Miskolc

rendezett tanácsu város Borsod vármegyében, a vmegye völgylapályának Ny-i szélén s a Bükkhegység végső kiágazásainak tövében fekszik; a város nagy része a Szinva völgyében K-ről Ny-felé húzódik, egy része a Tetemvár és Avas (234 m.) hegyek lejtőire kapaszkodik fel, ahol a reformátusok régi temploma is áll. A város belső részei, melyeket a Szinva és Pece patak foly keresztül, rendesen s csinosan vannak építve, külvárosai egyszerübbek s inkább falusias jellegüek. Legdíszesebb épületei a főutcában vannak. M. a vmegye törvényhatóságának, a tiszáninneni ref. és ágost. ev. egyházkerület s püspökének, a M.-i járás szolgabirói hivatalának, kir. törvényszéknek s járásbiróságnak, pénzügyigazgatóságnak és pénzügyőrségnek, ügyvédi kamarának, kereskedelmi és iparkamarának, borászati kerületnek, államépítészeti hivatalnak s állami állatorvosnak, kir. közjegyzőségnek, csendőrszárny- és szakaszparancsnokságnak s a 10. honvéd gyalogezrednek, vasúti üzletvezetőségnek székhelye. Van államilag szegélyezett ref. főgimnáziuma, felsőbb, kir. kat. algimnáziuma, elsőbb leányiskolája, állami polgári fiu- és leányiskolája, közép- és alsófoku kereskedelmi iskolája, nőipariskolája, iparostanonciskolája és asztalosipartanműhelye. Itt jelennek meg a Borsodmegyei Lapok (XVI. évf.), Szabadság (V. évf.), Borsod (XXX. évf.) és Borsod-Miskolci Közlöny (XIV. évf.) címü hetilapok; van számos közhasznu, társas, jótékony s iparosegyesülete és társulata; továbbá kórháza, árvaháza s egyéb jótékony intézetei.

[ÁBRA] Miskolc város címere.

Itt székel a Borsod-N.-i hitelbank, a M.-i hitelintézet, a M.-i takarékpénztár és M.-i takarékegylet; az osztrák-magyar banknak fiókja van itt. Ipara s kereskedelme élénk; nevezetesebb iparvállalatai: az államvasút javítóműhelye (400 munkás), két gépgyár, a porcellán-, majolika- és tömörkőedény-gyár, az ecetgyár, sörgyár, gázgyár s gőzmalom; van ipartestülete, élénk gabonapiaca s nagy vasúti forgalma több irányban. Itt összpontosul a magy. kir. államvasutaknak több vonala (Budapest, Kassa, Bánréve, Szerencs és Diósgyőr felé), van posta- és táviróhivatala, telefonállomása és postatakarékpénztára. Városi villamos vasútja most készül. Lakói nagyrészt szőllőmivelést űznek, mely itt nagy fejlettséget ért el. Lakóinak száma gyorsan emelkedik; 1850. csak 16 435 volt, 1870. már 21 199 s 1891. 30 408, ezek között 27 700 magyar, 1223 német s 1105 tót; hitfelekezet szerint 11 445 róm. kat., 701 gör. kat., 2121 ág. evang., 10 189 reform. és 5874 zsidó. Házainak száma 4243, határa 4661 ha. Az ország gyülésre két képviselőt küld.

M. eredetét a magyarok bevándorlásáig vezetik vissza. Környékét Bors vezér szállta meg, kiről a vmegye nevét is vette. Később M. város a hazának csaknem minden szerencsétlenségében osztozott. 1241. IV. Béla alatt az ide nem messze levő Mohi v. Muhi pusztán a tatárokkal történt szerencsétlen ütközet után csaknem egészen elpusztult. Később a Mátyás király által legyőzött cseh rablók pusztításainak, az 1526-iki mohácsi veszedelem után pedig a királyi szék felett versengett I. Ferdinánd és Szapolyai János csatázásainak súlyáét nem kis mértékben érezte. 1596. a törökök Eger vár elfoglalásával M.-ot is egészen elpusztították. Nagy Lajostól kezdve majdnem minden király szabadalmakkal ajándékozta meg M.-ot, Zsigmond király 1405. királyi várossá emelte. 1709. I. Lipót király M. addigi szabadalmait megerősítve, a városnak pallosjogot adott. 1703. I. Lipót M.-ot 25 évre 41 000 forintért magának a városnak elzálogosította, III. Károly pedig 1731. 25 000 s ajándékban adott 12 000 frtért ismét 25 évre terjeszté ki a zálogos időt, Mária Terézia pedig ezt az atyja, III. Károly által kikötött 25 év után még 40 évre terjeszté ki, azonban midőn 10 év elmult, M. város a kir. tábla elé idéztetett s egyezkedésre szólíttatott fel s a Grassalkovich gróf kamarai igazgatóval folytatott egyezség folyamán fel is ajánlott M. város 32 évig még a régi állapotban való megmaradásért évenkint 1000 körmöci aranyat, azonban ez nem fogadtatott el. Ekkor a nemesek javaiknak teljes joggali birásában 10 évig meghagyattak, a nem nemesekkel hasonlókép 10 évre szóló szerződés köttetett. 1760. 24 000 forintot, a francia háboru alkalmával pedig (1796) ismét 20 000 frtot fizetett a város a királyi kincstárba. 1841. M. az uradalmi jövedelmek 5%-os tőkéjének lefizetése mellett királyi várossá emeltetni elhatározott, azonban az 1848-iki események a királyi várossá tételt szükségtelenné tették. 1878 aug. 31-én a Szinva hirtelen kiáradása rettentő pusztulást hozott a városra. V. ö. Szendrey J., Miskolc város története és egyet. helyirata (3 köt., Miskolc 1886-90); Miskolc gyásza 1878 aug. 31. Az árviz után fölvett térképpel (u. o. 1879).

Miskolci kódex

v. Miskolci töredék, 1525-iki magyar nyelvemlék (a miskolci ref. liceum könyvtárába). Eredetileg a Vitkovics-kódexhez tartozott. Kiadta s ismertette Volf György az akadémiai Nyelvemléktár 13. kötetében.

Miskolczi

Cz. Gáspár, ref. lelkész, szül. 1628., megh. Székelyudvarhelyen 1696. Sárospatakon tanult, honnan külföldre menvén, az 1650-51. tanévben Ultrechtben iratkozott be az egyetemre. 1853 jul. 8. a franekeri egyetem hallgatója lett. Külföldről hazatérte után lelkészi állást viselt, még pedig 1665-től Bodrogkereszturon, ahonnan 1672. vagy 1673. Báthory Zsófia elkergettette. Csakhamar Szilágysomlyón, majd Nagybányán kapott lelkészi hivatalt. Ám 1689. újra menekülnie kellett a vallási üldözés elől. Erdélybe ment, hol 1691. magyarigeni, 1695. pedig székelyudvarhelyi lelkész s egyúttal esperes lett. Művei: Angliai independentismus (Utrecht 1654, Arnold Miklós franekeri tanár előszavával); Egy jeles vadkert (Franzius F. latin természetrajzának fordítása, Lőcse 1702).

Mislye

(Alsó-), kisközség Abaúj-Torna vármegye füzéri j.-ban, (1891) 1096 tót lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. - A M.-i prépostság a premontreiek számára az Aba-nemzetségből származó Lapispataky-család bőkezüségéből ismeretlen időben épült. Káptalana 1289-ben már mint hiteles hely működött. Első ismert prépostja Mihály, 1296-1317., egyúttal az egri káptalan tagja. Mátyás király 1486. a Lapispatakyaktól visszavette a prépostság kegyuraságát. A XVI. sz.-ban javait Kátay Ferenc kapta, majd (1573) Bornemissza György váradi püspök vette zálogba, kitől azonban a Kátayak visszaváltották. 1633. Cseh János egri kanonok kapta, ki viszont már 1636. elzálogosította Lósy Imre egri püspöknek. III. Ferdinánd 1643. a néptelenül maradt prépostságot a jezsuitáknak ajándékozta, II. József azonban a rend feloszlatása után a tanulmányi alaphoz csatolta.

Mismis

(arab), damaszkusi befőtt gyümölcs.

Misna

(új-héb. a. m. tan), a zsidók régi, szájról szájra szálló hagyományos törvénye. Azok a tudósok, kik fentartották s fejlesztették, tanná-k-nak neveztetnek. A M. anyagának összeállítója s rendezője Akiba ben József (l. o.) volt; az ő és mások, különösen Méir rabbi nyomán Júda hánászi, másként hákodos (a. m. szent), vagy röviden Rabbi (megh. Kr. u. 219.) a M.-t a mai alakjában szerkesztette és állítólag irásba is foglalta. A M.-nak legrégibb magyarázata: a gemárá, amellyel együtt alkotja a talmudot (l. o.). A M. számos kommentárja közül legkiválóbb a Maimonides Mózes (l. o.), Bertinoro Obádiás és Heller Lipman Jomtob kommentárja. Latinra lefordította Surenhuius Vilmos (Amsterdam 1698-1703), németre Rabe (1760) és Jost J. M. (Berlin 1832).

Misol

(Mysole, Mesowal), Tidor szultántól függő sziget a Papua-csoportban, ÉNy-ra Új-Guineától, 1740 km2 területtel és mintegy 4000 lak. Partjain alacsony, belsejét hegyek takarják. Kakp és Vaigamm a legnagyobb helységei.

Misore-szigetek

l. Schouten-szigetek.

Miss.

Misszisszippi É-amerika állam nevének hivatalos rövidítése.

Miss

(ang.) a. m. kisasszony, Angliában minden hajadon hölgy címe, hacsak a Lady megszólításra jogot nem tarthat. Rendesen a keresztnevek, a család legidősebb leányánál ellenben a vezetéknév elé teszik. L. még Mistress.


Kezdőlap

˙