Newton-fém

l. Bizmut-ötvények.

Newton Heath

város Lancaster grófságban, 4 km.-nyire Manchestertől, vasút mellett, (1891) 29,018 lak., selyem- és pamutszövőkkel, kémiai iparral.

Newton in Makerfield

város Lanchester angol grófságban, 24 km.-nyire Manchestertől, vasút mellett, (1891) 12,861 lak., vasúti fölszerlések gyártásával, papir-, üveggyárral, közelében szénbányával.

Newtown and Llanllwchaiarn

város Montgomery walesi grófságban, a Severn és vasút mellett, (1891) 6610 lak., gyapjuszövéssel.

Newtownards

város Down ir grófgságban Ulster tartományban, 30 km.-nyire Downpatricktól, 3 km.-nyire a Strangford Loughtól, vasút mellett, festői vidéken, (1891) 9197 lak., vászonszövéssel.

New York

1. az É-. amerikai Egyesült Államok egyike (Empire State), Vermont, Massachusetts, Connectucut, az Atlanti-oceán, New-Jersey, Pennsylvania és Ontario meg Quebec kanadai tarományok közt, 2815 km. kerülettel, 127,350 km2 területtel, (1890) 5.997,853, 1 km2-re 47 lak. N.-nak mintegy 4/5-e a devoni formációkon és egy ötöde (az Adirondack hegyek) ősközeteken nyugszik. New-Jersey és Kanada közt hegyek takarják; egyebütt halmos síkság. Hegységei a Taghanic- (3-500 m.), a Catskill-hegyek (9-1100 m.), az Adirondack, amellyek itt Marcyban (1540 m.), N. legmagasabb csúcsában kulminálnak. Vizei számosak. Fő folyója a Hudson a Mohawkkal; É-i határán a Szt. Lőrinc, a D-in az Alleghany, a Susquehanna és a Delaware folynak. Az Ontarión, Erien és Champlainen kivül, amelyek részben N.-on kivül esnek, nagy tavai vannak, aminő az Oneida, Cayuga, Seneca, Crooked Lak, Canadaigua. Az éghajlata a DK-i részen nagyon változó, a tél a hegyek közt kemény és hosszan tartó; Ny-on valamivel mérsékeltebb, de még mindig erős szélsőségeket mutat. A földmívelés főképen a síkabb részeken foglalkoztatja a lakosokat. Termékei: a széna (évenkint 60 millió dollár értékben), zab (14 millió), kukorica (12 millió), burgonya (11 millió), búza (9 millió), továbbá árpa, köles, dohány, komló és mindenféle gyümölcs. Az állattenyésztés szintén virágzó; a házi álltok száma megközelíti a 6 milliót; legtöbb a szarvasmarha. Vasércet csaknem kizárólag a Champlain partjain találnak, meszet Glen Falls, sót Syracuse és Warsaw környékén. Nagyon jelentékeny a kereskedelem és az ipar. 1893. a vasúti vonalak hossza 12,290 km. volt; a tavakon a kereskedelmi hajók száma 136 vitorlás 33,000 t. tartalommal és 284 gőzös 130,000 t. tartalommal; a tengeri hajók száma 2361 vitorlás (430,000 t.) és 1100 gőzös (375,626 t.); ezekhez járulnak kisebb, különösen csatorna-hajók 84,405 t. tartalommal, amelyek főképen az Erie-csatornán és kiágazásain, továbbá a Delaware-Hudson-csatornán járnak. A körülbelül 50,000 ipartelep mintegy 1000 millió dollár értékű árut termel. A legfontosabb iparágak: cukorfinomítás, sör-, liszt-, gép-, vas-, dohány-, acélgyártás, ruha-, szivar-, csizma-. cipő-, butorkészítés, húsfüstölés, könyvnyomtatás és sütőipar. A kormányzót 3, a 32 szenátort 2, a 128 képviselőt 1, a magasabb állásu tisztviselőket 2, a birákat általában 6 évre választják. A kongresszusba 2 szenátort és 34 képviselőt küld; az elnökválasztásnál 36 szavazata van. Countyjainak száma 60. Székhelye Albany; nagyobb városai: N., Brooklyn, Buffalo, Rochester, Syrakuse stb. N. területét 1609. a holland kelet-indiai társaság szolgálatában álló Hudson fedezte föl. Első gyarmatosai is hollandok voltak, akik e vidéket Új-Németalföldnek nevezték el. 1664. elfoglalták az angolok és York hercegének a későbbi II. Jakabnak tiszteletére (mivel a földet II. Károlytól ő kapta meg) a mai nevére keresztelték. 1673. a hollandok ismét megszerezték N.-ot, de csak egy évre, amelynek elteltével kénytelenek voltak azt az angoloknak visszaadni. Az 1688. itt is mutatkozó zavargások voltak okai annak, hogy N. koronagyarmattá lett. Az Észak-amerikai szabadságharcban tevékenyen részt vett. Első alkotmánya 1777-ből való, amelyet1788. a többi államokéhoz hasonlóval cserélt föl; mostani alkotmánya 1846-ban keletkezett, de azóta több módosításon met keresztül. V. ö. O' Callaghan, Documentary history of N. (Albany 1849-51); u. a., Documents, relative to the colony of N. (10 kötet, 1853-58); Roberts, N. (2 köt., Boston 1887).

[ÁBRA] New York

2. (Empire City, lásd a mellékelt térképet), az új világ legnagyobb és London után földünk legfontosabb kereskedelmi városa, az ugyanily nevű államban a N.-i öböl É-i végében az É-i sz. 40° 42' 43" és a Ny. h. 74° 0' 3" alatt, részben a Hudson- és East-river közt fekvő Manhattan és a közeli kisebb szigeteken, részben a kontinensen; számos vasúti vonal kiinduló pontjánál. Területe 43 mfd2, amiből a Manhattan szigetre 22 esik. A lakosok száma (1890) 1.515,301; az első 1790. megejtett népszámlálásnál csak 33,131 volt; ha azonban a tőszomszédságban fekvő Brooknynt, Jersey Cityt, mellyel alagut (l. o.) köti össze és a N.-i öböl partjánál fekvő kisebb helységeket, amelyek vele csaknem egészen összenőttek, hozzászámítjuk, körülbelül 31/2 millió, akiknek azonban alig 1/4-e benszülött. 1000 lakosra évenkint átlag 25 halálozás esik. Az ipar tekintetében kiváló helyet foglal el. Az 1890. termelt áruk értékét 788.942,028 dollárra becsülték és a munkások számát 365,000-re. A forgalmát csak Londoné mulja felül; ez leginkább a kikötő körül pontosul össze. A Hudson- és East-riveren mintegy 400 éjjel-nappal közlekedő gőzkomp évenkint 200 millió embert szállít egyik helyről a másikra. A 30 közuti vasúton kivül a város belső személyforgalmát az Elevated, 1872 óta forgalomba hozott városi gőzvasút, amely vasoszlopokon a házak második emeletével egy vonalban az utcákon közlekedik. A kikötőbe, amely egyike a világ legszebb kikötőinek, a legnagyobb hajók beevezhetnek. Az Upper Bay vagyis a tulajdonképeni kikötő 8 mérföld hosszu és 4-5 mfd. széles; egészen körül van véve a szárazföldtől és benne néhány kisebb sziget látható. A Lower N. Bayjel az u. n. Narrows, megerősített szorosok kötik össze. Az alsó kikötőt az oceán felöl egy hosszu zátony védi, amelynek egyes helyein 8 m. mély járatu hajók is átmehetnek. A felső öböl a Batterynél két ágra oszlik a Hudson- vagyis North-riverre és az East riverre; ez utóbbi a N.-i öblöt összeköti a Long Island sounddal. Az East-riverben kötnek ki nagyobbára a parti forgalmat közvetítő és a Hudson-riverben a nagy gőzösök. A Battery közelében, a Liberty Islandon (azelőtt Bedloe-Island) a szabadság istennőjének Bartholditól készített szobra, a francia nemzet ajándéka látható. A rézből készített 46 m. magas szobor 28 m. magas alapon áll. Hatalmas dockok és elevátorok megkönnyítik a gabonaátrakodást. N. saját kereskedelmi flottája körülbelül 1000 hajóbol áll, 1 millió t. tartalommal és csaknem kizárólag a parti forgalmatközvetíti. A be- és kivitel értéke 1886-ban 802, 1891-ben 907 millió dollár értéket, azaz az Egyesült-Államok külforgalmának 60 %-át tette ki. A beviteli vámok 122 millió dollárt jövedelmeznek. A kivitelben a legnagyobb értéket képviselik az élelmi szerek, nevezetesen búza, hús szarvasmarha, vaj, sajt, szalonna, zsír, továbbá a pamut és petroleum, azután következnek a dohány és szivarok meg a pamutáruk. A beviteli áruk közt a jelentékenyebbek: a cukor, bor, szesz, sör, állati bőrök, selyem, gyapju, guttaperka, kávé, tea, különböző szövött áruk (Dry goods), vas- és acél (nyersen és feldolgozva), könyvek, játékszerek és luxus-cikkek. Az egyes nagykereskedő házak évenkint 15-40 millió dollár áruforgalmat csinálnak. Közművelődési és jótékonysági intézetei közül a kiválóbbak: a College of the City of N., a Normal college, amelyek a nőket részesítik magasabb oktatásban; a King' s college néven 1754. alapított Columbia college, N. legrégibb és legjelentősebb felső iskolája 200 tanárral és mintegy 1700 hallgatóval, a következő 6 fakultással: szépművészetek, jog-, állattudományok, filozófia, bányászat és orvosi tudományok és több mint 100,000 kötetből álló könyvtárral; az Academy of Science, of Medicine (700 tag) és a Mathematical Society közleményeket és évkönyveket adnak ki. Az 1831. alapított N.-i egyetem 1300 hallgatóval; a presbiteriánusok és episzkopalisták teologiai intézetei; a nyilvános Lenox-könyvtár (James Lenox alapította) 65,000 kötet könyvvel, érdekes inkunabulumokkal és kéziratokkal és kégyüjteménnyel; a Mercantile-Library; az AstorJohn Jacob által alapított Astor-Library (280,000 kötet) néhány igen érdekes régi Shakespere-kiadással, képiratokkal, autográfokkal és francia modern mesterektől való szép képgyüjteménnyel; az 1852. alapított Young Men' s Christian Association nagy és szép épületekkel, könyvtárakkal, olvasótermekkel és nemesebb szórakozást előmozdító egyéb intézményekkel; a Free-Circulating-Library számos fiókkal; a nyilvános felolvasásokat rendező Cooper-Institute; a National Academy of Design, amely a velencei doge-palota mintájára készített márványépületben egyike az unio legkiválóbb művészi intézeteinek időnkénti műkiállításokkal; az Art Students' League iskolái, amelyek a művészeteknek különböző ágait művelik; a Central park Ny-i oldalán álló, 1869. alapított American Museum of Natural History a Jesup-féle épületkő-, fa és egyéb etnográfiai tárgyakat tartalmazó gyüjteményekkel, amelyek értékét 3 millió dollárra becsülik; a Central Park keleti oldalán álló Metropolitan Museum of Art a Cesnola-féle hires ciprusi régiség-, antik öntvény-, bronz-, szobor-, terrakotta-, ötvösgyüjteményekkel és értékes képtárral; a N. Historical Society és egyéb tudományos társulatok stb. A szinházak közül a jelentősebbek: az Academy of Music, Daly' s Theatre, Lyceum, Madison Square Theatre, Garden-, Broadway Theatre stb. Számosak, de még mindig nem elégségesek a jótékonysági intézetek, kórházak, vakok intézetei, őrültek házai, gyermekmenedékhelyek stb. Van magyar egyesület is, elnöke 1892 óta Grosner József.

N. déli, alsóbb része, a fő forgalom szinhelye még rendetlenül épült. Ellenben a Houston- és még inkább a 14-ik streettől kezdve a tájékozódás sokkal könnyebb, amennyiben az avenue-k egyenes vonalban huzódnak D-ről É-nak, ezeket azután a számozott streetek egészen egyenes vonalban épszög alatt metszik, egyik folyótól a másikhoz huzódván. A házak nagyobbára vörös téglákból épültek, részben lapos fedelekkel; a házak közt három tipus a tulnyomó: egyes családok számára épített villaszerű házak; apartment house-ok, a jobb módu családok bérházai, nagyok, sok emelettel és minden modern berendezéssel; végül a tenement-houses, alaktalan bérkaszárnyák a szerényebb emberek számára. Átlag N.-ban 16 ember lakik egy házban (Bécsben 60). A Manhattan D-i végében van a Battery, 8 ha. területü nyilvános park szép nagy fákkal és gyeptérségekkel; ennek Ny-i oldalán van a Castle Garden, kerek épület, egykoron a bevándorlók első szállója, most a Naval Reserve fegyvertára és nemsokára alkalmasint aquarium. A Batterytől, illetőleg a mellette levő Bowling Green nevü kis térről indult ki N. fő utcája a Broadway, amely 5 mérföld hosszuságban húzódik a Central Parkig és onnan mint boulevard folytatódik az 59-ik streetig. A Broadway a legnagyobb sürgés-forgás szinhelye; alsó részében nagykereskedők, bankok, biztosító intézetek, felsőbb részeiben pedig elegáns boltok és kirakatok (stores) szegélyezik. Benne a kiválóbb épületek: a Trinity Church (1839-46), gót épület, belsejében szép oltárral, Hamilton, Fulton és mások síremlékeivel; a St. Paul's Church, N. legrégibb temploma; a Post Office, amelyben közel 2500 tisztviselő van alkalmazva; a City Hall (városháza) nagy fogadóteremmel (Governor's Room), amelyben az első kongresszus ülésén használt székéket őrzik; a Court House (igazságügyi palota), márványépület, amely 12 millió dollárba került; ahol a Broadway a Park Rowvá szélesül, több ujságnak nagyszerü palotája, a Franklin és Greeley bronzszobrai láthatók; a Grace Church fehér homokkő-épület; az Union-square-on áll Washington, Lafayette és Lincoln szobra; a Broadway Boulevard nevü részén áll a nagy Kolombus-emlék Gaetano Russótól, amelyet az amerikai olaszok ajándékoztak a városnak és 1892. lepleztek le. A Tifth Avenue a pénzarisztokrácia kedvelt lakóhelye. A Washington-teret Garibaldi bronzszobra ékesíti Turinitól. Az 50. és 51. street közt van a St. Patrick kat. székesegyház, az újvilág egyik legnagyobb és legszebb épülete, amelyet 1850-79-ig James Renwick tervei szerint a XIV. sz. gót ízlésében építettek 2500 személy számára ülőhelyekkel. A 66. s 67. street ÉNy-i végében a festői Tiffany House; egyéb jelentékenyebb épületek még: a különböző életbiztosító társulatoknak és ujságoknak palotái, a gabonatőzsde olasz renaissance ízlésben, a petróleumbörze, a fővámház, az Emanu-El nevü zsinagóga, a Calumet, Manhattan, Union League, Lotos klubok, továbbá magánosoknak, mint a Vanderbilteknek palotái. N. nem gazdag parkokban; a Batteryn kivül nagyobb a Central-Park 335 ha.-nyi területtel, amelynek létesítése 15 millió dollárba került; kisebbek: a Riverisch, Morningside, Bryant park. A Harlem folyón tul fekvő, u. n. Annexed-Districtben azonban nagy területek vannak a parkok számára fentartva. Legszebb hídja N.-nak az Eat-River-Bridge vagyis Brooklyn-Bridge, földünk egyik legnagyobb függő hídja (képét l. A Függő híd mellékleten), hossza 1825 m., az oszlopok közti legnagyobb távolság 487 m. (a Forth-hídon 518, a budapesti lánchídon 380m.); építési költsége 15 millió dollár. Az első állandó telepet Manhattan szigetén 1624. hollandok alapították; az első kormányzó Minuit Péter volt, aki a szigetet az indusoktól 60 hollandi frton vette meg és a telepet Új-Amsterdamnak keresztelte. 1689-91. Lesser vezérelte alatt a néppárt, 1741. pedig a néger rabszolgák lázadtak föl. 1785-90-ig a szövetségi kormánynak volt székhelye. 1825. az Erie-csatorna megnyitása a város kereskedelmének fejlődésében jelentékeny mozzanata volt. 1888. egy hózivatar és óriási károkat okozott. Irodalom. Lamb, Hist. of the City of N., 1877; Ingersoll, A week in N., 1891; King, Handbook of N., 1892; Wilson, Memorial hist. of the City of N., 4 köt., 1893; Precht, N. im XVII. Jahrhundert, 1884

New York Herald

(ejtsd: nyujork herreld), az É.-amerikai Egyesült-államok legjelentékenyebb hirlapja, melynek nincs határozottan kijelölt politikai pártárnyalata; naponkint 200.000 példányban jelenik meg, esti lapja, az Evening Telegram 70.000-ben, heti kiadása 50.000-ben, s az 1878. Parisban alapított európai kiadás naponkint 20.000 példányban. A lapnak Londonban is van irodája. Bennett Jakab Gordon (l. o.) alapította 1835., kiknek halála óta (1872) hasonló nevű fia vezeti és adja ki.

New Zeland

l. Uj-Zéland.

Nexö

kikötőváros Bronholm dán sziget K-i partján, (1890) 2321 lak., termékeny környékkel, amelyen igen sok a brandpletter nevű régi sír, emberi csontokat tartalmazó üreg.

Nexum

(lat.), a régi római jogban a kölcsönügyletnek bizonyos ünnepélyes módja, az érc és mérleg használatával (per aes et libram).


Kezdőlap

˙