Passivum

(lat.), l. Szenvedő.

Passugg

svájci fürdőhely Graubündenben, l. Chur.

Passula

(növ.), l. Mazsola.

Passus

(lat.) a. m. lépés; római hosszmérték, melynek nagysága 5 láb (2 gradus = kétszer 21/2 láb) volt és melyet attól a ponttól, amelyből kiindultak, addig a pontig mértek, melynél ismét ugyanazt a lábat tették le a földre, tehát két lépésnyi hosszaság volt. Mille P., 1000 ily P. volt a római mérföld (1478,70 m.), 125 P. = 1 stadium. - P. még a szöveg egy bizonyos része.

Passwang

hegy és hágó Solothurn svájci kantonban; a Basel-Land kanton határán éri el a legnagyobb magasságát (1207 m.). A hágón (1006 m.) országút vezet át a Beinwyl-völgyből a Guldenthalba, de most már nem igen használják.

Passy

(ejtsd: passzí), korábban a Szajna és a boulognei erdő közt levő város, 1860 óta Páris 16-ik kerületének része.

Passy

(ejtsd: passzí) Frigyes, francia közgazdasági iró és szenátor, az akadémia tagja, szül. Párisban 1822 máj. 20. Jogot tanult s az államtanács előadója volt 1846-48-ig, majd közgazdasági tanulmányokkal foglalkozott s műveivel csakhamar elsőrangu tekintély lett. Nagy tevékenységet fejtett ki mint a nemzetközi békeliga titkára, melynek egyik alapítója volt. Több ízben képviselő, 1877-ben az akadémia tagja lett, 1880. a becsületrend keresztjét kapta, 1892. pedig szenátorrá nevezték ki. Főbb művei: Mélanges économiques (Páris 1858); De la propriété intellectuelle (u. o. 1859); De la souveraineté temporelle des papes (u. o. 1860); Leçons d'économie politique (u. o. 1860-61); De l'influence de la contrainte et de la liberté (u. o. 1866); La question des jeux (u. o. 1872); La guerre et la paix (u. o. 1867); Communauté et communisme (u. o. 1869); De l'importance des études économiques (u. o. 1873); La solidarité du travail et du capital (u. o. 1874); La liberté du travail et les traités de commerce (u. o. 1879); Le petit Poucet du XIX. siecle G. Stephenson et la naissance des chemins de fer (u. o. 1881); Edouard Laboulaye (u. o. 1884) és számos egyéb apróbb dolgozat. P. Franciaország képviseletében részt vett az 1896 szept. nemzetközi békekongresszuson is, mely Budapesten tartotta üléseit.

Passzarovic

(Požarevac), főhelye az ilyen nevü szerb kerületnek, 7 km. távolságban K-re a Moravától, 15 km. a Dunától, Szopot hegy alján, kereskedelmi város. (1890) 11 376 lak., algimnáziummal fiuk és leányok számára. Nevezetes a róla elnevezett békéről.

Passzarovici béke

megköttetett 1718 jul. 21. III. Károly király és III. Ahmed szultán között. A császár követei voltak Virmont gr. táborszernagy, Thalmann és Fleischmann hadi tanácsosok, a szultánéi pedig Ibrahim Mohammed és Mavrokordarto oláh vajda. Magyarországot Sándor Gáspár báró képviselte, Horvátországot Autolics János. Jelen voltak még Sir Robert Sutton angol követ és Coliers Jakab hollandiai követ. Julius 5. kezdték az alkudozást. A császári követek II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társainak kiadatását követelték, amit a szultán megtagadott. Annak a hirére, hogy a spanyolok Olaszországban foglalásokat tesznek, Virmont is engedékenyebbé lett. Jul. 21. Velencével is megegyeztek. A béke főbb határozatai a következők: a szultán lemond Belgrádról, Szerbia és Bosznia északi részéről és az Olt folyóig terjedő (Kis)-Oláhországról. Ezáltal III. Károly fenhatósága újabb 60 000 négyzetkilométerre terjedt ki. A keresztény vallás szabadsága török területen biztosíttatott. A foglyok kölcsönösen kiadatnak. A kereskedelmi összeköttetés ápolásának érdekében konzulátusok és ügynökségek szerveztetnek. A magyar bujdosók ugyan a törököktől ki nem adatnak, de a határtól beljebb telepíttetnek. A béke tartama 25 év.

Passzátfelhők

a passzátok vidékén előforduló magas felhők, melyeket az alsó széllel ellentett antipasszát visz magával.


Kezdőlap

˙