Olerius

(latinos alakja az eredeti Ölschläger-nek) Ádám, kiváló nemet prózairó és orientalista, szül. 1600 táján Ascherslebenben, megh. Gottorpban 1671 febr. 22. 1633-ban III. Frigyes holstein-gottorpi herceg titkára lett, részt vett Felming (l. o.)költő társaságában egy nagy orosz-persa útban, melyen megtanulta a persa nyelvet és azontul mint műfordító is szerepelt. Művei: Beschreibung der moskovitischen und persichen Reise (Schleswig 1647) és Saadi Gulistánájának fordítása (Persianisches Rosenthal, u. o. 1654).

Oleaster

(növ.) a. m. vad olajfa s majd az ezüstfát nevezik igy, majd a valóságos vad és tövises olajfát, különösen Plinius nyomán.

Ole Bull

norvég hegedüművész, l. Bull (2).

Olefinek

A nem telített szénhidrogének homolog sorozatát olefin v.etilen sorozatnak és az e sorozatba tartozó szénhidrogéneket közös néven O.-nek is nevezik. Általános képletük a CnH2n, amelyben n a szán, illetve a hidrogén-atomok számát jelenti. Kémiai sajátságaik különösen abban térnek el a paraffinekétől, hogy az o. egy vegyértékü gyökökkel közvetlenül egyesülenk, igy p.klórral, brómmal és jóddal. Koncentrált kénsavban feloldódnak és ekkor az u. n. éterkénsavak keletkeznek, hasonlókép egyesülnek sósavval, bróm- és jódhidrogénnel. A fejlődő hidrogén az O.-et a megfelelő paraffinekké alakítja át; belőlük alklóros sav behátására u. n. klórhidrinek képződnek és könnyen polimerizálódnak. Mesterséges úton különféle módon állítják elő, de egyesek a kátrányos olajokból is készíthető.

Olein

l. Elain.

Oleinsav

l. Olajsav.

Olekma

a Lena baloldali 1131 km. hosszu méllékfolyója Jakutszk orosz-szibériai kormányzóságban. A Jablonoj-hegységben a Nercs forrásai közelében ered; ÉK-nek folyik és Olekminszk alatt torkollik Nagyobb mellékfolyói a Mokla,Tungir és a Csara. Mellékvieiből aranyat mosnak; környékén sok a prémes állat.

Olekminszk

az ugyanily nevü járás székhelye Jakutszk orosz-szibériai kormányzóságban, a Lena balpartján, közel az Olekma torkolatához, (1890) 624 lak., évenként egy nagy országos vásárral.

Olenek

közel 2000 km. hosszu folyó K.-Szibéria É-i részében. Jenisszeiszk orosz kormányzóságban a Jangkan-hegységben ered, átfolyikJakutszkon és a Lena meg Anabara közt a Jeges-tengerbe torkollik. Csekanovszkij és Müller ismerkedtek meg 1874-75 egész folyásával.

Olenyova

kisközség Bereg vármegye szolyvai j.-ban, (1891) 283 rutén és német lakossal, jó égvényes konyhasós-vasas savanyuvizzel, mely kereskedelmbe is kerül s üditő italul szolgál.


Kezdőlap

˙