Nemathelmintes

Nemathelmia, Nematoda, l. Fonalférgek.

Nematocysta

(állat), számos alsóbb rendü állat testének fölületén és bizonyos külsö szervein előforduló mérgező készülékek. L. Csalánszervek.

Nemausus

ókori város Gallia Narbonensisben, jelenleg Nîmes (l. o.).

Němcova

(ejtsd: nyemcova) Bozena (Beatrix), családi nevén Pankl, cseh irónő, szül. Bécsben 1820 febr. 4., megh. Prágában 1862 jan. 21-én. Němec József pénzügyi tisztviselő neje volt. Népmondákat gyüjtött össze és a nép életéből vette finom költői érzékkel kidolgozott elbeszélései tárgyát; legjobbak: Nagyanyóka és Hegyi falucska (mindkettő németül és franciául is megjelent). Összes művei (Sebrané Spisy) 1862-63. jelentek meg Prágában.

Nemea

völgy Argoliszban, melyet a hasonló nevü patak öntöz; jelenleg egészen lakatlan s az ókorban is csak egy falva (Bembina) volt. A völgy DK-i része fölött mutogatták a barlangot, melyben a N.-i oroszlán (l. o.) tanyázott; közepén állott a ciprusliget, mely körülvette a Zeus Nemeios templomát, ahol a N.-i játékokat (l. o.) szokták tartani; három igen karcsu dór oszlopa még most is áll.

Nemeai játékok

egy a hellének négy nagy nemzeti játéka (l. Agon) közül, melyeket a nemeai völgyben tartottak. Az ünnep vezetésével a szomszédos Kleonai város volt megbizva, melynek területéhez a völgy is tartozott; Kr. e. 573. az argivok ragadták kezökbe s azóta az ókorban sokáig meg is őrizték e jogukat. A győző jutalma borostyánkoszoru volt. V. ö. Krause, Die Pythien, Nemeea u. Isthmien (Lipcse 1841).

Nemeai oroszlán

mitologiai szörnyeteg, mely Typhontól és Echidnától (vagy a holdtól) származott s Nemea egész környékét, meg Zeus templomát is elpusztította. Herakles, mivel a nyilak az oroszlán bőréről visszapattantak, kézzel fojtotta meg a szörnyeteget s bőrét az oroszlán körmeivel lenyúzván, pajzsnak és öltözetnek használta. Talán ez az oroszlán ama patak jelképe, mely a völgyet többször elárasztotta és elpusztította.

Némedi

1. N., nagyközség Tolna vármegye simontornyai j.-ban, (1891) 1545 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Alsó-N., nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pesti közép j.-ban, (1891) 3211 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Nemegye

(Magyar-), kisközség Beszterce-Naszód vármegye Naszódi j.-ban, (1891) 1076 magyar, oláh és német lakossal.

Neményi

1. Ambrus, publicista, szül. Pécelen 1852. Középiskolai tanulmányai befejeztével Bécsben hallgatta a jogot és államtudományokat s ott Stein Lőrincnek egyik kedvelt tanítványa volt. Azután két éven át Párisban a College de France és a Sorbonne tanárainak előadásait hallgatta. Hazatérése után a budapesti egyetemen elnyerte a doktori oklevelet. A Pester Lloyd szerkesztőségébe lépve, mint ezen lapnak vezércikkirója, a társadalom számos közhasznu intézményét kezdeményezte. Ez időtől fogva volt a Budapesti Szemlének is munkatársa. 1878. irta Rabelais és kora címü művelődéstörténeti tanulmányát. 1880. adta ki összegyüjtött essay-it két kötetben Kortörténelmi rajzok címen. 1881. a főváros törvényhatósági bizottságának lett tagja és mint ilyen főleg az élelmezési és a lakásügyi kérdéseket karolta fel. A lakásügyről a fővárosi képviselőtestület megbizásából nagyobb munkát irt, mely 1884. a főváros kiadásában megjelent. Egy későbbi munkája: Parlamenti fegyelem és tekintély (Budapest 1885) tárgyalja a mentelmi jogot, a clôture és az elnök diszkrécionális hatalmának kérdéseit. Az állam és határai (1889) címü munkája az államszocialisztikus felfogások terjedését a magyar állami intézményekben mutatja ki. Hasonló irányt követett Demokrácia az irodalomban cimü tanulmánya. Egy kisebb munkája: A francia forradalom hirlapjai és hirlapirói az Olcsó Könyvtárban jelent meg. Külföldön jelentek meg: Hungaricae Res, mely a Schulverein üzelmeit leleplezte és annak idején éles polémiára adott alkalmat, 3 kiadást ért; Das moderne Ungarn (Berlin); Die Verstaatlichung der Eisenbahnen in Ungarn (Lipcse); angol, német, francia és amerikai szaklapok is átvették. 1884. a szilágy-csehi kerületben képviselővé választották. Azóta állandóan tagja a képviselőháznak, hol előbb a közgazdasági és közlekedésügyi, később a pénzügyi bizottságnak tagja és előadója volt és ezen minőségében nagy tevékenységet fejtett ki. A budapesti kereskedelmi kamarának is levelező tagja.

2. N. Imre, pedagogus, született Pécelen 1859 aug. 21. Középiskolai tanulmányait elvégezve, a budai királyi pedagogiumot és a bölcsészettudományi egyetemet abszolválta. Tanári vizsgát és filozofiai doktorátust tevén, 1882. Sarajevóban az osztrák-magyar iskoláknak igazgatója, 1886. fővárosi középkereskedelmi iskolai tanár, 1888. Új-Pesten az állami polgári leányiskola igazgatója, 1893. pedig Csanád vármegye kir. tanfelügyelője lett. Szerkesztette a Tátravidéki Hiradó és az Ujpesti Hirlap c. lapokat. Önállóan megjelent irodalmi művei: Magyar alak- és mondattan; Szerkezet-, irály- és költészettan; Család és iskola; Az iskolai szünidőről; Néhány szó a leánynevelésről; Az eltévesztett irány; Leányiskoláink fogyatkozásai; Apáczai Csere János, mint paedagogus; Sajátlagosságok a paedagogia világából. Újabban a közoktatásügyi minisztériumba hivták be.


Kezdőlap

˙