Rio Bermejo

vagy Vermejo, 1224 km. hosszu jobboldali mellékfolyója a Pragauajnak. Bolivia köztársaság Tarija departamentójának Ny-i részében több forrásfolyóból ered, átlép Argentinába, amelynek Salta nevü tartományában jobbról fölveszi legnagyobb mellékvizét a Rio Grande de Jujuyt (445 km. hosszu) és a Paraguaj és Parana egyesülésétől mintegy 50 km.-nyire torkollik. Presidencio Rocától kezdve, ahol a Teucót veszi föl, sekély járatu gőzösök járhatnak rajta a torkolatáig.

Rio Blanco

spanyol folyó, l. Guadalaviar.

Rio Branco

1340 km. hosszu baloldali mellékfolyója a Rio Negrónak Amazonas braziliai államban. A Serra Parima K-i lejtőjén, Uraricoero néven ered; eleinte D-nek, azután K-nek folyik; a Tacutu-mahu-Cotingo fölvétele után D-nek fordul és Carvoiero fölött torkollik. Az É. sz. 21/2°-ig hajózható. Az esős évszakban a Tacutu által az Essequibóval függ össze.

Rio Bravo del Norte

l. Rio Grande del Norte.

Rio Bueno

(Trumag), 140 km. hosszu folyó Chile D-i részében. A nagy Ranco-tóból ered és több mellékfolyó (Panqueco, Pilmaiquen, Puyehue stb.) fölvétele után a D. sz. 40° 15´ alatt a Nagy-oceánba torkollik. 80 km.-nyire hajózható. Vizkörnyéke 14 670 km2.

Rio Chico

(ejtsd -csiko), folyó D.-Patagoniában, Santa Cruz gobernacionban. Az Andokban ered és a Rio Santa Cruz öbölalaku torkolatába szakad.

Rio Cuarto

(Concepcion del R.), város az ugyanily nevü folyó és vasút mellett, Córdoba argentinai tartományban, 13 300 lak., a R. vize által öntözött termékeny vidéken.

Rio de Janeiro

(ejtsd: zsaneiro), 1. öböl Brazilia DK-i részében; hossza 30, szélessége 25, partjainak hossza 140 km. A Governador, Bom Jesus, Enchadas, Cobras és más nagy számu szigetek vannak benne. Zátonyok sehol a hajózást lehetetlenné nem teszik. Több folyó ömlik bele. V. ö. Calheiros de Graca, Planta hydrographica de Bahia do R., 1:10 000 (Páris 1888).

2. R., Brazilia egyik állama Espirito Santo Minas Geraes és Sao Paulo közt, 68 982 km2 területtel, (1888) 1 164 000 1 km2-re 17 lak. határán a Serra da Mantiqueira, belsejében a Serra de Mar ágai, köztük a Serra dos Orgaos takarják, amelyben a Pico da Serra dos Orgaos (2030 m.) a legmagasabb csúcs. A Parahiba a fő folyója, amely az állam legtöbb vizét fölveszi magába. A partvidéken az éghajlat forró és egészségtelen: márciustól szeptemberig veszedelmes váltólázak, januártól májusig a sárgaláz kiván sok áldozatot. A serrákban azonban az éghajlat hűvös és egészséges. Erdei, bár a partokon nagyon meleg vannak gyérítve, a serrákon még mindig számos értékes fát rejtenek magukban. A termesztett növények: cukornád, manihot, pamut, dohány, tea, indigo és különösen kávé, amely a Parahiba völgyében terem legjobban és végül a különböző gyümölcsök, főképpen Petropolis körül. Az állattenyésztés csekély; ellenben az ipar (szivar-, sör-, szeszgyártás, cukorfinomítás, pamutszövés stb.) gyorsan fejlődik. A főváros Petropolis.

3. R., szövetségi kerület (Municipio Neutro, O Districto Federal), amely R. várost és környékét foglalja magában, 1394 km2 területtel, (1888) 406 958 lak., akiknek hatóságai közvetlenül a középponti kormánynak vannak alárendelve.

4. R., hivatalosan Sao Sebastiao do R. vagy röviden Rio, a braziliai Egyesült-Államok és a Minicipio Neutro fővárosa, érseki székhely a róla elnevezett öböl Ny-i partján, a D. sz. 22° 54´ 241/2 és Ny. h. 43° 10´ 211/2 alatt, vasút mellett, (1892) 800 000-re becsült lak., gyorsan fejlődő iparral, amelynek jelentékenyebb ágai a pamutszövés, kalap-, cipőkészítés, üveg-, kesztyű-, papiros-, sör-, jég-, gépgyártás, olajpréselés, malomipar és zongorakészítés. Iparánál fontosabb a kereskedelme. A kiviteli cikkek közt az első helyet foglalja el a kávé, amiből 1892-ben 3,38 és 1893-ban 2,43 millió 60 kg.-os zsákot vittek ki, továbbá a kákaó, kaucsuk, cukor, rum, dohány és bőrök. A bevitelben első helyen állanak az angol pamutáruk, azután a gyapjuáruk, fehérnemü, papiros, kesztyü, agyag-, üvegáruk, liszt (többi közt Magyarországból), bor, sör, rizs, vaj, halak, szárított hús, fa és szén. 1893. az idegen forgalom érdekében érkezett 1397 hajó 2 062 294 tonna tartalommal és távozott 1218 hajó 1 924 449 tonna tartalommal. Az óváros szűk utcáival a kereskedelem székhelye; fő forgalmi vonalai a Rua Primeiro de Março és a do Ouvidor; benne van a vámház a dockokkal, a főposta, a Misericordia-kórház, a börze, a nemzeti művészakadémia évenkint rendezett kiállításokkal, a városháza, a muzeum, a politechnikum és orvosi iskola, csaknem az összes szinházak, az arzenál, a földmívelési és közoktatásügyi minisztérium, a fő telegráfhivatal az egykori palacio Imperialban. Az újvárosban van a pénzverő, a Casa da Correiçao (börtön), a fő indóház és a rokkantak háza. Egyéb jelentékenyebb épületekÉ a Nossa Senhora do Carmo és Candelaria, az előbbi kapucinus-kolostor, az utóbbi császári palota, boa Vista parkkal, most muzeum; a botanikuskert hires pálma-fasorral és Passeio Publico nevü nyilvános sétahely gyönyörű kilátással az öbölre. Legszebb terek a Praça da Rebuplica, azelőtt da Acclamaçao, a Praça do Tiradentes, azelőtt da Constituiçao I. Pedro lovagszobrával, a Largo de Sao Francisco de Paula ugyanily nevü templommal és José Bonifaciónak, a függetlenség patriárkájának szobrával, a Praça 15 de Novembro Osario generális emlékével. A külvárosok közül a fontosabbak: Botofago az ugyanilyen nevü öbölnél, Villa Izabel állatkerttel, Gloria, Larangeiras, Andarahy, Rio Comprido, amelyet Jardimmal alagut köt össze. A közeli magaslatokon sok a szép villa. Kedvelt egészségi állomások Petropolis és Novo-Friburgo. A kikötőben, illetőleg öbölben levő szigetek erősségekkel vannak ellátva. A tudományos intézetek közül a kiválóbbak a fentebb említetteken kivül a két jogi főiskola, egy tengerész- és egy hadi iskola, ipariskola, zene- és műipari akadémia, tengerészeti, hadi és községi könyvtár, tanítóképző, gimnázium stb. Jótékonysági intézetek: az árvaház, lelencház, aggastyánok menedékháza, őrültek háza és többféle kórház. Midőn 1532 körül a portugálok Braziliában első gyarmataikat alapították, Villegagnon hugenotta vezérlete alatt néhány francia a R.-i öböl mellett szintén letelepedett és e telepét France Antarctiquenak nevezte el. A portugálok azonban 1557. e telepet feldúlták és helyén 1567. R.-nak vetették meg az alapját, amely hely 1763-ban Bahia helyet a braziliai alkirályságnak lett a fővárosává. V. ö. allain. R. Quelques données sur la capitale et l'administration du Brésil (Páris 1886).

Rio de la Plata

folyó D.-Amerikában, l. La Plata.

Rio del Norte

l. Rio Grande del Norte.


Kezdőlap

˙