Nádi bika

(állat), l. Dobos gém.

Nádipar

l. Házi ipar.

Nádi poszáta

v. nádi veréb (állat, Acrocephalus naum.), az éneklő verébalkatuak rendjébe, az árcsőrü zenérek családjába tartozó madárnem. Csőrtöve magasabb, mint széles, csüd középhosszuságu, fark széles, ékidomu és középhosszuságu, a 4. és 3. evezőtoll a leghosszabb. Körülbelül 35 faja ismeretes, u. m.: A. turdoides Mey, háta rozsdaszürke, hasa szürkésfehér, szeme felett sárgásfehér sávval. Torka fehér. A him begye hamuszürke. Hossza 21, szárnyhossza 9, farkhossza 8,5 cm. Vándor madár. Hazája Közép-Európa. Nálunk ápr.-szeptemberig található. - A. arundinaceus Lath., háta sárgásrozsdaszürke, hasa rozsdasárga, fehéres, torka világosabb, szeme felett rozsdasárga sávval. Hossza 14, szárnyhossza 6, farkhossza 5,8 cm. - A. palustris Bechst., háta zöldesszürke, minden rozsdasárga árnyalattal, különben szinre és nagyságra nézve az előbbihez hasonlít. - A. phragmitis Bechst., feje tetejének közepe sötét, háta olajbarna sötétebb foltokkal, hasa sárgásfehér. Nagysága mint az előbbié. - A. ayuaticus Teunn., háta barnássárga, fekete hosszanti sávokkal, fejteteje fekete, szeme felett fehér sávval; hasa fehéres. Valamivel kisebb. - A. melanopogon Tenna, háta vörösbarna hosszanti foltokkal, barna-fekete fejbúbjának közepe fehér; szeme alatt sötétbarna, hasa piszkos sárga. Déli faj, amely épp ugy vándor madár, mint a többi poszáta.

Nadir

(arab) a. m. talp-, v. lábpont; a függélyesnek metszőpontja az égbolttal. Kijelölésére szolgál a függő ón, v. szabatosabban valamely folyadék (rendesen kéneső) nyugodt felszine által előállított horizon. A N. tehát a horizonnak láthatatlan pólusa. L. Eg.

Nadir

persa sah, szül. 1688. mint egy turkoman főnök fia, meggyilkoltatott 1747 jun. 20. Eleintén a khoraszani helytartó hadseregében szolgált, nemsokára azonban a személyéhez hű csapatnak élére állva, a törvényes trónkövetelőt, Tahmasp sahot ültette trónjára. Tahmasp erre N.-t bizta meg az összes államügyek vezetésével, csakhogy N. 1732. a saht trónjától megfosztotta s a fiatal III. Abbasz sah nevében maga kezdett uralkodni. Még ugyanabban az évben támadta meg a törököket, akiket 1733. Akderbend és 1735-ben Erivan mellett megvert. Gyámfiának, Abbasznak halála után 1736 márc. 20. az ország nagyjai sahnak elismerték és mint ilyen felvette a N. nevet. Nagyravágyástól ösztönözve, megkisértette a siita persákat a szunnita felekezet követésére birni, hogy hadi vállalataiban a persa népet duló felekezeti gyülölség meg ne akadályozza; ebbeli terve azonban meghiusult. Mindamellett több győztes hadjáratot viselt és az összes szomszéd tartományokat sorra leigázta; legfényesebb, de egyszersmind legvérengzőbb volt a nagymogul ellen folytatott hadjárata, kinek fővárosát, Delhit is elfoglalta, mely alkalomból 200 000 embert lemészároltatott. Tulságos szigorával és türelmetlen magaviseletével sokak gyülöletét vonta magára, mignem saját unokája, Ali Kuli khán által felbérelt gyilkos kéznek esett áldozatul. Fiát párthivei megmentették és Zimonyba vitték; ahol őt Mária Terézia királyné megkereszteltette s felneveltette. Később Zimony (Semlin) báró név alatt az oroszok szolgálatába állott s kitüntetéssel küzdött a hét éves háboruban; megh. Mödlingben, Bécs mellett. N. életét megirta Fraser (London 1742).

Nádi sármány

l. Sármány.

Nádi veréb

l. Nádi poszáta.

Nádlás

általában a nádvágást, vagyis a nádas területek haszonvételét jelenti; a magyar jogban külön intézkedéseket tartalmaz az úrbéresek N.-i haszonélvezetéről az 1836. VI. t.-c. 5. §-a és ezek megváltásáról az 1871. LIII. t.-c. 34-37. §. Az előbb idézett szakasz szerint, ha valamely határban a N.-i haszonvétel az úrbér behozatalakor, vagy későbbi úrbéri rendezés alkalmával a községnek, vagy a jobbágyoknak megengedtetett, vagy azok az addigi gyakorlat szerint annak használatában voltak, ott e haszonvétel az illetőket az addigi használat rendje szerint tovább is megillette; ahol pedig a nádasok kiszáríttatván, azok haszonélvezete elenyészett, ott a jobbágyok a 40 kéve nádi tartozás megszünésén kivül semmi kárpótlásra sem tarthattak számot. Az ekként törvénnyel megállapított haszonvételek tekintetében az úrbéri viszonyok rendezéséről szóló 1871. LIII. t.-c. 34-37. §-ai megállapítják, hogy ahol a haszonvétel addig sem egyezkedés, sem birói eljárás útján nem rendeztetett, annak szabályozása olykép eszközlendő, hogy a volt földesúrral közösen használt nádas térből a volt úrbéresek számára megállapítandó váltság-kötelezettség terhe mellett kizárólagos tulajdonosul hasíttassék ki az addigi haszonvételnek megfelelő rész, amely azonban egy egész jobbágy- vagy nyolc zsellér-telek után 2 holdnál kisebb és 8 holdnál nagyobb nem lehetett.

Nadler

Mihály, budai volt biró, Albert magyar király özvegyének, Erzsébetnek nagy hive, kire egy ideig az elsikkasztott magyar koronának s a kir. ékszereknek őrzését bizták. Bécsben 1440 máj. 8. Eyzingernek 2500 aranyon zálogosította el a koronát. V. ö. Salamon, Budapest tört. (II. 368).

Nádler

Róbert, tájfestő, szül. Pesten 1858. Középiskolai tanulmányai bevégzése után, az építészi pályára készülvén, előbb a müncheni, később a bécsi politechnikum növendékei közé iratta magát s ez utóbbi helyen a képzőművészeti akadémiát is látogatva, mint Hansen tanítványa fejezte be építészeti szaktanulmányait. Majd elhatározta magát, hogy, régi hajlamának engedve, átlép a festészeti pályára. Megismerkedett Schindler Emil kitünő bécsi tájképfestővel, s két évig mint magán tanítvány dolgozott oldala mellett. Ez idő alatt festette a Salzkammerguti fürészmalmot, melyen még a mester hatása nagyon érezhetős mely később a király birtokába került. Ezután részt vett a Budapest főváros által városi látképekre kitűzött pályázatban s támogatva az építészet terén szerzett ismeretek által, meg is nyerte az első díjat. Ekkép festette meg a főváros rendelésére az 1885. évi orsz. kiállítás korzóját, a Bombatért s a budai várkastély hátsó oldalát. Tanulmányutat többször tett Olaszországban, de volt ezenkivül Dél-Tirolban, Bajorországban, Franciaországban és Egyiptomban is, Velensében bizalmas érintkezésben élt a hires Pettenkofennel s ez időben készítette Két nővér c. képét, mely, épp ugy mint az Egyiptomban festett Beduin-szállás, a király tulajdona. N. éppen Münchenben dolgozott, midőn 1889. meghivást kapott a minta-rajziskola egyik megürült tanszékének elfoglalására. Azóta folyvást buzgó tagja az intézet tanári karának. Nevezetesebb művei közül az Érdekes olvasmány s két aquarell a nemzeti muzeumban látható, egy dalmátországi vizfestménye a belga állami muzeumba vándorolt, Két Nővér című életképe Budapesten a Ráth-fél díjat nyerte, egyik balatoni auarelljének az Esterházy-féle díjat adták, s egy kairói mecset bejáratát ábrázoló képét éremmel tüntették ki Londonban a Crystal Palace kiállításán. Tervrajzai után készülnek a millenniumra a főváros dísz-billikoma, s az ő felsége által a kolozsvári tudomány-egyetem rektorának és dékánjának adományozandó díszjelvények.


Kezdőlap

˙