Rajnis

József, iró, szül. Kőszegen 1741 jun. 4.-én, hol német nyelvü atyja városi tanácsos volt, megh. Keszthelyen 1812 szept. 23-án. Alsó iskolási bevégzése után 1757. a jezsuitarendbe lépett és Bécsben töltött két próbaév után Leobenbe küldetett, hol az ó-görög nyelvet szorgalmasan tanulta s az ó-klasszikusok szótagmértékén kezdett magyarul irni. Hazájába visszatérve, 1761. Esztergomban tanított az elemi iskolában, 1763-ig Kassán hallgatott bölcsészeti előadásokat, azután 1867-ig Pozsonyban és Győrben volt középiskolai tanár, majd Nagyszombatba ment teologiát hallgatni, ennek doktorává lett s pappá szenteltetett. Ezentúl 1784-ig Győrben adta elő a matézist s az akadémiai templom felügyelője volt s maradt 1806-ig. Barátai buzdítására tovább haladva a megkezdett költői pályán, már 1773. magyar poétikát irt, melyet 1781. Magyar Helikonra vezérlő kalauz címen Győrben adott ki s melyben a magyar versmérték elveit állította fel s verseivel mint példákkal világosította. Rát által több pontjára nézve megtámadtatván, a Kalauzhoz egy harcias pótlékot irt, melyben igen bárdolatlan modort használt s oly elbizakodás jeleit tüntette fel, mely neki sok ellenséget szerzett. Most elhatározta magát kedves Virgiliusa metrikus magyar fordítására s ennek első kötetéül kiadta az Eklogákat 1789., számos magyarázattal kisérve (Magyar Virgilius, első darab, Pozsony). Ehhez csatolta polémikus művét: A kőszegi poétának mentő irása, melyben Baróti támadásaira felelt s egy értekezést a forditás művészetéről. Ez keserü támadást idézett elő Bacsányi részéről, mert ennek elveit helytelenítette. Erre irta nyelvészeti tudománnyal tömött Apulejus tükörét, de megtudván ennek szerencsétlen sorsát, a versengést abba hagyta s átment Virgilius Georgikonjának fordítására, melyet azonban akkori csekély fizetése és nyomasztó szükségei s elkedvetlenedése miatt csak későbben fejezhetett be, midőn 1807. a nagy mecenás, Festetich György gróf által a keszthelyi Georgikonhoz neveztetett ki igazgatónak. Itt végezte be Virgilius Georgikonjának becses fordítását s megkezdte az Aeneis fordítását is, mit azonban közbejött halála miatt be nem fejezhetett. Az utóbbi bevégzett fordítást R. halála után Kondé adta ki, R. életirásával (Magyar Virgilius, második darab, Pest 1814). Kéziratban több latin költemény, német s latin nyelven irt matematikai munkák, Kalauzának új átdolgozása Magyar Parnasus cím alatt, Plautus Ikrek c. vígjátékának szabad fordítása stb. maradtak fenn utána Fejér György birtokában s hagyatékában. V. ö. Toldy Handbuch der ung. Poesie (I. köt.): Hazai s Külf. Tud. (1812, II. 29. old.); M. Kurir (1812, II. 25. old.).

Rajokra oszlani

a zárkózott alakzatba formált csapatnak rajokra való oszlása. L. Rajharc.

Rajongó

(eszt.), a ditirambikus, extatikus irály egy neme, ugy szerelmi, mint politikai és egyházi költészetben.

Rajpoots

a rádsputok (l. o.) angol leirása.

Rajtámadás

és rajroham, a gyalogság és lovasság támadása a zárt rendtől eltérő, rajvonalban való alakzatban. Vannak harcviszonyok, amelyekben még a lovasságra nézve is előnyösebb a zárt támadásnál a rajban való támadás, p. lövegek támadásakor, hogy azok lövéseitől lehetőleg keveset szenvedjen vagy előre nyomuló gyalogságnak megtámadásakor, ha ez csak azon szándékból történik, hogy a gyalogság megállíttassék a nélkül, hogy valóban betörni akarna; vagy hogy azt a tüzelésre indítsa, hogy egy következő zárt alakzatba formált csapat annál biztosabban betörhessen; vagy végre, ha már egyáltalán valamely lovas csapatnak egyszerü megjelenése is kedvező eredményt igér, a térszin azonban a zárt előnyomulást lehetetlenné teszi stb. L. Roham, Rajharc.

Rajtaütés

taktikai tekintetben az ellenségnek akkor való megtámadása, amikor nem várja és mielőtt az ellenállásra elkészülhetne. A várharcban a R. csak kisebb elszigetelt erődöknél alkalmazható sikerre való kilátással.

Rajvonal

igy nevezik a rajharcot folytatóknak felállítását, ahol az emberek nem állnak zárkózva egymás mellett, hanem bizonyos távolságra. L. Rajharc.

Rajz

valóságbeli és képzelt lényeknek és tárgyaknak alakjának sík fölszinen való utánzata, mely a testnek csupán látszatát nyujtja, tehát csalódáson alapul. Minthogy a rajz testtel, azaz térbeli kiterjedéssel biró lényeket utánoz, azért legfőbb két ismertető jele az utánzás és a térbeliség. A rajzot papiroslapon, deszkán, kelmén stb. szénnel, krétával, ónvesszővel, szines fonállal állítják elő. L. Árnyék és világosság és Festészet.

Az irodalomban a rajz (skizze) miniatür-elbeszélés, mely rövidsége mellett teljes művészi szerves lényt alkot, mely bevezetéssel, fokozatossággal és meglepő véggel bir, mint elbeszélés mulattat, mint poézis hangulatba ejt. Mestere nálunk az ilyen rajznak Mikszáth Kálmán, ki apró elbeszélései által világhirü lett. Számosan sikerrel elindultak nyomába. A rajz növeli az irodalmi apró fajoknak számát, egy kategoriában áll az epigrammal, mesével, regével, románccal és balladával, apróbb poétikai elbeszéléssel. Ámbár a rajz prózai mű, nyelvezetet emelkedettebb és inkább közeledik a poétikai irányhoz.

A gépészetben a rajz ma már nagy szerepet játszik, mert a készítendő gépet először minden legkisebb részében papirosra rajzolják, megszerkesztik, s a rajz után készítik a műhelyekben. Összetettebb gépeket többnyire részleteiben is felrajzolnak és pedig az egyes részleteket, amennyire lehet, természetes nagyságban teszik a papirosra, sőt gyakran külön rajzolják a különböző fémekből készült alkatrészeket is. A rajzokat többféle osztályba sorozhatjuk; van tervrajz, mely a készítendő gép tervét tünteti fel. Kisebb méretben készül s csak előleges tájékoztatást nyujt az egész gép lényegére. Az összeállító rajz a részleteiben már megszerkesztett gépet egybeállítva tünteti föl s a gép egyes részeinek összefüggését mutatja; szintén kisebb méretben készül, a tárgyat többféle nézetből és metszetből világítja meg s a gép összeállítására szolgál útmutatóul. Ezeken kivül van az u. n. részletrajz, mely a gép egyes alkatrészeit külön kirajzolva, lehetőleg természetes nagyságban láttatja, ez a részletek kidolgozására szolgál s tartalmazza a tárgy pontos méreteit. A szerkezeti rajznak egyik legfőbb kelléke az, hogy a tárgy méretei pontosan bele legyenek irva, nagy súlyt fektetnek emellett az egyes metszetek szinezésére és az egész rajz csinos kiállítására is. Az eredeti rajzot kemény rajzpapirosra készítjük és gyakran csak ceruzával dolgozzuk ki, de ugy, hogy a méretek és középvonalak tussal pontosan benne legyenek ezt aztán tussal másoló papirosra átrajzoljuk, hol aztán a keresztmetszeteket különböző módon vonalozva (strafirozva) különböztetjük meg egymástól. Ezekről a másolatokról aztán a műhelyek és irodák számára fénymásolatot készítünk.

Rajzás

a méhgyarmat kiröpülése a köpüből, hogy új otthont alkosson. L. Raj.

Rajzeszközök

a műszaki rajzoláshoz használt eszközök elnevezése. Ez tulajdonképen gyüjtő fogalom, mert R. alatt a körzőt, kihúzó- és rajztollat, valamint ezek alkotórészeit együttvéve értjük. R.-hez számíttatnak a rajzhoz szükséges egyéb eszközök is, mint vonalzó, törlőgummi, tus stb., de rendesen csak az előbb említett mekanikai eszközöket értik rajta. A R. nagysága különböző és ehhez képest több-kevesebb alkatrésszel birnak. A R. a mekanikai ipar készítményei; leghiresebbek ez idő szerint a svájciak és franciaországiak, bár Németország is - és itt különösen Bajorország - kitünőket készít. Magyarországon a szorosabb értelemben vett R. egyáltalában nem készülnek.


Kezdőlap

˙