Pálmadíszítmény

l. Palmetta.

Pálmafa

(palmirafa v. zebrafa, növ.), több pálmának az európai kereskedésben forgó fája. A P. világosabb v. sötétebb szinü, a hársnyalábja táján némelykor csaknem egész feketébe játszó barna. E szerint a datolya- meg a kókuszpálma fáját fehér P.-nak, a tobago-pálmáét v. Bactrisét, a Borassus flabelliformisét, a popunha-pálmáét (Guilielma), s a gomuti-pálmáét (Arenga saccharifera, lásd Cukorpálma) fekete P.-nak nevezik. Pálcát, gombot s más dísztárgyat csinálnak belőle. P., Szlavonia magyarságának ajkán élő szó, a. m. jegenye-nyárfa. L. Pálmák.

Pálma-fok

hegyfok ÉNy-i Afrikában, a Guineai-parton, az É. sz. 4°22' és a Ny. h. 7°45' alatt; 25 m. magas, keskeny félszigetként nyulik ki a Bors- és Elefántcsontpart között.

Pálmafűz

(növ., rekettye v. rakottya, leányfűzfa, cicamaca a puhaszőrü barkájáról, hegyi fűz, kecskefűz, Salix caprea L.), a fűzfa erdei és hegyi faja, alacsony fa v. cserje, széles elliptikus v. tojásdad, alul molyhos levelekkel. Valamennyi fűz között legkorábban virágzik. Virágvasárnap a barkáját, Krisztus urunknak Jeruzsálembe bevonulása emlékére, midőn a nép pálmalombbal fogadta, templomba viszik és megszentelik (szentelt barka).

Pálmai

Ilka, operette-énekesnő, szül. Ungvárt 1860 szept. 20., hol atyja, Petrás Gusztáv kataszteri hivatalnok volt. Még alig haladta meg 15-ik évét, mikor mint karénekesnő Kassán, Lászy Vilmos szintársulatánál szinpadra lépett s alig másfél évi működés után a kedvelt vidéki primadonnák sorába emelkedett. Mint ilyen Kecskeméten, majd Kolozsvárt már jelentős szinpadi sikereknek volt részese a szubrett szerepkörökben. Ekkor tájt ment férjhez Szigligeti Józsefhez, kitől azonban rövid, boldogtalan házasság után elvált. A népszinházhoz, melynek egyik legünnepeltebb divája volt, először 1878. került. A Cornevillei harangok c. operettben lépett fel, mint Serpolette s egy csapással meghódította a közönséget. De ennek ellenére még ugyanaz év nov. megvált a népszinháztól s visszament Kolozsvárra. 1881 okt. ismét visszaszerződött a népszinházhoz s 1889 nov. 10-ig első operette-primadonnája volt. Akkoriban az Amerikában való vendégszereplés divatos láza zaklatta az európai divákat. Ennek P. sem tudott ellentállni s egy imprezárió fényes biztatására szerződést irt alá, mely őt egy hosszabb amerikai vendég-körútra kötötte. De az imprezárió megbukott s a budapesti közönség meglepődve értesült, hogy P. Amerika helyett Bécsbe szerződött. Előkelő szinpadi képességei az osztrák császárvárosban sem hagyták cserben, ott is a legelsők közé küzdötte fel magát. Ugyanott másodszor is férjhez ment, Kinsky grófhoz. Ekkor rövid időre megvált a szinpadtól. De másfél év után ismét megjelent a deszkákon s mint vendég nagy diadalokat aratott Berlinben s később (1896 márc. óta) Londonban. 1896 aug. a budai szinkörben, szept. 28. pedig Ős-Budavárban lépett föl.

Pálmák

(Palmae, l. a mellékelt két képet), a torzsás virágzatu egysziküeknek rendesen elágazatlan karcsu száru fás családja. Csupán a tébai dumpálma ágas; egyes P. szárának töve v. dereka megdagad. A P. legtöbbje nyulánk sudaru, p. a kelpálmáé 50 m.-re is megnő, holott a déleurópai törpe pálma törzse legföljebb 2 m.-re emelkedik föl. A pázsitfélékre elszórt leveleivel inkább emlékeztető nádpálma (Calamus) pedig vézna, legföljebb 25 cm. átmérőjü, hajlékony szára még 90, sőt 160 m.-re is megnyulik; de levele horgocskás főina segítségével fáról-fára kapaszkodik. Az erős mellék-, néha mankós gyökerekkel földbe szegződött szár a levélnyél maradékaitól foszlottasan pikkelyes; egyes esetben tele van a levél eltüskésedett pálháival: más P. szára meg sima, azonban tele van az egészben levált levél nyele talpának abroncsos nyomaival (l. az ábrát). A törzs belsején az egyes edénynyalábok elkülönödve vonulnak, aminek következtében a szár átmetszetén (l. az ábrát és az Edénynyaláb cikket) mintegy szétszóródtak. A rengeteg nagy levelek nyelük hüvelyszerü tövével a szárat körülfogva leginkább tetején vannak és ott sűrű üstökből sugároznak szét. Némely P. levelének ráncos lemeze a közök szövetének elhalása miatt szétfoszlik és az erek vonulása szerint tenyeresen, illetve tollaasan fűzöttnek (összetettnek) látszik (legyezős, illetve tollas levélzetü P.). Nagyon apró virágaikkal alsóbb rendü családokra (p. szittyó-, sőt pázsitfélék) emlékeztetnek; a virág és virágzat megalakulása pedig sokszor a buzogányos (torzsás) viráguakéval egyezik meg és kinyilás előtt külön-külön, sőt közös, néha óriási (Oreodoxán 2 méteres) burokban (spatha) rejtőzik. A 3-3 levelü kehely és párta csekély különbségénél fogva majdnem lepel. A himek 2X3-asok, a belső magzat 3-as levélköre ritkán egyenlő metszetü, sokszor ferde, sőt akárhánynak virága özvegy vagy nősözvegy.

[ÁBRA] PÁLMÁK I.

[ÁBRA] PÁLMÁK II.

[ÁBRA] Pálmalevél-nyomok.

A termést a jobbadán elfásuló megnőtt lepel burkolja be; nagyobb részt csontmagvu, illetve közönséges bogyó. Magva 3 is lehet, de elsatnyulás miatt néha csak egy fejlődik ki. A magbél eleinte teljes, érve megsűrüsödik, sőt gyakran csonttá keményedik meg. Egyes P. magva e közben megodvasodik. Csirája a magbél oldalán gyökerecskéjével kifelé fordul és kinyulva, a szintén megnyuló sziklevél végébe takarózva, iparkodik a földbe tűződni, miközben a magbél tejét szopva annyira fúródik, hogy tetejét is belehúzza. A gyökér hegyén a földből kibujt elős valódi levél segítségével a fölülről leszivárgott nedv oly bőséges mellékgyökereket fakaszt, hogy az eredetit, a főgyökeret, mint a többi egyszikü is teszi, elsorvasztják. A P.-nak vagy ezerszáz ismeretes faja jobbadán meleg, nyirkos levegőt szeret, de van olyan is, amely a melegebb mérsékletben is megél. Ezért leginkább a forró égöv lakói, ahol legtöbbjük a rónán és dombvidéken díszlik, ámbár némelyik, p. a királypálma (Oreodoxa), a viaszpálma (Ceroxylon) 2700 méter magasságban a lombos fák felső határán is buján nő. A P. legszámosabb faja Dél-Amerika szülötte. Ilyenek Mauritia, Acrocomia, Bactris, chamaedorea, Oreodoxa, Euterpe, Attalea stb. DK-i Ázsiában is sok terem, p. Metroxylon, Calamus, Areca, Borassus és mások. Afrikáé a Hyphaene, Raphia, Elaeďs stb., holott a datolyapálma Ázsiáé is. A P. jobbadán vagy ó-, vagy újvilágiak, csak elhurcoltak közösek (kókuszdió). A mérsékelt égöv Európában a lombpálmát, Kelet-Ázsiában pedig a Livistonát, É.-Amerikában a főzelék-pálmát (Sebal), a D-i sziget-tenger a Kentiákat neveli. A P. ritkán egyesülnek egész állományokká, hanem jobbadán kisebb csoportokban, sőt lombos erdők fái közt elszórtan is nőnek. A délamerikai Ceroxylon és az Oreodoca 50 méters sudarukkal a legföljebb 30 méteres őserdő fölött mint egy erdő-emelet tekint le. Ezért nevezhette őket Linné igy: principes azaz fejedelmek. A P. a föld régi lakói. Maradványokból és kövesületekből 100 fajnál többet állapítottak meg; nálunk a petrozsényi kőszénben találtak. Mérges vagy haszontalan növény nincs köztük. Az ember mindenféle szükségletére jut belőlük; élvezet, fűszer, élelem, ruházat, lakás, orvosszer stb. kielégítést talál a P. egyes részeiben. A zsenge csúcshajtás főzeléket, a nedv italt, a gyümölcs és mag étket szolgáltat. A fa belseje virágzás előtt tele van liszttel (szágó), cukorlével, illetve musttal. A kemény fatst építésre, faragásra alkalmas. A spanyol-nád (Calamus) szövésfonásra jó. A levélnyél v. a gyümölcsburok rostjaiból szőnyeg, kötél v. szövet készül. A P.-ka rokon délamerikai Carludovica palmata zsenge levelének széthasogatott legyező-szalagjaiból készül a panama-kalap. Egyes P. üvegházaink, szobáink, sőt nyáron szabadban is érdemes dísznövényeink (l. Díszlomb), melyeknek egyszerü tenyésztése jó keresetforrás. A datolya-pálma gallyait (voltaképen leveleit) az ó-assziriaiak, ó-egyiptomiak, zsidók és rómaiak győzedelmi, illetve vallásszertartásbeli fölvonulások alkalmával hintették hálás tisztelet jeléül, mely szokás a keresztény vallásba is átment (virágvasárnap), de más gallyakkal (pálmafa, a fűz és a nyár molyhos barkáju hajtása).

Pálmakeményítő

a. m. szágó (l. o.).

Pálmamagpogácsa

az Afrikában előforduló olajpálma szilvaszerü gyümölcsének olajgyári hulladéka, melyt takarmányul használnak. Nem nagyon tápláló, de aránylag a legdrágább olajpogácsa, mert az összes takarmányok között legelőnyösebben hat a tej zsírtartalmára és ízére. Tehenekkel takarékossági szempontból legföljebb 1 kg.-ot etetnek belőle naponkint.

Pálmaméz

(növ.), l. Jubaea.

Palmanova

olasz város, l. Palma (6).


Kezdőlap

˙