Onamalgam

l. Ónöntvények.

Onánia

l. Önfertőzés.

Ó-naptár

l. Naptár.

Onate

(ejsd; onyate), város Guipuzcoa spanyol tartomány Vergera kerületében, San Sebastiantól Dny-ra, 6152 lak., gyapjuszövéssel, bőrcserzéssel, meg vas- és réziparral. Azelőtt egy grófság székhelye volt; egyetemét egyesítették Valladolidéval.

Onbási

(tör.) tizedes a török hadseregben.

Onca

(ejtsd; onsza), kereskedelmi súlymérték Portugáliában és Braziliában, az arratelnek (l. o.) 1/16-od része; továbbá ezüstsúly = 28,7 g.

Oncia

(ejtsd; oncsa), olasz súlymérték, l. Uncia.

Oncken

l. Ágost, német közgazda, született Heidelbergában 1844 ápr. 14. Münchenben, Hedelbergában és Berinben államszámviteltant tanult és utána 1871 végéig gazdálkodott egy oldenburgi birtokon. 1872. a tanári pályára lépett és a közgazdaság és statisztika tanára lett Bécsben; 1877. ugyanott rendkivüli tanár, de már ugyanazon évben meghivták az aacheni politechnikumra, miglen 1878 őszén rendes tanár lett a berni egyetemen, ahol ez idő szerint is működik. Főbb művei; Untersuchung über den Begriff Statistik (Lipcse 1870); Die Wiener Weltausstellung 1873); Adam Smith in der Kulturgeschichte (Wien 1874); Oesterreichische Agrarier és Adam Smith u. Immanuel Kant (mindkettő u. o. 1877); Der ältere Mirabeau u. die ökonomische Gesellschaft in Bern (Bern 1886); Die Maxime Laissez faire et laissez passer, ihr Ursprung, ihr Werden (u. o. 1886); Die schweizerische Konsularreform (u.o. 1887.

2. O. Vilmos, német történetiró, a fentebbinek testvére, szül. Heidelbergában 1838 dec. 19. U. o., továbbá Göttingában és Berlinben filologiát, történelmet és bölcseletet tanult; 1862. heidelbergai magántanár, 1866. rendiküvi tanár, 1870. a világtörténet rendes tanára a giesseni egyetemen. 1873-76. Giessen város képviselője a II. kamarában 1874-77. a harmadik hesseni választó kerület kiküldöttje a birodalmi tanácsban, ahol a nemzeti-szabadelvü párthoz tartozott. Fő munkái; Isokrates u. Athen (Heidelberga 1862); Athen u. Hellas (I-II., Lipcse 1865-66); Die Staatsllehre des Aristoteles (I-II., u.o. 1870-75); Oesterreich und Preussen im Befreiungskriege (Berlin 1876-79); Das Zeitalter Friedrichs des Grossen (u. o. 1881-82); Das Zeitalter der Revolution, des Kaiserreichs u. der Befreiungskriege (u. o. 1884-86) és Das Zeitalter des Kaisers Wilhelm (u. o. 1890-92). A három utolsó művét O. egy a maga nemében páratlan történelmi monográfia-gyüjtemény számára irta, melyet 30 más munkatárssal Allgemeine Geschichte in Einzeldarstellungen. c. alatt 1878-94. adott ki.

Oncsászai csontbarlang

(népiesen Hudá zmeilor v. Pestyere zmeilor t. i. ördög vagy lidércek barlangja), a Bihar-hegység egyik jelentékeny barlangja Bihar vármegye belényesi járásában. Gurány község határában, Kolozs vármegye határához közel, abban a szirtes mészkővonulatban van, mely az Oncsásza-térség keleti szélén a Buvópatak (Ponor) nyugati oldalán vonul el s melyet Gyálu zmeilor vagy Vuncsásza (Ördög-hegy néven) ismertek. A barlang igen terjedelmes s több nagyobb csarnokból s keskenyebb folyosókból áll. A barlangban rendkívül nagy mennyiségben fordulnak elő őskori állatok csontjai, nevezetesen barlangi medve (ursus spelaeus), róka, szarvas, macska, farkas, kutya stb. Primics György dr. 1886. ásatásokat rendezett itt s teljes barlangi medve-csontvázakat szedett össze. Egy néprege is fűződik a csontbarlanghoz, mely szerint a gonosz szellemek egy alkalommal fejedelmükkel élükön felette istenkáromló orgiákat ültek, amikor az istennyila agyonsujtotta őket s a barlangban lelhető csontok nem egyebek az ördögök földi maradványainál. V. ö. Erd. Kárpát Egyl. 1892.I. köt. Erdély.

Oncsáva

l. Indigó.


Kezdőlap

˙