Pistorius

Ede, német festő, szül. Berlinben 1796 febr. 28., megh. Karlsbadban 1862 aug. 20. Berlinben és Düsseldorfban tanult. 1833. a berlini művészeti akadémia tagja lett. Humoros genreképei közül említendők: Tekézés; A részeg bognár; Az öreg politikus; A beteg csizma (berlini nemzeti képtár) stb.

Pistorius-féle készülék

l. Szesz.

Pisuerga

a Duero jobb oldali, 250 km. hosszu mellékfolyója Spanyolországban. A Peńa de Redondón Redondo, Piedras Luenges és Lores Összefolyásából keletkezik- eleinte DK-nek, azután D-nek folyik és egy ideig a kasztiliai csattorna medréül szolgál; fölveszi a Burejót, az Abanadest, az Aolanzont, Tabladát és Carriont, végül a kis Esguevát és Simancas közelében torkollik. Vizkörnyéke 15,926 km2.

Pisum

Tourn, (növ.), l. Borsó.

Piszemszkíj

Feofilaktovics Elek, orosz író, született Ramenje kis helységben (a kosztromai kormányzóságban) 1820 márc. 10. (ó-naptár), megh. Moszkvában 1881 jan. 21. (ó-naptár). A moszkvai egyetemen matematikát tanult, azután az igazságügyi minisztériumban vállalt hivatalt, 1853. hivataláról lemondott s kizárólag az irodalomra adta magát. Kiváló volt ugy is mint regény-, ugy is mint drámairó. Főbb munkái: Tyjszjácsá dus (Ezer lélek, regény, 1858) és Gorjkájá szugybinya (Keserü sors, népies dráma). Egyéb művei közül felmelítendők még következő elbeszélései: Ljesíj (Erdei manó); Bogatyj zsenih (Gazdag vőlegény); Brak po sztrasztji (Házasság szenvedélyből); és regényei: Vzbalomucennoje More (Felkorbácsolt tenger, 1863); Mjescsane (Polgárok, 1877); Maszony (Szabadkőművesek, 1878); V vondovorotje (Örvény, 1871); továbbá drámái: Podkopy (Aknák); Proszvjescsennoje vremja (Felvilágosult idő); Finanszovíj geníj (Finánckapacitás); Szamoupravey (Önbiráskodók); Bjelyje szokoly (Fehér sólymok), Porucsik Gladkov (Gladkov hadnagy) stb. Összes műveit 1861-1874. adták ki s ezeket jóleső realizmus, egyúttal azonban költői erőteljesség jellemzik.

Piszkavas

l. Kovácsolás.

Piszke

nagyközség Esztergom vármegye esztergomi j.-ban, a Duna partján és a Gerecse hegység tövébe,. (1891) 952 magyar és német lak., gőzhajóállomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. A Gerecse hegységben vörös márványt fejtenek nagy bányákban; legjelentékenyebb a Pisznice bányatelep.

Piszke

v. horgas, hajós-szerszám. Egy kampóval nőtt vagy azzal mesterségesen ellátott s alsó végén megvasalt végü hegyes dorong. A hajó v. talp kikötésénél használják akként, hogy a kötél öblét a kampójába akasztják, azután alsó részével rézsút a földbe tűzik s ez által ideiglenes kikötést létesítenek addig is, mig a rendes kikötést eszközölhetik.

Piszke

büszke, pöszméte (növ.), l. Egres.

Piszkés háló

szerkezet szerint azonos az öreghálóval, ennél azonban kisebb, ugy hogy négy ember kezeli.


Kezdőlap

˙