Ponson du Terrail

(ejtsd: ponszon dü teráj) Péter Alexis vicomte, francia regényiró, szül. Montmaurban 1829 jul. 8., megh. Bordeauxban 1871 jan. 31. Igen termékeny fantáziáju, de felületes iró volt, ki elárasztotta a közönséget regényeivel. Eleinte a tengerészeti pályára készült, de a matematikával szemben táplált nagy ellenszenve az irodalom karjaiba sodorta s 1850 óta Párisban valóban mesés tevékenységet fejtett ki a szenzációs regény terén, ahol vele a leleményességre csakis Montépin, a termékenységre pedig egyedül Dumas Sándor vetekedhetik. Bár regényei művészet nélkül vannak s csakis az érdeklődés fölcsigázását célozzák, mégis nagy népszerüségnek örvendtek s magyar nyelvre is számos regényeit lefordították.

Pons sociorum

ókori helység Pannoniában, a Sopianaeból (Pécs) Mogentianaebe (Keszthely) vezető út mellett; ez idő szerint Kaposvár (l. o.).

Pont

(lat. punctum). Eukleides Elemeiben a pontról a következőket mondja: Aminek nincs része, az pont. Aminek van hosszusága, de nincs szélessége, az vonal. Egy vonalnak végei pontok. (L. még Matematikai jelek.)

A mai zenerendszerben a P.-nak többféle szerepe van. 1. Hangjegy, szárral ellátva, még pedig értékileg; [ÁBRA] stb. hangjegyek. 2. A hangjegyek mellé jobbra helyezve azok értékét felével meghosszabbítja, ha tehát a P. egy egész hangjegy mellett áll = [ÁBRA], akkor annak az értéke nem két, hanem három félkóta = [ÁBRA]; ha egy fertálykóta mellett áll [ÁBRA] annak értéke nem két, hanem három nyolcad: [ÁBRA] s igy tovább. 3. Ha a P. melett szintén P. áll p. [ÁBRA], akkor a második P. az elsőt annak felével hosszabbítja meg s az eredeti fertályhangjegy nem egy nyolcaddal, hanem még egy tizenhatoddal is hosszabb értékü lesz, tehát [ÁBRA] ez értékképlettel s igy tovább. 4. Az egyes vagy kettős P. a szünjelek mellé helyezve, annak értékét épp oly arányban hosszabbítja meg, mint a rendes hangjegyek mellett, egy negyed szünjel mellett tehát a P. [ÁBRA] hangjegy-értékkel. 5. Ha hangjegyek felett áll, akkor előadási módra vonatkozik, p. az ily jelzés: [ÁBRA] azt jelenti, hogy a pontozott hangjegyeket egymástól különválasztva, köznyelven staccato, kell előadni vagy énekelni. Végül: a P. mig ismétlő jelzésként is szerepel többféle értelemben. A P. a régi neumahangjegyirásnál és menzurális zenénél a mai értelemben vettől sok tekintetben más-más jelentőséggel birt. L. Neumák és Menzurális zene.

Pont-a-Bouvines

francia falu, l. Bouvines.

Pontacq

város Basses Pyrénées francia départementban, 24 km.-nyire Pautól az Ousse bal partján, (1891) 2610 lak., gyapjutrikó-szövéssel és bőrcserzőkkel.

Ponta-Delgada

az ugyanily nevü portugál kerület (magában foglalja Santa Marta és Sao Miguel szigeteket 874 km2 területtel, 124 779 lak.) fővárosa és az Azori-szigetek legjelentékenyebb helye Sao Miguel sziget D-i partján, jól megművelt síkságon, (1890) 16 767 lak., molók által biztosított kikötővel s élénk kereskedelemmel; benne évenkint mintegy 900 hajó fordul meg 500 000 t. tartalommal.

Pontafel

falu Villach karintiai kerületi kapitányságban az olasz határon, vasút mellett, 734 lak., vámházzal; az olasz Pontebbától a Potebbana választja el.

Pont-a-Mousson

(ejtsd: pontamuszon), város Meurthe-et-Moselle francia départementban 26 km.-nyire Nancytól a Mosel mindkét partján, vasút mellett, (1891) 11 595 lak., vaskohókkal és vasművekkel, tű- és vasbutorgyártással, plüs-szövéssel, gyertyagyárral. Szt. Mártonról elnevezett templomát a XIII. sz. végén Jacquemin de Commercy tervei szerint kezdték meg építeni. A Moselen átvezető híd a XVI. sz.-ból való. 1572-1768-ig egyetemi város volt. V. ö. d'Arnaville H., Hist. d P. (1839).

Pontanus

államférfiu, l. Brück (1).

Pontarlier

(ejtsd: pontarlie), az ugyanily nevü járás székhelye Doubs francia départementban, 44 km.-nyire Besançontól, a Larmont lábánál, vasút mellett, a Défilé de la Cluse bejáratánál, (1891) 7187 lak., papiroskészítéssel, abszintgyártással és óraiparral; élénk sajtkereskedéssel. Egy szép diadalkapu emlékeztet arra, hogy az 1736-iki nagy tűzvész után új és rendes terv szerint fölépült. V. ö. Girod, Esquiss hist., légendaire et descr. de la ville de P. (1857).


Kezdőlap

˙