Púpos világ

l. Hiencek.

Pupper

János, l. Goch.

Puppis

(lat.) a. m. hajózár.

Pura

(Pur, ind.) a. m. város; összetett helynevekben gyakori.

Puranák

ind vallásos költemények. Az ind vallásos irodalom legújabb keletü termékei. Már Alberuni idejében, a XI. sz.-ban megvoltak, de mostani alakjukat csak a moszlim hódítás után a XVIII. sz.-ban nyerték. Ez okból a régi szokások és legendákra nézve csak nagy kritikával használható források. Minden teljes puránának az ind szótáriró Amara Szinha szerint öt részből kell állania: I. Az első teremtés története vagy kozmogonia. II. A második teremtés vagy az elpusztítás és újból megteremtése a világoknak a kronologiával együtt. III. Istenek és patriárkák genealogiája. IV. Manu uralkodásának története. V. A hold és a nap dinasztiák, valamint modern utódaik históriája. A mostan meglevő P. ennek az itt felsorolt kellékeknek nem igen felelnek meg. 18 purana van, melyek neveiket jobbára egyes istenségektől vették. Nevezetesebb P. a Padma purana, mely a XV. vagy XVI. sz.-ból származik s terjedelmére egyik a legnagyobb P.-nak, Visnu isten dicsőítésének van szentelve. Eredetiben kiadja Mandlik, The Padmapurana (Puna 1893-94, 1-3 köt.). Az ugyancsak Visnut magasztaló Bhagavata puranát eredetiben kiadták és franciára fordították Burnouf és Hauvette Besnault (Bhâgavata Purana ou histoire poët. de Krichna, texte sanscrit avec trad. p. E. Burnouf et Hauvette Besnault, Páris 1840-84, 4 köt.). A Siva istent dicsőítő P. sorából nevezetes a Szkanda purana, mely csak töredékében van meg, de azért igy is a legterjedelmesebb e nemü költemény, mert 81 100 verssort számlál. Egyes fejezetei külön adattak ki, ilyen a Nyugat-Indiáról szóló Sahjádri Khanda, eredetiben kiadta Da Cunha The Sahyâdri-Khanda, a mythol., histor. and geographical account of Western India (Bombay 1877). A Brahma istennek szentelt P. közül említést érdemel a meglehetős régi legenda-gyüjtemény a Markandeja purána, eredetiben kiadta Banerjea (The Markandeya Purana, Sanskrit text, Kalkutta 1862, angolra fordította Pargiter, Kalkutta, Bibl. Ind., 1888-91, 1-3 füz.). A P.-nál jóval újabb irodalmi művek az u. n. Upa-P. a. m. mellék- vagy másod-P. Legjobban ismert ilyen Upa-purana a Siva isten neje tiszteletére irt Kálika-Upa-purana. V. ö. Schröder, Indiens Literatur und Cultur (Lipcse 1887); Chunder Dutt R., A history of civilisation in ancient India (Kalkutta 1890, 3 köt.).

Purbeck

Isle of (ejtsd: ail af pörbek), 19 km. hosszu és 12 km. széles félsziget Anglia D-i partján Dorset grófságban, nagy mészkőbányákkal (P.-marmor) és fazekasagyaggal. K.-i partján van Swanage.

Purbeck

a geologiai jura-szisztéma felső emeletének (malm) egyik rétegsorozata, mely különösen hatalmasan van Angliában kifejlődve, de megvan sok egyéb helyütt is. Főképen mészkő és márga alkotja gazdag faunával, nevezetesen pedig érdekes emlősfaunával és komiferák meg cikadeák képezte flórával.

Purcell

(ejtsd: pörszel) Henrik, angol zeneszerző, szül. Westminsterben 1658 táján, megh. u. o. 1695 nov. 21. Atyját 8 éves korában elvesztette; Cooke, Humphrey és Blow oktatták; 17 éves korában már Dido and Aeneas c. operát irt. 1680. a Westminster-apátság orgonása lett. Számos dalműve (King Arthur, Dryden szövegére 1691., a Szt.-Iván-éji álomból irt The fairy quen 1692 stb.), kamara- és egyházi zeneműve maradt; 1879 óta összes kiadásuk folyik a lipcsei Breitkopf és Härtel cégnél.

Purdie

latin növénynév után Purdie Vilmos, a trinidadi botanikuskert igazgatójának neve. Meghalt 1857.

Purdy-szigetek

az Admiralitás-szigetekhez (l. o.) tartozó négy kis lakatlan korall-sziget a Nagy-oceánban a D. sz. 2°50' és 2°52' s a K. h. 146°14' és 146°28' között, foszfáttelepekkel.


Kezdőlap

˙