Robert

Imre, szinész, szül. Pesten 1847-ben. Eredetileg jogi pályára készült, majd a szinészethez fordult és 1865 szept. lépett először szinpadra. 1866. a stuttgarti udvari szinház kötelékébe lépett, 1868. Berlinbe szerződött, 1872-ben Laube meghivására a bécsi városi szinházhoz ment és 1878. a bécsi burgszinház állandó tagja lett. Különösen külsejében és szép hangjával vonzotta a közönséget Hamlet, Romeo, Marcus Antonius, Egmont, Mortimer, Don Carlos, Ferdinánd, később Orestes, Oidipos király stb. szerepében.

Robert

(ejtsd: rober) Lipót, francia festő, szül. Les Eplaturesben Neufchatel mellett 1794 máj. 13., megh. Velencében 1835 márc. 20. Girardet rézmetszőnek és David festőnek volt tanítványa. 1818. Rómába ment s ott végtelen buzgalommal kezdte nem annyira a régi remekműveket, mint inkább a római nép életét tanulmányozni. Igy keletkeztek a 20-as évek elején olasz rablóképei, majd olasz parasztlányok, halászok, zarándokok, pásztorok képei. Óriási népszerüségre tett szert következő, leghiresebb műveivel: Az improvizátor (1824); Hazatérés a Madonna del Arcóhoz való búcsujáratról (Páris 1827, Luovre); Aratók megérkezése a pontiumi mocsarakba (u. o. 1831); Halászok az Adriai-tenger mellett (1835). Egészséges realizmus helyett a David-féle klasszicizmust vitte be a népélet ábrázolásába. Bonaparte Sarolta hercegnő iránt való szerencsétlen szerelmi miatt öngyilkossá lett.

Robert

Rákhel Antonia Friderika, Varnhagen von Ense (l. o.) felesége.

Robert-Fleury

(ejtsd: rober-flöri), 1 Miklós, francia festő, szül. Kölnben 1797 aug. 8., megh. Párisban 1890 máj. 5. Girodet, Gros és Vernet Horace tanítványa volt és azután Olaszországban tanult. Történelmi festményeiben többnyire a humanizmus mellett száll síkra a vallási elfogultság, fanatizmus ellen. Inkább kifejezésre, történelmi hűségre, mint festőiségre törekszik. Legkiválóbb művei: Jelenet a Bertalan-éjből; a Hitvita Poissyban IX. Károly és Medici Katalin előtt 1561-ben; Galilei a szentszék előtt a Kolumbus Kristóf visszatérése Amerikából, a párisi Luxembourg-muzeumban; Klodvig király bevonulása Toursba és Flandriai Balduin Edessza falai előtt, a versaillesi történelmi muzeumban, stb.

2. R. Tony, francia festő, az előbbinek fia, szül. Párisban 1837. Delaroche és Cogniet tanítványa, történelmi képeket fest. Művei közül a párisi Luxembourg-muzeumban vannak: Öreg asszonyok a Piazza Navonén Rómában és Korintus végnapja. Egyéb művei: A danaidák; Corday Sarolta Caenben; Jelenet a lengyel fölkelésből Varsóban 1861-ben; Pinel doktor a Salpetriereben stb.

Robert Guiscard

l. Guiscard.

Róbert Károly

király, l. Károly (I.).

Roberts

county D.-Dacota É.-amerikai államban, 3250 km2 ter., 2154 lak., Big Stone-City székh.

Roberts

1. Dávid, skót festő, szül. Stockbridgeben 1796 okt. 2., megh. Londonban 1864 nov. 25. Az edinburgi akadémián tanult, a londoni Drury-Lane szinháznak díszletfestője volt, majd az építészeti és tájképfestésre adta magát s beutazta Spanyol-, Francia- és Németországot meg a Keletet. Utazásairól képes műveket adott ki. Ezek: Picturesque sketches in Spain (London 1835-1836); The Holy Land, Syria, Idumea, Arabia, Egypt and Nubia (u. o. 1842-49, 3 köt.); Egypt and Nubia (u. o. 1846-49, 3 köt., új kiad. u. o. 1856, 6 köt.). Legkitünőbb építészeti képei: A roueni székesegyház belseje; Az antwerpeni Szt.-Pál-templom szentély (u. o., Vernon-képtár); A burgosi székesegyház belseje (u. o.).

2. R. Frigyes Sleigh, angol tábornok, szül. 1832 szept. 30. Legelőször 1857. Delhi ostrománál tünt ki, 1867-68. mint a bengaliai csapatok szállásmestere szolgált Abissziniában, 1871-72. pedig a lushai-i hadjáratban. Az első afghán háboruban a Kuram-völgyön felvonuló angol csapatokat vezényelte és 1878 dec. 1. a 3214 m. magas Peivar-szorost elfoglalta az ellenségtől. A második afghán háboruban mint fővezér 1879 okt. 12 megszállotta Kabult és a következő év szept. 1. Ejub khán csapatait Kandahat falai alatt teljesen tönkre tette. Jutalmul báróságot nyert s miután 1881. rövid ideig Natal gyarmatot kormányozta, visszatért Madraszba s 1885. az indiai császárság területén főparancsnok lett. 1886. Birmát hódította meg könnyű szerrel. 1892. visszatért Angliába.

3. R. Sándor báró, német iró, szül. Luxemburgban 1845 aug. 23. Mint porosz katonatiszt részt vett az 1866. és 1870-71-iki hadjáratokban és később tanár volt az erfurti hadi iskolán. 1883. hosszabb utazásokat tett és aztán Drezdában, végre Wiesbadenben telepedett le. 1886 óta Berlinben él. Nevezetesebb munkái: Es und Anderes (Drezda 1890, 4 kiad.); Unmusikalisch und Anderes (u. o. 1887, 2 kiad.); Satisfaction. Das zersprungene Glück. La Speranza (Stuttgart 1889); Lon (Drezda 1887, 3 kiad., magy. ford.) Tábori R.); Revanche (Lipcse 1889); Die schöne Helena (Drezda 1890); Preisgekrönt (Stuttgart 1890, 2 köt.); Majestät (Lipcse 1892) és a Statisfaction című szindarabja (Reclams Univeresalbiblioth. 1892).

Robertson

(ejtsd: robertszn), 3 county az É.-amerikai Egyesült-Államokban, és pedig Kentuckyben (780 km2 ter., 6000 lak., Mount Olivet székhe.), Tennesseben (1300 km2 ter., 19 000 lak., Springfield székhe.) és Texasban 2272 km2 ter., 24 000 lak., Calvert székh.).

Robertson

1. Frigyes Vilmos, angol ref. teologus, szül. Londonban 1816., megh. Brightonban 1853., hol 1874 óta lelkészkedett. Pályája kezdetén a katolikus egyház felé közeledő konzervativ irány hive volt, de később a protestantizmusnak szabadabb felfogására jutott. V. ö. Fr. W. R. Lebensbild nach schriftlichen ind mündlinchen Quellen, nebst Anhang religiöser Reden (Gotha 1888, Frommel által irt előszóval, 2 kiad. 1893). R. egyházi beszédeinek nyomán Révész Imre 1866 és 1867. két kötet egyházi beszédet irt és adott ki.

2. R. Tamás Vilmos, angol drámairó, szül. Spandingban Ilincolnshire) 1829 jan. 9., megh. Londonban 1871 febr. 3. Egy darabig atyja társulatában szinészkedett, 1860. Londonba jött és 1865. Society c. darabjával nagy sikert aratott. Egyéb drámái: A night's adventure (1859); David Garrick (1864); Ours (1866); Caste (1867); Play (1868); Shool (1869); M. P. (azaz Member of Parliament, 1870); War (1871).

3. R. Vilmos, angol történetíró, született Borthwickban (Skócia) 1721 szept. 19., megh. 1793 jun. 11.-én. 1743. gladsumirei pappá, majd a skóciai legfőbb egyháztanács tagjává választotta. 1762. a király udvari káplánja, majd az edinburgi egyetem tanárává és Skócia történetirójává nevezeték ki. Munkáit az előadás tisztasága és ritka részrehajlatlanság jellemzik: Főbb művei: History of Scotland during the reigns of queen Mary and king James VI. (London 1759, 2 köt., németül is); History of the reign of the emperor Charles V. (u. o. 1760, 3 köt., németül is). Összes művei Stewart által irt életrajzával Londonban 1820., 1851., 1865. jelentek meg 19 kötetben.


Kezdőlap

˙