Morgagni-tasak

l. Gége.

Morgan

(ejtsd: morgen), több county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig Alabamában (1820 km2 ter., 18 000 lak., Somerville székh.), Georgiában (1040 km2 ter., 15 000 lak., Madison székh.), Illinoisban (1430 km2 tter., 33 000 lak., Jacksonville székh.), Indianában (1120 km2 ter., 20 000 lak., Marinsville székh.), Kentuckyben (1040 km2 ter., 9000 lak., West-Liberty székh.), Misszuriban (18 000 km2 ter., 11 000 lak., Versailles székh.), Ohióban (1040 km2 ter., 21 000 lak., Macconnelsville székh.), Tennesseeben (1040 km2 ter., 6000 lak., Wartburg székh.), Ny.-Virginiában (780 km2 ter., 6000 lak., Berkeley-Springs székh.).

Morgan

(ejtsd: -gen) Sydney lady, angol irónő, született Dublinben 1783. (vagy 1777.,) meghalt London mellett 1859 ápr. 13. Nevét The wild Irish girl (1806) c. regényével alapította meg; ugy ebben, mint a következőkben (O'Donnell 1814; Florence Macarthy 1816; The O'Briens and O'Flahertys 1827; stb.) gyönyörüen rajzolta az irországi társadalmat és szokásokat. Miután nőül ment Sir Ch. M. orvoshoz, 1816-23. beutazta Francia- és Olaszországot; ekkor irta: France (London 1817) és Italy (u. o. 1812) c. műveit; 1829. ismét megnézte Franciaországot (France, in 1829-30, London 1831) és Belgiumot (The princess, or the Béguine, u. o. 1835), majd kiadta: Woman and her master (1840) filozofiai költeményt, és: The book without a name (1841), mely saját és férje gondolatait tartalmazza. Kevéssel halála előtt jelent meg: Passages from my autobiography (London 1859). V. ö. Fitzpatrick, The literary and personal career of Lady M. (1860).

Morgana

vagy Fata M., a középkori lovagregények egyik alakja, aki Artus (l. o.) király nővére és Lancelot (l. o.) elutasított kedvese volt. A délibáb (l. o.) neve szintén Fata M., azért, mer a levegőben a tündér kastélya látszik.

Morganatikus házasság

l. Balkézre kötött házasság.

Morgarten

1236 m. kis hegylánc Zug és Schwyz svájci kantonok határán, az Egeri-tó DK-i partján. Lábánál, Haselmatt közelében 1315 nov. 16. az Uri, Unterwalden és Schwyz csapatai legyőzték osztrák Lipót hadait, 1798. pedig a schwyziek egy kis francia csapatot.

Morgen

(ném.), régi területmérték több német államban; akkora volt, a mekkora földet egy igával egy délelőtt föl birtak szántani, vagy egy ember le tudott aratni. Legismertebb volt a porosz M. = 25,532 a.

Morgen

Kurt Ernő, német afrikautazó, szül. Neissében 1858 nov. 1. A wahlstatti és berlini katonaiskolákban tanult s 1878. seconde-hadnagy lett, 1889. pedig a D-i kamerun-vidéken kutató Tappenbeck hadnagy utódja. Még u. s. évben a Szanaga folyón tul Malimbáig jutott és a Mbam folyót is fölfedezte; 1890. Adamaua felé indult, s tovább haladva elért Ibibe, a Binue folyó mentén, melynek folyását követve Akassánál a tengerhez jutott. Rövid ideig Németországban a külügyminisztériumban dolgozott, de az 1893. dec. kameruni mészárlás után ismét Afrikába küldték, hogy a rendőrséget szervezze; ezt elvégezvén, ismét visszaért Németországba. Irta: Durch Kamerun von Süd nach Nord (Lipcse 1893).

Morgenstern

Keresztély, német festő, szül. Hamburgban 1805 szept. 29., megh. Münchenben 1867 febr. 26. Eleinte egy kártyagyárban, rézmetsző-műhelyben és kőnyomdában dolgozott, majd 1824-től fogva Hamburgban Benedix tájképfestő tanítványa volt. Beutazta Norvégiát, 1830. pedig Münchenben telepedett le, de azután is sokat utazott Németország északi tájaira, a bajor hegyek közé, Franciaországba, Olaszországba, Helgolandba, Ritolba. Érdeme, hogy ő volt az első, aki a hegyi képek mellett a bajor fensík egyes részeit is ábrázolta, bár még erősen romantikus ízléssel.

Morgensern-Bauer

Lina, német irónő, szül. Boroszlóban 1830 nov. 25. Atyja Bauer Albert gyáros volt; 1854. férjhez ment M. Tivadar berlini kereskedőhöz. A jótékonyság társadalmi szervezése körül buzgólkodó, nagyon tevékeny nő, ki számos jótékonysági, nevelő és erkölcsnemesítő egyesületet alapított, igy p. a berlini gyermekkert- és népkonyha-egyesületeket, a háziasszonyok szövetkezetét, a gyermekvédő egyesületet, háztartási iskolákat, betegápolónő-tanfolyamokat. Azonkivül több ifjusági és gazdasági munkát irt: Das Paradies der Kinder; Die Volksküchen; Der Beruf des Weibes; Die menschliche Ernährung und die kulturhistorische Entwickelung d. Kochkunst; Der häusliche Beruf; Frauenarbeit in Deutschland stb. Ő szerkeszti a Deutsche Hausfrauenzeitungot is.


Kezdőlap

˙