Odrau

(Odry), város Troppau osztrák-sziléziai tartományban, keskeny völgyben az Odera és vasút mellett, (1890) 4031 lak., pamut-, gyapju-, selyem- és gummiáru-készítéssel, a Sickingen-Hohenburg grófok kastélyával.

Odriszok

(odrysok), trák nép, mely Trákiában irányadó szerepet játszott és Herodotos szrint az Artiskos folyó mindkét partján lakott. Kitüntek mint lovasok és lótenyésztők. Nemzetiségükről az ókori iróktól mindössze annyi tudunk, hogy nem voltak görög nemzetiségüek. Midőn Darius a szkithák ellen indult, hasztalan próbálta meg az O.-at legyőzni s az utóbbiak Teres nevü királyuk alatt meghódították a körülfekvő népket és egészen a Pontus Euxinusig terjeszkedtek. Teres fia Sitalkes azonban hatalmát még tovább kiterjesztette. Makedoniai Fülöp az O. országára is kiterjesztette hatalmát (Kr. e. 133.). Ilyen hűbéres viszonyban meg is maradtak az O. a római hódoltságig, sőt még azután is, mert a rómaiak a körülfekvő népek meghódítására használták fel őket. Csak Vespasianus alatt kebelezték be őket végleg a római birodalomba.

Odry

Lehel (pacséri), dalművész, szül. Nemes-Militicsen (Bács) 1837. régi nemes családból. a gimnáziumot Baján végezte. Ifju korában a kereskedelmi pályára lépett, de utóbb vándor szintársulatokhoz szegődött, nagy hajlamot érezvén a szini pályához, melyen csakhamar feltünt ritka szép bariton hangjával. Molnár György 1858. pécsi társulatához szerződtette. 1862. Somsich Pál ajánlatára a nemzeti szinház énekkarának lett tagja Radnótfáy S. intendánssága alatt, aki Stoll Péter szinházi énektanár által képeztette. A nemzeti szinháznál nem tudván kellően értékesíteni tehetségét, a kolozsvári szinházhoz szegődött, melynek 1869-ig kedveltje volt. Akkor ismét a nemzeti szinház operájához tért vissza, hol ritka szép s rokonszenves hangja és alakító tehetségével rövid idő alatt első szerepekben tünt ki s azóta a magyar dalművészet egyik legjelesebb képviselője volt. 1895. nyugdíjazták. O. az irodalmi téren is működött. Munkái: Az életből és szinpadról (Budapest 1878); Piros Panna (népszinmű, u. o. 1878). Erkel Ferenc Brankovics operájához az eredeti dráma után ő dolgozta ki annak szövegkönyvét prózában.

Odsi

l. Ocsi.

Odul

a szibériai jukagir (l. o.) nomád nép neve.

Odvasodás

v. redvesedés (növ.), a fának azon betegsége, midőn a fa belső része korhadásnak idnul, a fában üreg keletkezik, belseje pedig barnás porforma tömeggé esik szét, l. Fagombák.

Odvas part

a partnak olyan része, melybe a viz barlangszerü mélyedéseket mosott.

Odvorci

község Pozsega vármegye bródi j.-ban, (1891) 1425 horvát lakossal.

Odvos

kisközség Baranya vármegye pécsváradi j.-ban (1891) 1087 oláh lak., vasúti megállóval. Hajdan Ötöv volt neve.

Odyniec

Antal Ede, lengyel költő, szül. a litvániai Oszmiána kerületben 1804., megh. Varsóban 1885 jan. 15. A vilnai egyetemen tanult, 1829. és 1830. Mickieviczet kisérte el német- és olaszországi utazásában s erről leveleiben (Listy z podrózy, 4 köt., Varsó 1875-78) számolt be. Drezdában kezdte el Walter Scott (A tenger szűze), Byron (A kalóz, Mazeppa, Abydosi menyasszony), Moore (Tűzimádók), Schiller (Orleansi szűz, Balladák) műveinek fordítását, mit visszatérte után (1837) folytatott Litvániában, hol mint hirlapiró is működött; 1866 óta Varsóban élt. Eredeti költeményei és drámai kisérletei kevésbbé sikerültek; ezeknek gyüjteménye Varsóban (1875 s később is) jelent meg.


Kezdőlap

˙