Ország kortese

l. Jankai.

Országmérés

célja az, hogy az országról hű és részletes térképeket nyerhessünk. A részletes térképek előállítására négy fő művelet szükséges: 1. A csillagászati helymeghatározások egyes pontoknak helyét adják meg s ezek a pontok teszik az egész felvétel alapját. 2. Az országos háromszögelés és preciziónivellálás sűrű hálózatot ad, úgy a pontok egymáshoz való fekvése, mint egymás felett való magassága tekintetében. Erre a hálózatra támaszkodik 3. a részletes felvétel, különböző eszközökkel és módszerekkel kivéve. A részletes felvétel tárgyai aztán mindazok a terrénviszonyok, építmények, határok stb., melyeket a részletes térképben fel akarunk tüntetni. 4. Végül a térképek megrajzolása és sokszorosítása igen fontos kérdés a leendő térképek hasznavehetősége tekintetében. L. Felvétel és Térképek.

Ország nagybirái

vagy rendes birái (judices regni ordinarii), kiknek nyomaira (Gylas és Karihan) már a vezérek korában találunk. A XV. sz. vége óta a nádor (Palatinus Regni), az országbiró (Judex Curiae Regine) és a királyi személynök (Personalis Praesentiae Regiae in Judiciis Locumtenens). Ezek a régibb időkben közbiráikkal (Cojudices) a király székhelyén (in Curai Regis) tartottak törvényeket. A két első a hétszemélyes, a perszonális a királyi táblának volt elnöke. A királyi táblánál a nádornak alnádora, az országbirónak alországbirája s mindkettőnek egy-egy, a személynöknek ugyanott két itélőmestere volt. V nádor és az országbiró az ország nagyobb zászlós uraihoz tartozott.

Országnagyok

(magnates regni) közép soroztattak első sorban a világi rendüek közül azok, akik az ország legfőbb tisztségeit és méltóságait viselték, az országbárói (barones regni), igy a nádor, az országbiró, a tárnokmester, a horvát bán, hajdan még az erdélyi vajda, a szörényi és macsói bánok; továbbá az udvari főtisztviselők, a főkamarás, főajtónálló, főudvarmester, főpohárnok, főlovászmester és a m. kir. testőrség főkapitánya. Ezek együtt az ország zászlósainak, zászlós urainak is neveztetnek (1885. VII.) és hivatali javadalmaikból zászlóaljakat tartottak fenn a banderiális rendszerben. Az országos főtisztségek viselői voltak a nagy zászlósok, az udvari főtisztviselők kisebb zászlósok. Rangban mindjárt utánuk következik, de már a zászlós urakhoz nem tartozik a pozsonyi gróf (Verbőczy szerint országbáró, aki még ilyennek mondja a temesi grófot és a székelyek ispánját), aki a zászlós urakkal együtt, az egyháznagyok után, a királyi végzeményekben név szerint fölemlíttetett. Továbbá az O.-hoz tartoztak még a főispánok, a fiumei kormányzó, végre a címzetes főurak, a hercegek, grófok, bárók, vagyis általában szólva, a régi főrendi tábla tagjai.

Országos erdei alap

l. Erdei alap.

Országos erdészeti egyesület

l. Erdészeti egyesület.

Országos fegyintézetek

v. országos letartóztatási intézetek, általában a szabadságvesztés büntetések, szorosabb értelemben a fegyházbüntetés végrehajtására rendelt állami intézetek. L. Fegyház.

Országos ipar- és kereskedelmi alap

l. Ipar- és kereskedelmi alap.

Országos iparoktatási tanács

l. Iparoktatási tanács.

Országos ipartanács

l. Ipartanács.


Kezdőlap

˙