Rio de Sao Marcos

l. Paranahiba.

Rio Doce

folyó Braziliában, l. Doce.

Rio Dulce

590 km. hosszú folyó Argentinában. Salta tartomány D-i részén Rio Tala néven ered és Saladillo néven a Laguna de los Porongosba torkollik.

Rio Grande

1. county Colorado É-amerikai államban, 3885 km2 területtel, 2500 lak., Del Norte székhellyel. - 2. R., braziliai folyó, l. Araguaya. - 3. R., a Colorado mellékfolyója, lásd Grand-river (4). - 4. R. v. Para, a Parana (l. o.) forrásfolyója. - 5. R., kikötőváros, l. Rio Grande do Sul.

Rio Grande de Belmonte

l. Jequitinhonha.

Rio Grande del Norte

(Rio Brava del Norte vagy Rio del Norte), É.-Amerika egyik leghosszabb (2500 km) folyója. Colorado államban az É. sz. 37 és 38°-a közt elnyuló azon hegységben ered, amely a Nagy- és Atlanti-oceán közt vizválasztó s átmenetül szolgál a mexikói Közép-Cordillerák és a Sziklás-hegység közt. A 2000-2500 m. magas hegyektől szegélyezett felső völgye meglehetősen meredek. Santa Fé fölött Taosnál vad hegyszakadékon tör át. El Paso fölött elhagyja Új-Mexikót, eddigi D-i folyása DK-ivé lesz, Texas és Mexikó közt határul szolgál és miután balról a Rio Pecost vagy Rio de Puercost, jobbról a Rio San Pablót vagy De los Conchost, a Saladót, Alamót vagy Sabinast, meg a Rio Pesquertót fölvette, Matamoros alatt egészen elhagyatott vidéken a Mexikói-öbölbe torkollik. Hosszusága dacára sekély és a hajózásra alkalmatlan. Vizkörnyéke 622 km2.

Rio Grande de Santiago

(Tololotlan), 816 km. hosszu folyó Jalisco mexikói államban. Felső folyásában Lerma (l. o.) nevet visel; a Chapala-tó elhagyásánál vizesést alkot; jobbról fölveszi a Rio verdét, több zuhatagban a parti láncon áttör és San Blastól 30 km.-nyire ÉNy. felé a Nagy-oceánban torkollik.

Rio Grande do Norte

Brazilia egyik állama, annak ÉK-i szögletében, az Atlanti-oceán, Parahiba és Ceara közt 57 485 km2 területtel, (1888) 308 852 lak. partjainak hossza 460 km. A parti lapályt kivéve nagyobbára fensíkok alkotják, amelyek pusztai (sertao jellegüek. Ezenkivül a Serra Borborema kiágazásai húzódnak rajta keresztül; ennek lejtőit követik a vizek, amelyek sehol sem érnek el nagyobb hosszuságot s a száraz évszakban nagyobbára ki is száradnak. Ilyenek a Potengi vagy Rio Grande, a Ceará Mirim és a Trahiri a K-i lejtőn; a Piranhas vagyis Assu, az Apody és ezek mellékvizei a Ny-i lejtőn. Az éghajlat meleg és száraz. A fő termékek a pamut, a cukornád, különösen a folyók mellett, a rizs, Manihot és a dohány. A nem nagy kiterjedésü erdők legértékesebb fája a Copernicia cerifera. Az állam belsejében számosak a házi állatok. Az ipar cukorfinomítással, rumkészítéssel és tengerisó-főzéssel foglalkozik. Fővárosa Natal.

Rio Grande do Sul

1. (Sao Pedro do R.), Brazilia legdélibb állama az Atlanti-oceán, Santa Catharina, Uruguaj és Argentina közt, 236 553 km2 területtel, (1890) 886 808, egy km2-re 4 lak. A Serra do Mar ÉK-ről DNy. felé húzódik; a D. sz. 30° alatt hirtelen Ny-nak fordul és számos ágra szakad, amelyeket együttesen Serra Geralnak hivnak és ott a Cima do Serrában (1200 m.) érik el a legnagyobb magasságukat. Ezen csúcshoz csatlakozik a DNy-nak húzódó Serra do Herval. Ezen különböző hegyláncok az államot három különböző részre osztják. A Serra do Mar és a tenger közt terül el a lagunák vidéke, amelyek közül a Lagoa dos Patos É-i ágával a Lagoa do Viamaoval több mint 7000 km2 területet foglal el. A Lagoa Mirimet az előbbivel a Sao Gonçalo folyó köti össze; a partvidék egyéb részei homokosak. A Serra Geraltól É-ra fekvő vidék az őserdők és campók vidéke; itt vannak: a Campos da Vaccaria, da Palmeira, das Vacas Brancas stb.; e vidék átlagos magassága 800-1000 m. A Serra Geraltól D-re van a Campanha sík és hullámos föld. A folyók csaknem kizárólag az Uruguajba vagy valamely lagunába torkolnak; ilyenek a Jacuhy vagy Guahyba, az Ibicuhy, az Uruhyguassu, a Laraim és a Jaguarao. A fensikon az éghajlat hűvös, a Campanhán meleg, de mindenütt egészséges. Az Uruguaj vizkörnyékén agátot, ametisztet találnak, azonkivül bányásznak márványt, porfirt, szienitet s szenet Arroio mellett. Az erdők értékes fákban gazdagok. Fő termékek: a kukorica, rizs, bab, búza, rozs, árpa, cukornád és csekély mennyiségben a kávé. Nagyon fontos az állattenyésztés; lovakat és öszvéreket ezrével küldenek a sorocabai vásárra és sok ezer szarvasmarhát ölnek le, hogy húsukat exportálják. Az ipar még kezdetleges. Az egyedüli kikötőhelye Rio Grande, amely zátonyai miatt szintén csak nehezen férhető hozzá. Benne számos a német gyarmat. Fővárosa: Porto Alegre (l. o.). - 2. R. (Rio Grande vagy Sao Pedro), kikötőváros az ugyanily nevü braziliai államban, a Lagoa dos Patos kifolyásánál, vasút mellett, homokos környéken, mintegy 19 000 lak., kikötővel, amelybe legfölebb 4,5 m. mély járatu hajók jöhetnek be. 1893-ban 471 hajó érkezett meg 200 798 tonna tartalommal. A bevitel fő cikkei: liszt, só, szén, bor, szesz, pamutáruk; a kivitelé állati bőrök és hulladékok, gyapju, dohány, manihot-liszt, zsír, paraguaji tea és szárított hús. V. ö. Breitenbach, Die Provinz R. (Heidelberga 1885); Grimm, Heimatkunde des Staates R. (Santa Cruz 1892).

Rioja

La (ejtsd. rioha), 1 régi neve a borban és gabonában gazdag, részint halmos, részint sík vidéknek, amely csaknem egészen Logrono spanyol tartományból áll. Az Ebro és a D-i hegyláncok (Montes de Oca, Sierra de la Demanda 2305 m., Pico de Urbion 2252 m., Sierra Cebollera 2176 m., Del Moncavo 2349 m) közti hosszusága 115 km. A R. alta és a R. bajára osztják; amaz Logrono fölött az Ebro és az Iregua mellett, emez ettől DK-re terül el.

2. R., Argentina Ny-i tartománya a D. sz. 721/2 és 32, a Ny. h. 65 és 70°, Catamarca, San Juan, San Luis és Córdoba közt, 90 600 km2 területtel, 86 000 lak. Ny.-on az Andok takarják, amelyekben 6000 m.-nyi magas csúcsok vannak. A Pena Negra (4080 méter) és Corne Caballo (4356 méter) nevü hágók vezetnek át rajtuk. Benne emelkedik továbbá a 6020 méternyi magasra emelkedő Sierra de Famatina és a Sierra de Velasco. Córdoba és San Luis felől azonban sós puszták fedik. Ezek között alacsonyabb hegyláncok húzódnak el, aminő a Sierra Malanzan. Fő folyója a Vermejo (felső részében Rio Jaguel). A száraz éghajlat nagy szélsőségeket tüntet föl. Eső nagyobbára csak december elejétől márciusig esik. A hegység ércekben, sőt aranyban és ezüstben is bővelkedik, de az érctelepek csak nehezen férhetők hozzá. A lakosság nagyobbára korcsokból áll, akik földmíveléssel foglalkoznak. A fő termékek: búza, bor, lucerna és narancs. A főváros La R. a sík vidék Ny-i szélén, a Sierra Velasco lábánál fekszik, szép narancsligetek közt, vasút mellett, 6000 lak.


Kezdőlap

˙