Parsonstown

(ejtsd: parsznsztaun) v. Birr, város King irországi grófságban, a Camcor partján, vasút mellett, (1891) 4313 lak., nagy kaszárnyákkal. Közelében Birr kastély, amelyben Parsons William óriási teleszkópját elkészítette.

Pars pro toto

(lat.) a. m. rész az egész helyett.

Parszik

v. új-persa elnevezéssel gebrek, helytelenül tűzimádók, Zoroaszter hitéhez hű maradt persák. Számuk igen csekély, magában régi hazájokban, Persiában, Jezd és Kirmánban alig vannak többen öt-hat ezernél; Indiában, hová a mohammedánok üldözései elől menekültek, körülbelül 90 000-en laknak. Legtöbben Gudserát tartományban élnek. Bombay kikötővárosban jelentékeny részét alkotják a lakosságnak. Józanságuk és tagadhatatlan üzleti szellemük folytán nagy vagyonra téve szert, előkelő szerepet játszanak az indiai társadalomban. Hit dolgában két táborra oszlanak, a szabadelvü és a konzervativ pártra. Az előbiek mindenben az európai felvilágosodás szülte szokásokhoz alkalmazkodva a modern fogalmaknak megfelelően akarják ősrégi dogmáikat magyarázni s vallásos szertartásaikat átalakítani. Különösen a nevetséges és kevéssé esztetikus tisztulási szokásokat (melyek közt egyik legfontosabb a Gaomaezo, modern nyelven Nirang, a tehénvizelettel mosakodás) iparkodnak kiküszöbölni. Az ósdiak minden régi szokáshoz makacsul ragaszkodnak és világért sem változtatnának a régiség által megszentelt hagyományos szertartásokon, melyek elég dolgot adnak nekik, mert egy igazhivő parszinak tizenhatszor kell napjában imádkoznia. Temetkezésük az Aveszta szabályai szerint történik. A Malabar Hillen Bombayban láthatók a gebrek temetőtornyai, az u. n. dakhmák, hol a holttestek a ragadozó madaraknak kitétetnek. A tüzet nem imádják, de mint a jó isten Ahura-Mazda vagy szokottabb nevén Ormuzd szimbolumát tiszteletben tartják. A gyertyát elfujni nem szabad az igazhivő gebrnek, hanem csak karjai mozgatásával keletkezett léghuzammal szabad azt lassan eloltania. Az ősrégi haoma (l. o.) nedv áldozat még most is dívik. Papjaik csak újabb időkben kezdik érteni szent nyelvöket, a zendet, melyen imáik és himnuszaik irva vannak. Vallásuk valójában inkább monoteizmus mint dualizmus, mert a jó isten hatalma a tulnyomó. Erkölcstanukat a jó gondolatok, jó szavak és jó tettek háromságára, mely a már az Avesztában ki van fejezve, alapítják.

Parszi nyelv és irodalom

Parszinak nevezik a pehlevi szövegeknek, melyek telides-teli vannak sémi szavakkal, persa átirását. Eleinte önálló nyelvnek tartották a parszit s mint ilyennek irta meg a nyelvtanát Spiegel, most azonban már tudjuk, hogy nem egyéb az, mint több-kevésbbé sikerült iranizálása a nehezen érthető pehlevi tudós nyelvnek. Az indiai parszik pázend névvel jelöli a parszit, mely elnevezés a persa pá (láb) és zend (kommentár) összetétele lévén, szöveg alatti magyarázatot jelent. Eredeti művet nem találhatni a parszi nyelvü könyvek között, mert mind pehlevi eredetire vezethetők vissza. Tartalmuk csaknem kizárólag vallásos. Egyik legismertebb parszi munka a Mainyoi Khard, azaz a bölcseség szelleme eredetiben és angol fordításban, közzétette West: The book of the Mainyoi Khard. The Pazand and Sanskrit texts w. an english transl. and glossary of the Pazand texts, a sketch of Pazand grammar (Stuttgart 1817).

Parszizmus

igy nevezik a régi persák a közönségesen, bár nem helyesen tűzimádóknak elkeresztelt gebrek hitét. Megbizható források hiányában megközelítő pontossággal sem lehet e vallás keletkezésének időpontját meghatározni. A próféta Zarathustra, görögösen Zoroaszter, maga félik mitikus alak, kinek életéről szóló tudósítás mesés elemekkel van feldíszítve s jóformán semmi történelmi értékkel sem bir. A P. fő jellemvonása a jó és a rossz világ uraló dualizmusa. A jó isten Ormuzd (Ahuramazda) és Ahriman (Anromainjusz), a gonoszság megtestesülése küzdenek egymással az uralomért. A jó isten győzelme annak idején véget fog vetni a rossz uralmának. Tizenkétezer év mulva fog ez a világboldogító esemény bekövetkezni. A főistent számos isteni vagy félisteni rangu szellem veszi körül. Ilyenek az Amesaszpenták. Természetesen Ahrimánnak is vannak segítő démonai. Áldozatot kétfélét ismer a parszi hit; az egyik véres, a másik a haoma- (l. o.) nedvből álló vértelen. Dogmái közé tartozik a feltámadás. Erkölcstana a jó gondolat, jó szó és jó tett háromságán alapszik. Erre emlékezteti a hivőt a három részből álló öv, melyet minden gebr hord. Legnagyobb erény a sok gyermek létrehozása és a föld jó mivelése. Nagy bűn a hazugság.

Parszok

l. Parszik.

Part

a szárazföldnek az álló vagy folyó vizzel határos szegélye. Ez a pontosabban meg nem határozható szárazföldsáv közvetetlenül az illető vizterület geofizikai hatása alatt áll. Ennek a sávnak az a határvonala, mely közvetetlenül elválasztja a vizet a száraztól, neveztetik partvonalnak vagy partszélnek. Ez a tengereknél a dagály és apály szerint, a folyóknál és tavaknál a vizállás szerint folyton változik. Parthossz alatt értjük a partvonal hosszát; relativ parthossz az egész partvonal hosszának a sziget területéhez való viszonya. Ez a viszony annál nagyobb, minél tagozottabb az illető szárazföld; legkisebb a körnél. A P.-ok igen különböző alakulásuak lehetnek. A sziklás, meredek P.-okat erős csipkézettség, hirtelen mélység jellemzi. A homokos, lankás P.-oknak, melyeken a dagály nagy területeket borít el, igen kevés csipkézettsége van s az eredeti öblöket homokgátak zárják el külön P.-i tavakká (haff) s a tenger által P.-ra vetett homok messze befut a szél szárnyain a kontinensekre. A lapályos P.-ok, ha nem homokosak, ugy rendesen nagy területü sós mocsárokkal (limán, laguna) vannak borítva, melyek a partszél pontos megállapítását lehetetlenné teszik. Folyóknál két fő faját különböztetjük meg a P.-oknak: a rombolt és az épített P.-okat. Az előbbiek ott képződnek, ahol a folyó vizszintes helyváltoztatása folytán sodrával valamely természetes lejtőnek támadt s azt alámossa és szaggatja. Az épített P.-ok előfordulnak a folyó konkáv oldalán, tehát ott, honnan a folyó a kanyargás törvényei szerint eltávozni készül. Amily mértékben rombol konvex oldalán, ugy épít a konkávon s ha a rombolást partbiztosítással megakadályozzuk, ezzel nagyrészt elejét vettük a konkáv oldal elhomokosodásának is.

Párt

politikai értelemben a célazonosság alapján szövetkezetteknek összessége. A párt élén érdemileg a pártvezérek állanak, akik személyi jelentőségüknél fogva a többi párttagok fölött tulsúllyal birnak; alakilag a pártelnökök, akiknek nem szükségképen vezéreknek kell lenniük; a párt céljainak képviseletére és terjesztésére a pártközlönyök szolgálnak, a párt vezérelveit a pártprogramm tartalmazza. A párt sikeres működésének feltétele a pártszellem vagyis a hajlam a párthoz csatlakozni s annak törekvéseit érvényesíteni; másrészt a pártfegyelem, vagyis a szoros összetartás, elvhűség, s a pártkérdésnek nyilvánított kérdésben a párthatározat kötelező voltának elfogadása, mig egyéb kérdésben mindenki saját meggyőződését szabadon követheti. Pártkérdésnek nyilvánított kérdésben a párthatározat el nem fogadásának a pártból való kilépés, illetőleg kizárás a következménye. Azoknak az elveknek összessége, melyek a párt eljárását irányítják, pártpolitikának nevezik. Azt az irányt, mely mindent, amit egy másik párt ajánl, csak azért ellenez, mert a javaslat nem tőle indult ki, a pártpolitika elfajulásának kell tekinteni, mint amely a pártérdeket a haza érdeke fölé helyezi, holott a dolognak megfordítva kell állania, mert a pártérdek soha sem öncél, hanem eszköz a legfőbb cél, a végcél: a haza érdeke szolgálatában. A parlamenti pártokat frakcióknak is nevezik. Annak a pártnak, mely nem általános, hanem személyes érdekeket követ, koteria, klikk a neve.

Párta

v. szirmok (növ., corolla), a virágnak a kehely után következő egy vagy több sor gyengéd levélből (szirom, petalum) álló levélköre, a mitől a virágnak élénk vagy tarka szine van. Az egyes szirom a lomblevéltől még abban tér el, hogy szövete egyszerübb és kezdetlegesebb, kevés rajta a lélekző-rés; ereikben pedig csupán csavaros edények vannak. Egyes növény virágjában a P. a kehelytől átmeneti alakok képződése miatt nem különböztethető meg határozottan. A P. lehet összefort szirmu v. külön szirmu. Alakja egészben tekintve lehet sugaras (szabályos), kétoldalas és ferde, továbbá köröstervü és csavar-vonalas. A P. belsejét már eredetü, p. porzók összezárkozó sarkantyujából keletkező mellékpárta zárhatja el v. foglalja körül. A P. szirmai munkájok befejezése, azaz a beporzódás megtörténte után egyenkint hullanak le v. egészben elfonnyadnak és ugy válnak el, a lóhereé elszáradva is a virággömbön marad. - P. v. korona, az állat végtagjának utolsó előtti íze, vagyis az a rész, mely közvetetlenül a pata v. köröm fölött van és ennek fala a P.-ból fejlődik. - P., mint hajlék, l. Magyar viselet.

Pártafal

a. m. attika (l. o.).


Kezdőlap

˙