Obstetrix

(lat.) a. m. bába (l. o.).

Obstinatus

(lat.) a. m. makacs, konok, megátalkodott; obstinatio, konokság, megátalkodottság.

Obstipatio

l. Székrekedés.

Obstructio

(lat.), parlamenti kifejezés, az u. n. agyonbeszélés, vagyis az ellenzék által kövtett taktika, hogy a javaslat tárgyalásának befejezését megakadályozzák az által, hogy a szóláshoz minél többen jelentkeznek, s minél hosszabb szónoklatok tartása által a tárgyalásra rendelkezésre álló időt kihúzzák. Ellenszere az angol parlament által elfogadott clôtura (l. o.), a tárgyalás befejezésének elhatározása.

Obszidián

vulkáni üveg,a trachitnak legtökéletesebb üveges módosulata, mely ugy képződött, hogy a megolvadt trachit hirtelen gyors lehűlés következtében ki nem kristályosodhatott, hanem vulkáni üveggé merevedett meg. Külső megtekintésre egynemü anyagnak látszik (régebben e miatt ásványnak is tekintették), de a mikroszkóp alatt üveges anyagban apró kristálykákat (mikrolitokat stb.) látni benne a fluidálszövetet. Leggyakrabban fekete v. sötétbarna, de van vörös, zöld, sőt kék is. K. 6-7, fs. 2,4-2,6. Némelyikben egyes ásványkristályok v. szemek kiválnak és porfiros szerkezetüvé teszik. Hazánk egyik igen nevezetes termőhelye az O.-nak, különösen pedig a Tokaj-Hegyalja vidék, ahol fekete, szürke és vörös szinü O.-t fejnagyságu daraboktól kezdve egészen igen aprókig találni. Eredeti fekvőhelyei: Tolcsva és Erdőbénye között a Térhegy, a zempléni határhegység D-i végén Szőllőske, a tokaji Nagyhegy, az abaúj-szántói Sátorhegy. Gyakrabban találni azonban másodlagos fekvőhelyen s pedig elszórva itt-ott; vannak helyek, p. Olasz-Liszkán, hol egy vizmosásban nagy esőzés után szép nagy darabokat akár egy szekérrel lehet szedni. Olasz-Liszkán kivül eleget lehet találni a szerdahelyi Akasztódombon, újváros, Szalánc, Mád, Tálya stb. vidékén. A másodlagos fekvőhelyről valók felismerhetők kimart felületükről. Hazánkon kivül szép O. ismeretes Milosz szigetéről, Olaszországból, Izlandról és Mexikóból. Az O.-t már a kőkor emberei ismerték és használták. Különböző szerszámokat, nyílhegyeket készítettek belőle. A rómaiak fényűzési cikkekké, dísztárgyakká dolgozták fel. Plinius szerint Obsidius nevü római hozta Etiopiából, tőle kapta nevét. Itt ott ma is megmunkálják, különösen gombokká. Izlandi achát, tokaji hiuz-zafir, üveges láva, vulkáni üveg megnevezések mind az O.-ra vonatkoznak. Butellakő (moldavit) és marekanit-ról (l. o.) V. ö. Szádeczky Gy., A magyarországi O.-król. (Akad. Ért. 1886).

Obturator

(lat.), a sebészetben az a készülék, mellyel rendellenes és be nem gyógyítható hasadékokat vagy nyilásokat fednek be abból a célból, hogy az ezek által okozható kellemetlenségeket elhárítsák. Az O. többnyire vilkanizált kaucsukból készült, ritkábban elefántcsontól, nem rozsdásodó fémből, guttaperkából. O.-nak nevezik még a sebészeti műszereknél ama fémből v. kemény fából készült hengeres részt, melyet csöves műszerekbe illesztenek azért, hogy könnyebben be tudják vezetni a test üregeibe.

Ó-Buda

l. Budapest.

Ocaňa

(ejtsd: okannya), az ugyanily nevü járás székhelye Toledo (ettől 45 km.-nyire) spanyol tartományban, a Mesa de O. nevü fensík É-i végében, vasút mettett, (1887) 6046 lak., szappan- és agyagáru-készítéssel, vászonszövéssel; a Frias hercegek kastályával, régi falainak romjaival. 1809 nov. 19-én Mortier francia vezér 30,000 emberével legyőzte az Areizaga marquis vezérlete alatt álló 55,000 főnyi spanyol hadat.

Ocarina

(ejtsd: okarina), égetett agyaból készült s libatojás-alaku fúvóhangszer. Fuvókáján kivül kilenc hangnyilás van s alul még egy, melyen át a beléfútt lég kiárad.

Occam

Vilmos, ferencrendi szerzetes és skolasztikus, szül. Occamban, a Surrey grófságban. Születésének ideje ismeretlen. Megh. Münchenben, 1347 ápr. 10. Duns Scotusnak volt a tanítványa, akitől Párisban a XIV. sz. elején a bölcsészetet és hittudományokat tanulta. Később e két tárgyat Párisban maga is tanította. A IV. Fülöp francia király és VIII. Bonfiác, továbbá Lajos bajor király és XXII. János közt kitört viszályok idejében az egyházzal szemben hatalmasan védelmezte a királyi hatalmat. Mint bölcselő a skolasztikában nagy tekintélyre vergődött; a tekintélyekre való hivatkozást elvetette s a nominalisták élén hevesen küzdött a realizmus hiveivel. Művei: Compendium errorum papae Joannis XXII. (Lugd. 1496); Opus nonaginta dierum (Páris 1495); Centiloquium teheologicum etc. (Lugd. 1495); Quodlibeta VII et tractatus de sacramento altaris (Argent. 1491); Summa totius logicae (Bonn 1498); Expositio super totam artem veterem (u. o.1496); Summulae in libros physicor. Aristotelis (Argent. 1491). L. még Nominalizmus.


Kezdőlap

˙