Parlagi sas

l. Királysas.

Parlagi tyúk

l. Pulya tyúk.

Parlament

(ang. parliament, középlat. parliamentum), valamely országnak törvényhozó testülete.

Parlamentaire

l. Békekövetek. - P. lobogó, l. Lobogó.

Parlamentárizmus

parlamenti rendszer, amely szerint az alkotmányos kormány a legfontosabb kormányzati cselekményeknél a népképviselet hozzájárulásához nemcsak alkotmányszerüleg kötve van, hanem tényleg is magát ahhoz köti. Más értelemben P. az a kormányrendszer, amely szerint a minisztérium (a kabinet) mindenkor a képviselőház többségének soraiból kerül ki, s a képviselőház hatalma oly jelentékeny, hogy annak többségére nem támaszkodható kormány tarthatatlan. Az ily értelemben vett P. hazája Anglia. Ez a rendszer uralkodó hazánkban is, mig mások, főleg Németországban azt a monárkia felfogásával ellentétben állónak hirdetik.

Parlamentek konferenciái

(interparlamentáris konferencia), l. Örökbéke.

Parlamenti felelősség

l. Minisztérium.

Parlando

(ol.) a. m. beszélve. Olyan neme az éneklésnek, mely közelebb áll a szóbeszédhez, mint az énekléshez, de mégis lényegesen különbözik a recitativótól (énekbeszéd). Mint előadási műszó azt jelenti, hogy az e szóval jelzett tételeket, frázisokat - bármilyen hangszeren - a kötött beszédet utánozva kell előadni.

Párlás

v. párolás, L. Lepárlás. - A fa párlása, l. Fagőzölés. - A hús párolása, lásd. Hús.

Parlatore

Fülöp, olasz botanikus, szül. Palermóban 1816 aug. 8., megh. Firenzében 1877 aug. 9-én. Orvosi állását az 1837. évi kolera idején önfeldáldozásból töltötte be, hanem inkább szülöfőldje növényzetét nyomozta s erről Flora Panormitana c. művét 1838. kezdte füzetekben kibocsátani. 1840. a félszigetre és innen De Candolle meghivására Genfbe ment, hogy a Prodromus számára a gnetaceák és tobzosak leirását elkészítse. E mű érdekében Párisba, onnan Londonba is utazott. Az olasz természettudósok 1841-iki nagygyülésére abbeli fölszólalását küldte, állítsanak föl Firenzében olasz központi növénygyüjteményt. Ehhez a toscanai nagyherceg, Humboldt ajánlatára őt nevezte ki, sőt 1842. növénykert igazgatásával és az egyetemen szakjára katedrával bizta meg. P. a gyüjteményt 800 fajjal vette át és 11 000-rel hagyta hátra utódjának. Növényirodalmi működésének legszebb tanubizonysága a Flora italiana, melyből ő maga 6 kötetet adott ki (Firenze 1848-77). A magyar tud. akadémiának külső tagja volt. Életét Haynald irta meg: P. (Kolozsvár 1878, különnyomat a M. Növ. Lapokból), u. a. németül s a M. T. Akad. Évkönyv (XVI. köt., 1879).


Kezdőlap

˙