Orosz vasutak

1837 okt. 30. adták át muszka földön az első vasutat a közhasználatnak. Ez a szt.-pétervár-carszkoje-zelói vonal volt. Ennek nyomtáva 1,82 m. 1839. mekezdették a bécs-varsói vonal építését. Ennek a nyomtáva 1,435 volt. 1842. a Szt.-Pétervár és Moszkva között levő vonalra az 1.524 m. nyomtávat fogadták el s ezt azután megtartották az összes későbben épített vasutak részére. (Egész Európában 1.435 m.) A krimi háboruig mindig küzdelembe került az engedély megnyerése, ekkor azonban a vereséget a vasutak hiányának tulajdonítván, a külföldnek, nevezetesen a francia társulatnak biztosították az 5 százalék kamatot s azonnal 4000 verszt vasút építését rendelték el. Ettől kezdve a vasútépítést nálunk szokatlan arányokban folytatták. 1838-ban volt 25 verszt, 2853.: 979 verszt, 1860.: 1490 verszt, 1870.: 10,120 verszt, 1880.: 21.240 verszt, 1890.: 27,238 verszt.

Oroszvég

(Roszvigova), kisközség Bereg vármegye munkácsi j.-ban (1891) 1009 rutén, német és magar lak., szeszgyárral.

Orosz zene

l. Szláv zene.

Oroust

svéd sziget, l. Orust.

Orpheus

az ókori mitoszok mesés dalnoka, hős a zenészek és zeneköltők közt, akit a hagyomány Trákiába helyezett, hol Dionysost és a muzsákat ábrándosan tiszelték és e tiszteletből lassankint különböző művészetek fejlődtek. Anyjának is Kalliope muzsát tartották, felesége pedig egy Eurydike nevü nimfa volt. Lantjával csodákat művelt (megmozgatta a fákat s a vizeket, megszelidítette az állatokat). Midőn neje kigyómarás következtében meghalt, leszállott az alvilágba és az árnyak királynőjét annyira megindította, hogy az megengedte Eurydikének a világba való visszatérést, de azon feltétellel, hogyha O. mindaddig vissza nem tekint, amig Eurydikével együtt el nem érik a halandók országát. O. mohó szerelmi örömében és türelmetlenségében nem győzött várni, hátra tekintett és végleg elvesztette Eurydikét, amint ezt egy dombormű ábrázolja, mely a római Albani-féle villában látható (l. az ábrát).

[ÁBRA] Hermes, Eurydike és Oprheus. A római Villa Albani relifje.

Bánatában O. végleg lemondott a földi szerelem gyönyöreiről, s ezzel megára vonta a trák asszonyok haragját, akik darabokra szaggatták, fejét és lantját pedig a tengerbe dobták, mire ezek Leszbosz szigetére úsztak. Ez az O.-monda legrégibb alakja, melynek keretében O. maga olyan egyéniség, mint aminő Linos (l. o.). Később, különösen Pisistratos óta, O.-t a költőt megkülönböztették O.-tól a paptól, kiben az orfikusok (l. Miszteriumok) ősrégi, körülbelül Kr. e. 600. keletkezett szektájának alapítóját látták. O. neve alatt maradt ránk temérdek misztikus költemény, verses jóslat, ráolvasás, melyek azonban mind a történeti időben, részben későn keletkeztek. Ugyancsak az O. nevét viseli 87 csekély értékü himnuszon kivül még a következő két költemény (mindkettő hexameterben): 1. Argonautika, hősköltemény a Kr. u. II.-IV. sz.-ból (kiadta Schneider 1803., ford. Szabó István); 2. Lithika, tanköltemény a drágakövek bűvös erejéről, a keletrómai császárság idejéből elég érdekesen és tudományos látkörrel, kiadták Tyrwhitt (1781) és Ábel Jenő (1880), magyarra fordította Latkózcy Mihály (Egyetemes Philoligia KÖzlöny 1881); az összes O. neve alatt terjesztett műveket Herrmann (Lipcse 1805) és Ábel (Párga 1885), a töredékeket Lobeck Aglaophamusában (Königsberg 1829).

Orpheus

havi folyóirat, melyet Kazinczy Ferenc Széphalmi Vince álnév alatt indított meg Kassán 1790 januárban. Előrajza szerint tárgya: «a józan gondokozás, az igazabb ízlés és nyelv tökéletesítése, hová leginkább a poézis tartozik, s a magyar történetek». A szerkesztőn kivül irtak e folyóiratba Ányos, Aranka, Aszalay, Bacsányi, Dayka, Dessewffy József gróf, Döme, Fehér György, Földy, Horváth Ádám, Péczeli, Ráday Gedeon gróf, Rajnis stb. Ezen szép cél és törekvésehez azonban csekély szerencse járult; mert Landerer nyomdájána hanyagsága miatt a folyóiratnak 1790-iki 8-ik füzete csak 1791 szept. jelent meg és ezzel a vállalat megszünt. Kazinczy Kishez 1793 jul. 27-én irt levelében keservesen panaszkodik: «A nyomtató gazsága miatt, aki 11 hónap alatt két árkust nyomtattatott, a 8-ik darabnál félbeszakadt» az O.

Orr

(nasus). Áll külső és belső orrból. A külső orron a bőr és bőralatti kötőszövet után az orr izmai, nevezetesen a orrösszenyomó, az orrszárny-emelő és orrszárny-lenyomó, valamint a mozgó sövényt levonó izmok s végül az orr bőrének ránba szedésére, fintorgatásra szolgáló pici orrháti karcsu izom (m. pyramidalis s. procerus nasi), azután az orr alapváza és skeletje található. A skelet részei kötőszövettel és procogókkal képezik az orr alakjára s ekként az egész arc alakulására nagy befolyással levő orrot. Fent a csontos körtealaku orrkivágáshoz (1. ábra) oda van erősítve a háromszögletü porcogó (cartilago triangularis), mig kötőszövettel egybekötve az orrszárnyakon a szárnyporcogók (cartilagines alares s. pinnales) vannak odatűzve. Az orr üregét csontos, porcogós és lágy vagy mozgó részből álló orrsövény (septum) választja két orrféllé. Mindegyik hátul a choanák (hortyogók) útján nyilik a garatba. Az orrüreg mindkét fele az orrkagylók (12, 14, 15) által (l. 2. ábra) három, elég gyakran négy emeletre van osztva; nevezetesen egy felső (13), középső és alsó orrjáratra, amelyekbe nevezetes melléküregek nyilásaikkal nyilnak bele. Az orrüreg rózsaszinü nyálkahártyával bevont része lélekző résznek (Pars respiratoria) neveztetik. Ez utóbbi a felső orrkagylóra és a középső kagyló felső harmadára s a megfelelő sövényrészre terjed ki s pigmenttől (festéktől) sárgaszinü. Itt különös pálcikaszerü külső taggal biró és alant ideggel egybekötött végkészülékben, az u. n. szaglósejtekben végződnek a szagló ideg rostjai. A szaglás különösen jól ki van fejlődve a macskákon, de más ragadozókon s a kutyán is. A macskán különösen komplikált az orr labirintusa s a szagló nyálkahártya kiterjedése nagy. A vad emberek szaglása jobb mint másoké.

[ÁBRA] 1. ábra

[ÁBRA] 2. ábra

Az orr lehet egyenes, sasorr, hajlott orr, vagy pisze-fitos orr, vagy hegyes, vékony tompa, egérorr, nagy vagy kis orr. A nagy orrot már a rómaiak nagyra becsülték s azt hitték, hogy csak okos embereknek lehet nagy orruk s ha valakinek kis orra volt, annak észbeli tehetségére nem sokat adtak s arra azt mondták: nincs is orra, vagyis hogy ostboa (nullum nasum habere). Mások az orralakulásból a jellemre következtettek. Igy a hegyes orrot pikáns, csipkedő jellemünek szokták tartani, hegyes állal pedig a fösvénység kinyomatának. A tompa orrot a durvaság, a fitos orrot, különösen vastag ajkakkal, az érzékiség kinyomatának, a vékony orrot a könnyelműség, a hajlott orrott a szellemesség jelképeinek mondják; pedig akárhányszor cserben hagy bennünket az orr e tekintetben. A görög orr alatt azt értjük, amelynél az egyenes homlok az orrgyöknél megtöretlenül megy át az orr hátába. Ilyen orrok a görög antik szobrokon láthatók, de jelenlben is előfordulnak ritkább esetekben. - O. az építészetben, l. Ev.

Orradzó

a folyami fahajók fölhajló elején s hátulján a bakok között levő emelkedettebb hely, melyet tengeri hajókon bástyának neveznek. - O.-evező v. röviden szintén csak O.., az a nagy méretü evező, melyet a hajó ereszkedésénél kormányzásra használnak. - O.-fa, az O.-evezőnek hosszu fenyőszálból álló rúdja. - O.-láb, az az állvány, melyet az O.-evező kezelése céljából a hajó orrán keresztbe állított rudakból s ezekre fektetett deszkákból alkotnak. A hajó farán alkalmazott ugyanily állványt kormánylábnak nevezik. Ezeken állanak azok a hajóslegények, kik az O.-evezető kezelik és azzal a hajót kormányozzák.

Ororbögöly

l. Bögölyök.

Orrfolyás

az orr és melléküregei nyálkahártyájának gyulladásai alkalmával képződő kóros váladék, mely az orrnyílásokból kifolyik. A gyulladás természete szerint az O. minősége különböző s ez utóbbiból sokszor az előbbire következtetést lehet vonni; főleg a házi állatok betegségeinek felismerésére ezért az O. vizsgálata különös fontossággal bir. V. ö. Azary, Reészl. kór- és gyótan. (Budapest 1888).


Kezdőlap

˙