Negyed

(quadratura), a holdkorongnak az az alakja, melyet mutat, midőn a Naptól 90 fokra áll el. A Hold N. alkalmával legalább szabad szemre nézve egyenes vonallal elmetszett fél korong (luna dichotoma), melynek világos fele első N. alkalmával nyugatnak, utolsó N.-kor keletnek fordul. Amaz körülbelül délben kel és éjfélkor nyugszik, emez éjféltől délig látható (l. Aszpekták). A N.-ek a Hold fontos állásait is képviselik, melyekben bizonyos háborgások különösen észrevehetők. A tengerjárás p. a N. alkalmával minimális. - N. (quart), a diatonikus hangsorban az alapzöngétől számítva a negyedik természetes fok. p. a C-skálában a G, az F-skálában a B stb. A harmoniai tudomány gyakorlatilag három faját különbözteti meg a N.-hangközöknek, u. m. a természetesen alakuló nagy-N.-e, p. c-g, f-béÉ a szűkített N.-et, p. c-ges, f-bebé, s a bővített N.-et, p. c-gis, f-h stb.

Negyed hangjegy

a mai zenerendszer egész hangjegyének ([ÁBRA]) értéki felosztásában a harmadik fokozatot foglalja el s alakja ez: [ÁBRA], mely fertályhangjegynek is neveztetik, miután minden egész hangjegy négy részre (négy fertályra) oszlik, tekintet nélkül az időmozamra.

Negyedik dimenzió

l. Méret.

Negyedkor

(geologiai), régi, részben még ma is használatos neve a Föld történelme jelenkorának, abból az időből megtartva, amikor számokkal jelölték a geologiai korszakokat. Gyakran csakis a diluviumra használják részint mint N., részint tudományos nevén quartaer. L. Jelenkor és Diluvium.

Negyednapos hideglelés

l. Malária.

Negyedrét

olyan könyvalak, melynek egy-egy íve 4 lapot, vagyis 8 oldalt tesz; másként quart-nak is hivják.

Négyes

(ol. quartetto), minden oly zenészeti tétel, melyet négy különböző szólam érzékít meg.

Négyes könyv

(teljes latin címe: Quadripartitum Opus Juris Consuetudinarii Regni Hungariae), I. Ferdinánd király megbizásából készült az 1550. X. t.-c. rendelkezéséhez képest, mely a hazai jognak rendbeszedését sürgősnek jelentette ki. Az e célból a király által kinevezett bizottságnak tagjai: Gregoriánczy Pál zágrábi püspök, Újlaki Ferenc győri püspök, Mérey Mihály személynök, Zarvaskendi Sybrik Gergely, Kamaray Tamás alországbiró, Pókateleki Zomor János királyi ügyek igazgatója és Bodenarius Márton bécsi jogtudós. De bár az 1553. XV. és 1563. XXX. t.-cikkek a munkálatnak új átvizsgálását sürgették, az törvényerőre soha nem emelkedett, s igy csak mint a magyar jogirodalomnak egyik legnevezetesebb munkája emlékezetes. Becses azért is, mert a Hármaskönyv által homályban hagyott több kérdésre világot vet. N.-nek nevezik, mert 4 részből áll. Novoszel Antal királyi tanácsos adta ki (Zágráb 1798).

Négyesy

László, esztetikus, nyelvész, irodalomtörténetiró, szül. Szentesen (Csongrád) 1861 márc. 6-án. Középiskoláit u. o. és Egerben, felsőbb tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészeti karán és Bécsben végezte. Már egyetemi hallgató korában mutatkozott kiváló tehetsége a művészetek osztályozásáról irt értekezésében s korán megkezdett verstani vizsgálódásaiban. Budapesten szerezte meg tanári és doktori oklevelét. 1885. az egri kat. főgimnáziumhoz hivták meg helyettes tanárnak, s már a második iskolaév közepén rendes tanárrá léptették elő. 1887. az akkori állami kezelésbe vett szolnoki főgimnázium rendes tanárává, 1891. a budapesti tanárképző intézeti gyakorló főgimnázium rendes vezető tanárává nevezték ki. 1893. a budapesti tud. egyetemen az irodalmi segédtudományok (költészet- és szónoklattan, stilisztika) magántanárává habilitálták. A m. tud. akadémiának 1896-tól levelező tagja és tagja a magyar pedagogiai társaságnak is. Szerkeszti és nagyrészt irja e Lexikon magyar irodalmi, poetikai és retorikai cikkeit. 1896 óta szerkesztője a pedagogiai társaság folyóiratának, a Magyar Paedagogiának. Főleg a verstan az, melyet eddig legkitartóbban művel. A természetes magyar versmondás két tüneményét, az ütemegyenlőséget és ütemfeleződést a tudományos ritmika elveinek alkalmazásával önálló elméletben fejtegeti. Idevágó művei: A magyar verselmélet kritikai története (Kisfaludy-társaság Évlapjai, XXI. kötet s külön is, 1887); A magyar vers (Általános verstani elvek. A magyar vers szerkezete, Eger 1887) és Magyar verstan (Budapest 1886). A Kisfaludy-társaság 1889-ik évi pályázatán A mértékes magyar verselés története (A klasszikai és nyugat-európai formák irodalmunkban) című munkája elnyerte a Lukács Krisztina pályadíjat (Budapest 1892). E körbe vág még számos értekezése (Az ugor összehasonlító verstanról, Budenz-Album, 1884; A verstan-tanítás módszeréről, Tanáregyl. Közl. 1888; Verstani kérdések, Nyelvőr 1890 stb.). A magyar verselméletnek, valamint a nyugat-európai és klasszikus versformáknak a mi irodalmunkban fejlett történetét további tudományos vizsgálódások számbavehető és veendő alapjául ő irta meg először. A mellett nyelvészeti dolgozatokkal is foglalkozik. A szegedi nyelvjárás c. értekezése (Nyelvőr 1886) az akadémiai Sámuel-díját nyerte. (Ide valók még a Nyelvőrben: Megérett kérdések; Eny, enyhe, enyhében; Tul a dunai; azután birálatok stb.) Az irodalomtörténet terén, említett verstörténeti dolgozatain kivül, kiadta életrajzzal és jegyzetekkel Rádai Pál (1889), Amade László (1892), Faludi Ferenc (1896) verseit (kritikai kiadásokban). Dolgozott a Képes Irodalomtörténetbe. Endrődi S. antologiájának a verstani bevezetését ő irta. Két tankönyve, Stilisztika és Szerkesztéstan (Budapest 1895), messze felülemelkedik a tankönyvek rendes szinvonalán s különösen a stilisztika és nyelvtan közötti kapcsolatnak egészen eredeti és önálló feltüntetésével és felhasználásával tudományos értéke van.

Négyezet

a templomépületeknek az a térsége, amely a fő- (hossz-) hajó és a kereszthajó metsződése által keletkezik. A N. a fő- (hossz-) hajó és a kereszthajónak többnyire egyenlő szélessége folytán rendszerint négyzet-alaprajzu. A többi boltozatnál magasabb csillag-, kupola- v. keresztboltozattal szokás kiemelni. Különösen a középkori (gót) építőstilben szerepel. Középpontja fölött függélyes tengelyében, a fő- és kereszthajó tetőgerincének metsződésén kiképezett miniaturetoronynak huszártorony (l. o.) a neve. A N.-et külsőleg szilárdan falazott torony (N.-torony) is jellemzi, nevezetesen a román stilben épített egyházakon és végül találunk oly műemlékeket, amelyek N.-e fölött kupola emelkedik, még pedig tulnyomóan barok stilü templomoknál, csak nagy ritkán építettek kupolákat a gót stilü templomok N.-e fölött (Spanyolországban).


Kezdőlap

˙