Pakington

János Sommerset, l. Hampton.

Pakk

(pack) a. m. csomag, egyfajta tárgyaknak bizonyos összekötött, összecsomagolt mennyisége, mely általában mint mértékegység szerepel. P. mint angol súlymérték a gyapjunál=240 avois dupois font vagyis 108,862 kg. Len- és kenderfonatoknál a P. = 3-6 bundles, egyenkint 60 000 yard.

Paklifa

igy hivják az ácsmunkában azokat a dirib-darab fákat, deszkákat, melyeket a szaruzatok megtoldására vagy egyenes szerkezetet borító hajlított formák kibélelésére stb. használnak.

Pakod

kisközség Zala vármegye zala-szentgróti j.-ban, (1891) 1114 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Pako-láma

(Auchenia pacos Tschudi), a páros ujju emlősök s illetőleg a kérődzők rendjének egyik faja a tevefélék családjából. Szőrözete hosszu és rendkivül finom; szine leggyakrabban egészen fehér vagy egészen fekete, ritkábban foltos; farkának hasi oldala csupasz; akkora mint a mi házi juhunk. Hazája Dél-Amerika s itt húsáért, főleg pedig finom gyapjáért tenyésztik.

Pákolicz

János, egyházi iró, kat. plébános, szül. Kalocsán 1849 jan. 27. Középiskoláit és a telologiát Kalocsán elvégezvén, 1871 jul. 26. pappá szentelték. 1871 febr. tanítói oklevelet szerzett és mint elemi iskolai tanító félévig Kalocsán, négy évig Fajszon is működött kápláni teendői mellett. 1875 aug. 21. kalocsai karkáplán, 1886 óta horgosi plébános. Önálló művei: Egyházi beszédek hármas sorozata (3 köt., Kalocsa 1883-1884, Horváth-féle 400 frtos díjjal jutalmazva); Újabb egyházi beszédek (Szeged 1892).

Pákozd

nagyközség Fejér vármegye székesfehérvári j.-ban, (1891) 2561 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Nevezetessé teszi e helységet az az ütközet, mely egyrészről Jellachich horváthországi bán hada, másrészről a Móga tábornok vezérsége alatt álló magyar sereg közt történt 1848 szept. 27., melynek következtében a bán Győr és Bécs felé húzódott.

Pakrác

(Pakrac trg), politikai község Pozsega vmegye pakráci j.-ban, (1891) 2089 cseh, horvát-szerb, magyar és német lak., a járási szolgabirói hivatal, járásbiróság és adóhivatal széke, van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Itt székel egy görög keleti püspök, kinek díszes paolotája van. Van továbbá országos kórháza (a volt báró Trenk-féle kastélyban) s kerületi takarékpénztára. A község közepén vannak P. régi várának romjai, melyet 1537 körül Zrinyi Miklós birt. Utóbb a törökök kezébe került, kik másfél századig birták.

Paks

nagyközség Tolna vmegye dunaföldvári j.-ban, a Duna mellett, (1891) 1741 házzal és 11 803 lak. (közte 9157 magyar és 2644 német), a járási szolgabirói hivatal széke, járásbirósággal, kir. közjegyzőséggel, vasúti és gőzhajóállomásal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.; van ipartestülete, iparostanonciskolája, élénk kereskedése, számos egyesülete. P. a rómaiak korában Lussunium név alatt fordul elő. 1354. Nagy Lajos királyunk e várost ama hires Apostagi Emerének adományozta, ki az ő életét a tatárok ellen viselt háboruban megmentette és kinek maradékai a «Paksi» (de Pákos) nevet vevén föl, sokáig virágzó nemzetség alapítói lettek. Itt találkozott Széchenyi Pál kalocsai érsek II. Rákóczi Ferenccel békealkudozások céljából, de eredmény nélkül. 1881-82. kisérleteket tettek a P.-i határban az állítólag ott található aranytartalmu homok kiaknázása iránt, de minden említésre méltó eredmény nélkül. A Duna mélyében alacsony vizálláskor római építkezések maradványai látszanak.

Paksi

György, ref. püspök, születésének, valamint tanulásának helye és ideje ismeretlen. 1636. ó-budai lelkész volt, nemsokára kecskeméti lett s mint ilyet még 1639 előtt dunamelléki püspökké választották. Kecskemétről 1643. Rimaszombatba vonult, ahol azonban nem nagyon sokáig működhetett, mert 1651 végén vagy a következő év elején mint újra dunamelléki püspök halt meg; hogy hol, nincs tudva. Azz ő közreműködésével nyomtatták ki a kerületbeli lelkészek a komjáti kánonokat új, latin-magyar kiadásban (Várad 1642); ő készítette Az Sacramentumok kiszolgáltatásának, a házasok és birák megesküttetésének és az bűnből megtérteknek bevételének bizonyos módja és rendi (u. o. 1643) c. agendát. Tyukodi Márton nagy-kőrösi lelkésznek 1641. kiadott műve elébe latin üdvözlő verset irt.


Kezdőlap

˙