta. (A képviselőházban különösen kitünt az önálló hadsereg és az általános népoktatás mellett tartott beszédeivel és később a tiszaeszlári perrel kapcsolatban az antisemita izgatások ellen intézett felszólalásaival.) Állandó politikai cikkirásán kivül hirlapokban kritikai tárcákat, útleirásokat, irodalmi és társadalmi értekezéseket tett közzé, nemkülönben költeményeket is. 1877-ben Olaszországban tett utazását külön könyvben irta le Bolyongások az olasz ég alatt címmel. 1876. és 1877. két röpiratot is adott ki Tisza Kálmán és Még egyszer Tisza Kálmán címekkel.

2. M. Mór, ügyvéd, publicista, szül. S.-A.-Újhelyben 1836 jan. 17. Középiskolai tanulmányait S.-A.-Újhelyen és Budapesten végezte. Jogot hallgatott a budapesti egyetemen. 1861. az alkotmányos mozgalmak megindultakor részt vett az országos izr.magyar egyesület megalapításában és ennek titkára lett. Nemsokára átvette az Izraelita Közlöny szerkesztését is. Szerkesztői működésének hazafias és nemzeti szelleméért a provizorium idejében Pálffy Móric gróf a helytartó katonai törvényszék elé állította. A katonai törvényszéki eljárás súlyosabb következményeitől megmentette a királynőnek hosszas betegeskedéséből való felépülése után kibocsátott általános királyi kegyelmi tény, mindazonáltal Worafka rendőrfőnök végzése szerkesztői állásától elmozdította. 1864. királyi engedéllyel megkezdhette a zsidók elől akkor még elzárt ügyvédi gyakorlatot. 1867. az alkotmány helyreállítása után élénk publicisztikai tevékenységet fejtett ki a zsidók emancipációjának érdekében. Az emancipáció törvénybeiktatása után az Eötvös József báró által egybehivott országos zsidó kongresszusnak jegyzőjévé választatott és az u. n. neolog pártnak vezéregyéniségei közé tartozott. Ezután a nyilvános életben kevésbbé vett részt, de előkelő ügyvédi állásával kapcsolatban a főváros kereskedelmi vállalatai körül nagyszabásu s hasznos tevékenységet fejtett ki. Amikor az 1892. választásokat megelőzőleg a zsidó vallás recepciója érdekében az országos agitáció megindult, a zsidó notabilitások által megalkotott nagybizottság elnökévé választották meg. Wahrmann Mór elhalálozása után 1893 jan. 9. Budapest Lipótváros országgyülési képviselőjévé választatott.

Mezei körző

ma már nem igen használt mérnöki eszköz. Tulajdonképen nem más, mint egy nagyobb léc, két végén két nagy, a lécre merőlegesen álló szeggel és közepén fogantyuval. Épp ugy próbáltak vele dolgozni a mezőn, mint rendes kézi körzővel szokás a papiroson.

Mezei nárdus

(növ.), l. Macskagyökér.


Kezdőlap

˙