Nerva

spanyol város, l. Minas de Rio Tinto.

Nerva

teljes nevén Marcus Cocceius N., római császár, szül. Narniában (Umbria) Kr. u. 32. Jókor Rómába került, ahol Neronak kegyét megnyerte; igy lett több ízben konzul, s ügyessége minden bajos helyzetből kiszabadította, csak akkor került valóságos veszedelembe, mikor egy jós Domitiannak megmondotta, hogy utóda N. lesz. Domitianus halála után ez a jóslat beteljesedett, mert N. lett az utóda (96). A római nép nagy kegyelettel viseltetett iránta, mert rövid kormányzata alatt egész sorát alkotta meg a hasznos törvényeknek; leszállította a terhes adókat és könnyített a közigazgatás nyügén. Megh. nem egészen két évi uralkodás után Kr. u. 98 jan. 27. Monográfiát Giesen irt róla (1865).

Nerval

l. Labrunie.

Nervi

város és igen látogatott klimatikus gyógyhely Genova (ettől 10 km.-nyire) olasz tartományban, a tenger partján, vasút mellett, (1881) 5486 lak., az É-i oldalán emelkedő dombon számos villával. V. ö. Schetelig, N. u. seine Umgebungen (M. m. Frankfurt 1890).

Nervi

l. Idegek.

Nerviák

harcias belga törzs Galliában, nyugatra a menapiáktól; a mai Hennegau és Namur tájékán. Fővárosuk Bagacum volt (Bavay), maga a N. törzse nem kevesebb mint 50,000 fegyverfogható embert állított ki a síkra, de Caesar heves küzdelem után őket is megtörte.

Nervina

(lat.), az idegrendszerre ható szerek hatástani csoportja. Hatásuk kezdetben vagy kis adagra izgató, későbben v. nagy adagra bódító, a halálos hatás pedig minden esetben csak hűdéssel magyarázható. A szerint amint egyik v. másik szernek az idegrendszerre gyakorolt hatásáben az izgató hatás uralkodik v. a bódító hatás, sorozzuk azokat az izgató szerek (kámfor, alkohol, éter) v. a bódító, csillapító szerek közé (morfin, kloral, hioszcin stb.).

Nervózitás

l. Idegesség.

Nervus

(lat.) a. m. ideg (l. o.).

Nervus belli

(lat.) a. m. a háboru lelke; Cicero szerint (Philipp. 5. 2.) a pénz; Zrinyi Miklós aforizmáiban pedig: N. sunt milites (a háboru lelke a katonák). V. ö. Tóth B., Szájrul szájra, 38. old.


Kezdőlap

˙