Pálos

(Paulova), község Bereg vármegye szolyvai j.-ban, (1891) 358 rutén és német lak., több égvényes savanyuvizforrással.

Palos de la Frontera

város Huelva spanyol tartományban, a Rio Tinto balpartján, 10 km.-nyire a Cadizi-öbölbe való torkollásától, (1887) 1422 lak. Az egykor jobb állapotban levő kikötőjéből indult ki 1492 aug. 3. Kolumbus első fölfedező útjára.

Pálos-Nagymező

(Velkápola, Hochwiesen), nagyközség Bars vármegye oszlányi j.-ban, (1891) 2541 német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Pálosok

magyarországi remete-szerzetét 1263. Özséb esztergomi kanonok alapította. A rendnek hazánkban már az Árpádok idejében 8 kolostora volt. Legjobban virágzott a szerzet a XIV. sz.-ban, midőn 1381. Nagy Lajos a velencei köztársaságtól megnyerte szt. Pál remete (l. o.) holttestének átengedését s azt a szt. Lőrincről nevezett pálosszerzet által a főváros közelében őriztette. A pápák mind nagyobb dicséretekkel halmozták el a szerzetet, mely lassankint Európa nagyobb részében elterjedt. Tagjai közül az alapító Özsében kivül különösen kitünt tanítványa Benedek és István, András nostrai és Gergely diósgyőri perjel 1373 táján; Báthory László (megh. 1456.); Gergely, volt esztergomi kanonok, kinek 1479. történt halálát Mátyás király is megsiratta; Subáczi Gergely, kit a törökök 1473. megöltek; Tatay Antal, ki Velencében először nyomatta ki a rend misemondó könyvét; Dénes, a jeles kőfaragó (1484); Zákoly János, ki váradi püspökből lett remete (megh. 1494.); Csanády Albert, a kitünő szónok (megh. 1492.); Dénes, korábban egri püspök; Lőrinc, a jeles festő (megh. 1522.); Frater György, utóbb bibornok (megh. 1551). A török idők elmultával: Benkovics Ágost, utóbb váradi püspök; Széchenyi Pál, utóbb kalocsai érsek, Ányos Pál, Verseghy Ferenc, Virágh Benedek stb. A rend tagjai közül 1 utóbb bibornok, 4 érsek, 22 püspök, 5 prépost, 4 apát, 4 pedig más főpap lett, 47-en pedig az irodalom és tudomány művelése körül szereztek érdemeket. A rendnek fennállása óta 1 zárdája volt Palesztinában, 10 Isztriában, 15 Lengyelországban, 1-1 Litvániában, Poroszországban, Sziléziában, Morva- és Csehországban, 2 Fekete-Oroszországban, 3 Ausztriában, 2 Stájerországban, 10 a sváb földön, 15 pedig Portugáliában s igy egész Európában összesen 207. A szerzetet Magyarországban 1786 febr. 7. II. József törölte el s a rend vagyonát elkobozta. 1810. Frigyes porosz király, 1818. I. Sándor orosz cár országából szintén kiűzte őket. Scitovszky primás 1865 okt. 10. elhatározta ugyan, hogy az esztergom-szentkereszti Péliföldön ismét állít páloszárdát, halála után azonban a négy szerzetes 1867 nov. 25. visszament a czenstochovi és krakói pálos-zárdába.

Palota

1. Csanád-P. (l. o.). - 2. Rákos-P., csinos nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye váci felső j.-ban, (1891) 6264 magyar lak. P. kedvelt kiránduló és mulatóhelye a főváros lakosságának, melynek itt számos nyaralója s csinos úriháza van. Itt van továbbá a budapesti I. gyermekmenhelyegylet nagy telepe s Istvántelek nevü földmivesiskolája. A fővárossal a m. kir. államvasutak vonala és az újpest-rákospalotai villamos vasút köti össze. Lakói nagyban űzik a konyhakertészetet. Határában van Káposztás-Megyer (l. o.) puszta, melyen a főváros új nagy vizműtelepe van. - 3. Vár-P. (Veszprém-P.), nagyközség Veszprém vármegye veszprémi j.-ban, (1891) 5161 magyar lak., többféle egyesülettel, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. 998. itt verte meg István magyar fejedelem a lázadó Kupát. Régi várát, mely jelenleg romokban hever, Ujlaky Miklós építette s Korvin Mátyásnak kedves vadászkatélya és a törökök eleni védelmi pont volt. A vár 6 ostromot állott ki a törökök ellen, legerősebb volt az 1566. évi, midőn Arszlán budai beglerbég 9000 emberrel ostromolta, de eredménytelenül távozott. A vár mai alakját a XVII. sz.-ban nyerte, amikor a törököktől utoljára visszafoglaltatott. Fő helye volt a Zichy grófi család palotai uradalmának, mely ma a Sztáray grófi család tulajdona. A régi vár mellett van Waldstein János gr. kastélya.

Palota

(lat. palatinum; franc. palais). Eredetileg a várakban a várúr lakta épületszárny, majd valamely nagyobb úr számára emlékszerübb architekturában épült lakóház, végre a nagyobb arányu bérház is. Magyarországban a XVI-XVII. sz.-ban a kastély nagyobb termét is palotának hivták.

Palotaforradalom

l. Forradalom.

Palotagróf

(comes palatinus), l. Comes.

Palotahölgy

az udvarhölgyeknek egyik osztálya, melyet a francia udvarnál neveztek el elsőben igy, megkülönböztetésül a díszhölgyektől (dames d'honneur). A különbség az udvarhölgy és P. között az, hogy előbbi mindig az udvari kiséretben van, az udvarnál lakik, az utóbbi pedig nem. A P. méltóság elnyerésére szintugy őspróbát kell letenni, mint p. a kamarási méltóság elnyerésénél. V. ö. Marczibányi Nemesség címü munkáját.

Palotai hegycsoport

a Bakony (l. o.) egyik szakasza, mely Moha és Bodajk vidékéről Veszprémig s a Séd völgyétől a Csurgó völgyéig terjed. Utóbbi felé többnyire meredek sziklafalakkal ereszkedik le, mig D. felé széleshátu domborulatokhoz támaszkodik.


Kezdőlap

˙