Örök

örökkévalóság, aminek nincsen kezdete és vége az időben, az időbeli határtalanság, párosa a térbeli végtelenségnek. Vitatkoznak rajta, vajjon az örökkévalóság pusztán negativ fogalom-e (tagadása az időbeli határoknak) vagy pedig pozitiv (ami mindig volt és lesz). Mondják, hogy az Ö. végig nem gondolható fogalom, mely meghaladja az emberi fölfogás erejét. Nyilvánvaló azonban, hogy ugyanannyi joggal mondhatni, hogy a végesség elgondolhatatlan. Mert bármely időpontnál akarnék is megállani, akár a multban, akár a jövőben, mindig nem csak gondolhatok, de kell is gondolnom egy időpontot, mely amazt megelőzte, emezt pedig követi. E fogalom az ismerettan és lélektan bonyolódott kérdése. A metafizikában fölötte nagy szerepet visz; az örökkévalóság isten fogalmának egyik mellőzhetetlen alkatrésze; isten fogalmával vele jár, hogy ő, aki a világot teremtette, s vele az időt is, nincsen alávetve az időnek, az időn kivül áll; a világ örökkévalóságát is tanítják a legkülönbözőbb filozofiai rendszerek. Kant fölfogása szerint az idő objektive semmi, hanem csak érzéki fölfogásunk egyik eredeti formája; innét származik az az antinomiája, hogy egyrészt kénytelenek vagyunk mindenben kezdetet és véget keresni, másrészt pedig minden határon tul is új megoldását adja kézhez. Csak a mi fölfögásunk világában van idő; magára a világra, a magánvalóra (Ding an sich) az idő egyáltalán nem alkalmazható, mert hiszen az idő csak a mi fölfogásunk formája. Ami pedig nincsen az időnek alávetve, örökkévaló.

Örökbecsü

l. Becsü.

Örökbe fogadás

(adoptio), a római jogban az atyai hatalom megszerzésének módja oly személy fölött, akit nem az örökbe fogadó nemzett. Két faja volt, u. m. a szűkebb értelemben vett adopció, vagyis másnak atyai hatalma alatt levő (alieni juris) személynek, és arrogáció, önjogu (sui juris) személynek Ö.-a. Az örökbe fogadónak önjogu személynek s az örökbe fogadottnál 18 évvel idősebbnek kellett lennie. Örökbe lehetett fogadni pedig nemcsak gyermekül, hanem unokául is. A magyar jogban az Ö. örökösödési szerződés, mely által valaki mást vagyonára nézve örökösnek fogad. Az Ö.-nak két neme van: a gyermekké fogadás. (A. filialis) és a testvérré fogadás (A. fraternalis). Az elsőnél az idegen Ö.-a ugy történik, hogy az örökbe fogadónak gyermek gyanánt legyen örököse. Az Ö.-nak nincs eredménye, ha az örökbe fogadónak később gyermeke születik. Ellentétben az osztrák joggal, az Ö. nem ad atyai hatalmat. Az Ö. folytán az örökbe fogadottnak saját családi örökösödési jogában változás nem történik. A testvérré fogadáson két v. több személynek egymással kölcsönös örökösödési viszonyban lépését értjük és pedig vagy csak a szerződő felek személye és vagyona tekintetében, v. utódaikra is kiterjedő hatállyal, ami a régi időkben a nemesi családok között igen szokásos volt. Adományi javakra vonatkozólag kir. jóváhagyás volt szükséges. A túrmezei szabad kerület összes örökösödési rendezésének alapját az 1560. a zágrábi káptalan előtt az összes túrmezei nemesség által tett s 1582. Rudolf király által megerősített kölcsönös testvérré fogadás teszi.

Örökbeirás

(inscriptio perennalis), l. Örökvallás.

Örökbéke

eszményi állapot, melyben a háboru feltétlen kizárásával az esetleg felmerülő nemzetközi kérdések mindenkor békés megoldást nyernek. Ily értelemben az Ö. utopia, amelynek megvalósulását nemcsak az államoknak kölcsönös függetlensége, hanem az is lehetetlenné teszi, hogy a háboru bizonyos esetekben s bizonyos körülmények között az önfentartás és önérvényesülés nélkülözhetetlen, s azért az állam létjogából kifolyólag jogos eszköze. Amit azonban nem lehet elérni, azt meg lehet közelíteni és ez a békés nemzetközi érintkezésnek biztosítása, a surlódások és viszályok okainak elátávolítása, a felmerülhető érdekösszeütközéseknek békés megoldása a művelt államok külügyi politikájának egyik első rendü feladata.

IV. Henrik francia királyt tartották sokáig az első fejedelemnek, aki komolyan törekedett volna az Ö. megalapítására. Ámde újabb időben kitünt, hogy ez a hir Sully miniszter megbizhatatlan emlékiratain alapszik és hitelt nem érdemel. E század elején a Szent szövetség tagjai tűzték maguk elé cél gyanánt a világbéke megőrzését, meddő eredménnyel. Az irók közül, kik az Ö. eszméjét felvetették, időrendi sorban Castel Károly Irénée saint-pierrei apát a legelső. Projet de paix perpétuelle entre les souverains chrétiens c. munkája 1713. jelent meg és nagy feltünést keltett. Példáját követte Kant Immanuel bölcsész (Zum ewigen Frieden). Egyébiránt Hugo Grotius, Leibniz, Montesquieu, Rousseau, Voltaire, Lessing, Heder Bentham, és sok más jeles bölcsész és iró is foglalkozott az Ö. problemájával. Viszont azonban oly hangok is hallatszottak, melyek a háborut szükségesnek, sőt üdvösnek mondják. Újabban több béke-egyesület alakult, mely a felmerülő politikai viszályok eldöntését, valamint a háboruk megakadályozását nemzetközi békebiróságoktól várja. Az első béke-egyesületet az angol Állen Vilmos alapította; Cellon gróf 1830. Genfben alapított béketársulatot. Burrit Elihu (l. o.) elnöklete alatt tartották meg 1847. Londonban a «béke barátjai» első gyülésüket és 1848 óta ugyszólván évenkint összegyülnek tanácskozásra az Ö. barátjai. A most fennálló béke-egyesületek sorából említendők a londoni «International Arbitration and Peace Association», a genfi és párisi «Société française des amis de la paix et de la liberté», a milanói «Lega della fratellanza, pace e libertŕ», a norvég «Nordisk Forening mod Krig», a philadelphai Universal Peace Union, a Magyar békeegyesület (l. o.) stb. A kiválóbb egyesületek közös kongresszust szoktak rendezni és a VII. nemzetközi békekongresszus 1896 szept. 17-22-ig Budapesten tartotta gyüléseit. A kongresszuson Türr tábornok vitte az elnöki szerepet. A kongresszus Bernben székelő állandó bizottságát hatalmazta fel arra, hogy a háboru kitörését megelőzőleg befolyását a béke fentartása érdekében alkalmas módon érvényesítse. Ennek az állandó bizottságnak vezértitkára és lelke a fáradhatatlan Ducommun. Az Ö. kérdése újabban a politikusokat is foglalkoztatja, akik most már a parlamentek konferenciáin (interparlamentáris konferencia) foglalkoznak vele. Ezeket a nemzetközi gyüléseket Anglia kezdeményezte s minden államból számos képviselő és politikus vesz részt bennük. Az első ilyen konferencia Párisban volt (1889 jun. 29-30.), a második Londonban (1890 jul. 22-23.), a harmadik Rómában (1891 nov. 3-7.), a negyedik Bernben (1892 aug. 22-27.), az ötödik Chicagóban (1893), a hatodik Hágában (1894), a hetedik Brüsszelben (1895 aug.); ennek legkimagaslóbb mozzanata az volt, hogy a román nemzetiségi kérdést, melynek éle a magyarok ellen irányult, a konferencia Apponyi, Jókai és Pázmándy beszédei után a napirendről nevezetes többséggel levette s egyúttal az olaszok és románok ellenkezése dacára is elfogadta a magyar képviselőknek meghivását, hogy a nyolcadik interparlamentáris konferencia Budapesten tartassék meg. Ez a konferencia 1896 szept. 24-25. meg is tartatott, számos bel- és külföldi tag jelenlétében. A konferencia Apponyi Albert gróf javaslatára elhatározta, hogy jövőre a parlementi tagokon kívül a konferencián résztvehetnek azok a küldöttek is, akiket az uralkodók és államfők vagy a kormányok akarnának e célból ide küldeni, amilyenek p. az orosz birodalom tanácsának tagjai, vagy más nem alkotmányos ország hasonló intézményének képviselői, akik kormányuk fölhatalmazásával jelentkeznének.

Örökbér

l. Örökhaszonbér.

Örök élet

a vallásos és mindenek felett a keresztény világnézet szerint a személyes életnek teljes tökéletességre jutása. A kereszténység egyetemes hitvallásának, az u. n. apostoli hitformának egyik tétele: hiszem «testünknek feltámadását és az örök életet».

Örökélet

(növ., Aizoon L.), a róla nevezett család génusza; 8 faja az óvilágban, kivált Európa D-i részén és Ausztráliában terem. Az A. Canariense L. meg az A. Hispanicum L. más kövér növénnyel együtt szódának használatos.

Örökéletfélék

(növ., Aizoaceae, ficoideae), kétszikü, mintegy 450 fajt összefoglaló család a centrospermák rendjében, a mérsékelt és meleg vidéken. Leginkább a szegfűfélékkel rokon, de a virágszerkezete más. A kehely meg a termőlevelek közt t. i. vagy csak a him köre van, vagy hasadás útján többtagu lesz, azaz szirma és himje fejlődik. Kövér füvek, leginkább a Jóreménység-fok vidékén, többje kerti virág. Három alcsaládja van: aizoideae, mollugineae és mesembryanthemeae (bojtvirágnemüek). Az utóbbit azelőtt a kaktuszok mellé is helyezték, csaknem kizárólag Fokföldön terem. Szirma sok, élénk szinü, himje 3-4 kör, de van sziromtalan alakja is. Ide tartozik a bojtvirág (l. o.) s a Tetragonia. V. ö. Fenzl, Monogr. der Mollugineen (Ann. des Wiener Museums, I-II.) és Salm-Reifferscheid-Dyck, Monogr. gen. Aloës et Mesembryanthemi (Bonn 1836-1863).

Örök evangelium

(evangelium aeternum), középkori fanatikusok tévelye, mely szerint a három isteni személy mindegyikének külön korszakát kell képzelnünk. Az Atya-Istené az ószövetség egész Krisztusig, innét körülbelül a XII. sz. végéig terjed a Fiu-Isten korszaka; a XII-XIII. sz. kezdődik a Szentlélek-Istené, melyben a tiszta szeretet fog kizárólagosan uralkodni, a vallás külsőségei, szentségek stb. megszünnek, s ezen korszak a mennyei Jeruzsálem mintegy leereszkedése lesz a földre. joachim, Fioreben, S.-Giovanni-kolostor apátja (megh. 1202 márc. 20.), művei (Concordia, Expositio in Apokalypsim, Psalterium, decem chordarum) adtak alkalmat a bennök rejlő jövendölésekkel ezen tulzó miszticizmusra, melynek a XIII. és XIV. sz.-ban a franciskánusok egyik csoportja, az u. n. fraticellik voltak követői és a papság ellen vívott hacukban védelmezői és terjesztői. A főbb tételeket 1255 okt. 23. IV. Sándor pápa kárhoztatta. Az Ö. némi visszhangja hallható a XVI. sz. fanatikusai, sőt később, némely filozofus irataiban is. V. ö. Schelling, Philosophie d. Offenbarung.


Kezdőlap

˙