Mosszamedesz

az ugyanily nevü kerület székhelye Angola Ny.-afrikai portugál tartományban, az Angra do Negro D-i partján, 4500 lak., igen jó kikötővel, amelynek forgalma évről évre növekszik. (1891) a kivitel (pamut, szarvasmarha, kaucsuk és elefántcsont) 540 000 és a bevitel 1 700 000 márkát tett ki. A rendesen épült városban az éghajlat az európaiakra nézve is kedvező; környéke azonban kopár. M. kerület, különösen a folyók mentén termékeny; fő termékei a pamut, cukornád, banána és narancs. Ezen kerületben kezdődik Afrikának esőben szegény vidéke; itt már föllelhető a Kalahari-pusztára nézve oly jellemző Welwitschia.

Mosszul

az ugyanily nevü ázsiai török vilajet fővárosa, 352 km.-nyire Bagdadtól, a Tigris jobbpartján, a Hasszer-csaj torkolatával szemben, mintegy 50 000 lak., akiknek fele mohammedánus arab, a többi kurd, török, örmény, nesztoriánus, zsidó stb.; bőrcserzéssel és filigránmunka készítéssel. 10 km. kerületü körfalai düledezőben vannak. Belseje is a hanyatlás jeleit mutatja; házai nagyobbára agyagból készültek; a mecsetek is mind jelentéktelenek; a szentek düledező síremlékei számosak. Régen M. virágzó iparos város és fontos kereskedelmi hely volt. A folyó tulsó partján, a hová hajóhíd vezet át, Ninive romjai láthatók. M. közelében is vannak más asszir városoknak romjai. El-Hemman mellett meleg kénes ásványvizforrások fakadnak.

Most

János József, német anarkista, szül. Augsburgban 1846 febr. 5. Könyvkötő lett és legénykorában beutazta fél Európát; azután Mainzban, majd Berlinben telepedett le és szocialista lapokat szerkesztett (Freie Presse). Lázító cikkiért a porosz birák néhányszor fogságra itélték. 1874. és 1877. Chemnitzben a birodalmi gyülésbe választották, de az 1878. választásokban megbukott. Erre Londonba ment, hol a Freiheit c. lapjában a legszélsőbb és legdurvább cikkeket közölte. Egyre sürgette az európai fejedelmek megöletését és különösen II. Sándor cár ellen izgatott. Midőn 1881. a nihilisták Sándort megölték, M. oly cinikus cikkben fejezte ki e fölött örömét, hogy az angol esküdtek 18 havi fegyházra itélték. Kiszabadulván, az északamerikai Unióba költözött, hol lapját is újra megindította. Azonban strike-mozgalmakban való részvétele miatt és mint többrendbeli merényletnek értelmi szerzője, már Amerikában is fogságra itélték.

Mostaganem

járási székhely Oran algeriai départementban, 10 km.-nyire a Selif torkolatától és 1 km.-nyire az Arzeni-öböl partjától, vasút mellett, (1891) 14 374 lak., akiknek fele benszülött, agyag-, bőriparral és malmokkal, nagy szőllőkereskedéssel; erődítményekkel; közelében termékeny völggyel, amelyben számos nyaraló áll. A XVI. sz.-ban virágzó kereskedő város volt. A franciák 1833. foglalták el.

Mostanje

község Zágráb vmegye károlyvárosi j.-ban, (1891) 1008 horvát-szerb lak.

Mosta'riba

l. Mozarabok.

Mosti

község Belovár-Kőrös vmegye belovári j.-ban, (1891) 1062 horvát lak.

Mosusz

l. Illanó olajok és Pézsma.

Moszatgombák

(növ., Phycomycetes, leucozoosporeae, Mycophyceae), a gombák rendje, apró mikroszkópikus lények, némelykor sejtfonalaik hosszaságáról szembetünők. Növényben elősködnek és pusztítanak, majd a levegőben vagy a vizben mint szaprofiták jelennek meg. Vizi gomba ill. penész csak köztük van, ezt régebben a moszatokhoz is sorolták. itt kiváltképen a Siphoneákkal, részint pedig a Protococcaceákkal rokon. Ide tartoznak a Saprolegiaceák v. vizi penészek, melyek többnyire mint mindenféle kisugárzó gyep vonják be a vizbe hulló és rothadó bogarat; a peronosporeák, melyek a virágzó növények szövetében tenyésznek, végre a Chytridiaceák. L. Gombák és Fonálgombák.

Moszatok

(növ., maszat, masat, meszit-maszat, Algae), oly telepes növények, amelyek sejtjeiben klorofillum van. Testük egy- vagy többsejtü; a többsejtüek mint sejtcsalád, sejtsor, sejtlap vagy sejttest ismeretesek. Jobbadán vizi növények, testük majdnem egyenlő képződésü és működésü sejtekből áll. A testes-szövetüek vastagabb részei azonban csupán szélső sejteikben foglalnak klorofillumot és az ezzel netán előforduló más festőtestecskéket, p. az aranysárgát, a penészzöldet, a vörhenyeset és a pirosat. Az utóbbi festék a klorofillumot annyira el szokta takarni, hogy csak maga látszik meg. A M. jobbadán vizbemerülten szabadon vagy más növények közt, vagy rajtok élnek, de sohasem élősködnek, hanem a vizet és széndioxodot mindig maguk sajátítják át. Azonban éppen velük együtt, azaz készítményeikből (cukor, keményítő) él egyes gomba, anélkül hogy, belsejökbe furakodva romlásukat okozná (l. Életközösség és Zuzmók). A M. közt van a legapróbb és a legóriásibb növény. Mig a szárazföldi növények óriása, az ausztráliai Eukaliptuszfa (l. o.) 150 m. magasságu, addig a M. közül való Macrocystis a melegebb Atlanti-oceán fenekéből 300 m. magas vizi erdőkké növekedik. A M. mindig társasan élnek, amivel a vizi állatoknak nemcsak elegendő oxigént, hanem menedéket is nyujtanak. Több moszat azonban kártékony. Édesvizeink felszinét a «viz virága» lepi el, mely a M-nak egész rajából áll, p. Anabaena flos aquae Kg., Limnochlide flod aquae Kg. Rothadva a marhaitatók és a kertész öntözőkádjának vizét teljesen megrontják. Mások meg, p. a Polycystis ichthyoblabe Kg. a hal és rák kopoltyuját tömve el, pusztulásukat okozzák. Az emberek csak egyes tengeri M-nak tudja hasznát venni; amennyiben növénykocsonyát, varek-sziksót, jódot és brómot vagy legalább trágyát szolgáltatnak. A M. vagy 5000 faját festékük, termetük és szaporodásuk szerint csoportosítják; de osztályozásuk, sőt az egész osztály terjedelme is egyre változik. Az őscsirákat, a schisophytákat, a kova-M.-at (Diatomaceae) külön osztályokba is emelték, a csillárkákat (l. o.) meg a M. közé vonták. Csoportjaik a következők: párosodók (Conjugatae), Kék M. (Cyanophyceae), csillárkák (Characeae), barna vagy fekete M. (Phaeo- vagy Melano-phyceae) és virág-M. (Florideae). Azonban a termet összehasonlítására épített osztályozás, melyet e Lexikon követ, majdnem összeesik ezzel a csoportosítással. Tipusos rendek a következők: 1. nyálka-M. (Nostocaceae) ágatlan-fonalu soros sejtek kékes-zöld festékkel; 2. a vizhálók (Hydrodictyaceae) tisztazöldek, sejtcsaláddá összeálló számos rajzóval; 3. volvox-félék, átlátszó nyálkába foglalt golyós vagy szögletes sejtcsaládjaik az összes csillangók együttes mozgatásával keringenek; 4. párosodók, nem bolyongó plasztmatest párjának egybeolvadásával szaporodnak; 5. cső-M. (Siphoneae), teste egyes sejt ugyan, de egyszerü v. szétágazó csővé nyulik ki; pete-, rajzó-, illetve kelő spórával szaporodnak; 6. bőr-M. (Fucaceae, l. o.), barna festékkel s többféle szaporodással, 7. virág-M., teste piros vagy lilaszinü; tokban fejlődő petesejtekkel vagy négyes spórával szaporodnak. Hazai moszatjainkat Hazslinszky és Márkus tanulmányozta.


Kezdőlap

˙