Nyujtó

tornaszer, melyet jelen alakjában Jahn (l. o.), a német tornászat megalapítója alkotott meg. A Ny. áll két egymástól mintegy két méter távolságra jó mélyen beásott tölgyfaoszlopból, ezen oszlopokba egyenlő magasságban átmenő nyilások vannak s ezekbe erősítik meg a tulajdonképeni Ny.-rudat és pedig magas Ny.-nál mintegy 210 m., alacsony Ny.-nál pedig mintegy 135-140 m. magasságban. Maga a Ny.-rúd vagy egyedül fából (kőrisfa), vagy vaspácával áthúzott fából, v. vert vasból, v. végre vaspálcával áthúzott papirból van, teljesen hengeralaku, sima és csak oly vastag, hogy marokkal átfogható legyen. - Ny., a szekéren és némely hintófajtán az a rúd, mely a kocsiderék alatt a kocsi elülső és hátsó alját összekapcsolja. A Ny. hátsó aljjal össze van csapolva, néha még a Ny.-szárnyakkal is megerősítve; az elsülső aljhoz a derékszöggel kötjük, hogy az ettől függetlenül elforoghasson.

Nyujtóágy

elferdült testrészek kiegyenesítésére szolgáló készülék, mely az által, hogy részei valamely ágy 2 végéhez erősítve az elferdült testrész centralis és periferikus részét (fej, medence, láb) ellenkező irányban húzzák, az elferdült testrészt állandóan nyujtani,a görbületet kiegyenesíteni igyekszik. A mult század végén Venel svájci orvos alkalmazta először a gerincoszlop elferdüléseinek kezelésénél s azóta sokáig nagy szerepet játszott a testegyenészetben. Ma ezen bántalmak kezelésében már nem szerepel, legfeljebb csak történelmi érdekességü; annál kiterjedtebb alkalmazást nyer a sebészetben, p. az elsó végtag heveny töréseinél v. az ízületi bántalmak kezelésénél.

Nyujtód

kisközség Háromszék vmegye kézdi j.-ban (1891) 1070 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Nyujtógép

(Laminoir), a hajó épületének oly része, mely az alkotó főbb részek meghosszabbtásául, kiegészítéseül szolgál, mint p. a habláb (habdeszka) vagy pipa.

Nyujtózás

(növ., apostasis) a sűrübben együtt nőni szokott növényrészeknek a különben kurta tengely megnyulása folytán való eltávolodása, v. eltolódása, midőn a törpeszáru és tőleveles bábakalács szára megnyulik s rajta a levelek szabályos távolságban helyezkednek el.

Nyujtózkodás

(növ.), l. Megnyulás.

Nyúl

(állat), l. Nyúlfélék.

Nyúlajk

(labium leporinum), a felső ajaknak az a képződési hibája, midőn annak hosszanti hasadéka marad vissza a méhen kivüli életben is. A baj tehát mindig veleszületett a beteggel. Keletkezése eddig ismeretlen okból származó képződési akadályokra vezethető vissza, miknek befolyása alatt a két oldalról egymás felé növő ajkrészek az arc középvonalábana felülről lefelé novó állcsonti nyujtvánnyal nem nőnek össze, hanem attól elváltan maradnak a születésig. Igen sokszor ezzel a képződési hibával együttesen a kemény szájpad hasadéka is visszamarad, mi aztán farkastoroknak (l. o.) neveztetik. A Ny. legtöbbször egy oldali s pedig az ajak bal oldalát éri; ritkábban két oldali, midőn a felső ajkon két hasadék van s ezek között lóg az állcsonti nyujtvány felülről lefelé s ezen nem ritkán két, néha négy metszőfogat láthatunk. A Ny., mivel az ajak a szopásnál lényeges szerepet játszik, a gyermek táplálkozását megnehezíti, sőt nagyobb farkastorokkal szövődve lehetetlenné is teheti. Nemcsak rútító természete miatt tehát, hanem a gyermeknek kellő táplálkozása miatt is szükséges ezen hibát sebészeti operációval megyszüntetni. Legjobb az operációt, ha különös okok nem sürgetik, a gyermek 5-6 hónapos korában végezni, midőn az operációval járó vérvesztést jobban eltűri és már nyelni megtanulván, az operáció után az ajak nyugalomban maradhat a teljes összeforrás beálltáig.

Nyulak szigete

azelőtt a Margitsziget neve (l. Budapest, III. köt., 795. old.).

Nyúlárnyék

(növ.) a. m. spárga (l. o.).


Kezdőlap

˙