Partie

(franc. ejtsd: parti), valamely rész, darab, részlet, p. valamely festménynek egy része; azután csomó, tömeg, bizonytalan számu árukból álló rakás; továbbá társulat; kéjutazás vagy séta, sétakocsikázás, gyalogkirándulás; továbbá egy egész játék, egy játszma (p. sakk- v. billard-P.). A zenében P. a. m. egy hang, egyhangu zene, valamely zenedarabnak egy hangszerre alkalmazott része; P. továbbá valamely szinésznek vagy énekesnek a szerepe.

Parti fecske

l. Fecskefélék.

Parti jelek

a hajózás biztonságát célzó, a hajósok tájékoztatására szolgáló, már messze feltünő és látható jelek, melyeket a tenger- vagy folyampartokon állítanak fel; továbbá a partnak természetes feltünő pontjai, mint a vizbe nyuló földnyelvek, magas hegyek csúcsai stb. Miután a tengertérképekbe ezen P. szintén berajzoltatnak, egyszerü arányozás (l. o.) által a hajónak helyzetpontját könnyü meghatározni.

Partikulák

(lat. a. m. részecskék), a nem ragozható beszédrészek, p. határozó szók, viszonyszók, kötőszók.

Partikuláris

(lat.), ami a részre tartozik s nem az összességre. Partikulárizmus, az a törekvés, mely a köz rovására a külön érdeket szolgálja.

Partikuláris jog

a. m. különleges jog, valamely vidéknek külön joga ellentétben az országnak közönséges jogával. A P.-nak hazai jogunkban is nagy jelentősége volt. Felemlítendők jelesül: a jászok és kunok három-egy kerületének joga; a hajduvárosok; a XVII szepesi városnak Túrmezőnek (Turopelye); Fiume városának és kerületének helyhatósági joga; a szabad királyi városoknak P.-a, amelyek között a tárnoki városoknak joga mint u. n. tárnoki jog (Jus Tavernicale) ismeretes; az egyes vármegyéknek municipalis statumai; a kapcsolt részeknek nevezetes fejlődést nyert különleges joga. Az utóbbi a kapcsolt részek közgyülésén hozott statutumokon, az előbbi jogok statutumokon is, de nagy részben privilegiumokon alapulnak. Privilegium alapján több kisebb törvényhatósági joggal fel nem ruházott kerületek és helységek P.-ra tettek szert, p. a tiszai és a báni koronai kerület.

Partinico

város Palermo (ettől 23 km.-nyire) sziciliai olasz tartományban, vasút mellett, (1881) 21 524 lak., selyem- és pamutkézműiparral, olaj- és borkereskedéssel.

Parti snef

a gázlók rendjébe, a szalonkafélék családjába tartozó több faj gázló madár neve. Nevezetesen megkülönböztetnek és nálunk előfordulnak: fehér P. Calidris arenaria L.), tengeri P. (Tringa maritimia, Brünn.), észkai P., Tr. alpina L.), törpe P. (Tr. minuta Leisl.), Temminck, P. (Tr. temmincki Leisl.) és hajlott csűrü P. (Tr. subarquata Guld.). L. Szalonkafélék.

Partis primae titulus nonus

(lat.), Verbőczy Hármaskönyv I. Részének 9. címe, mely a nemeseknek u. n. sarkalatos jogait (jura cardinalia) határozza meg. L. Nemesség (XIII. köt., 5. old.).

Partita

(ol., franc. partie) a. m. rész. P. a zenében, 1. régibb értelemben egyenlő értelme volt a suite-tel (l. o.); 2. mai értelemben valamely több szólamu zenedarabban az egyes szólamokat jelenti, p. egy vonós négyesben az első, második, a brácsának, a gordonkának a szólama, egy zongora- vagy hegedüversenyműben a zongora v. hegedü partie; 3. jelenti az operákban működő énekesek magán szerepeit, p. szoprán-, tenor- vagy bass-partie stb.


Kezdőlap

˙