Román-Oravica

l. Oravicaloja.

Romanorum paseua

l. Pascua romanorum.

Romanos

több görög császár neve:

1. R. (I.) Lakapenos, szegény örmény családból származott s a hadseregben fokról fokra a hajó-hadparancsnokságig emelkedett. 919. megbuktatta Zoe császárnét, ki kiskoru fia, VII. Konstantin nevében uralkodott, s a fiatal császárt arra kényszerítette, hogy leányát Ilonát nőül vegye s őt 920-ban társcsászárrá koronázza. Bár az ország nyugalmát a barbár népek betörései minduntalan megzavarták, R. császár inkább szerzetes, mint hadvezér módjára élt. Uralma alatt a szövetkezett magyarok és oroszok 941. egész Konstantinápolyig nyomultak előre s csak a görög tűzzel sikerült őket visszaűzni. Keleten több szerencsével harcoltak a görögök Kurkuas vezérlete alatt az arabok ellen. R.-t saját fiai buktastták meg 944., s egy kolostorba zárták, hol 948. meghalt.

2. R. (II.), VII. Konstantin fia, az előbbi unokája, 959. lépett a trónra. Élvezetekbe merülve, a kormányzást Bringas József heréltre, Nikephoros és Phokas Leó hadvezérekre bizta. 963. halt meg; állítólag neje Theophania mérgezte meg.

3. R. (III.) Argyros, pastriciusi családból származott, VIII. Konstantin leányát nőül vette s 1028. ipa halála után trónra lépett. Gyönge uralkodó volt s szerencsétlenül harcolt az arabok ellen. Neje Zoe mérgezte meg 1034.

4. R. (IV.) Diogenes, X. Konstantin alatt tábornoki rangra emelkedett. Ennek halála után, 1067. magának akarván megszerezni a koronát, lázadást támasztott, de megveretett és fogságba került. Eudokia császárné megkegyelmezett neki, sőt férjévé és császárrá tette. Az arabok ellen kezdetben szerencsésen harcolt, de 1071. Alp-Arszlán szultán által Mantzikertnél megveretett és fogságba esett. Ekkor ellenfelei X. Konstantin fiát VII. Mihályt emelték a trónra s midőn R. fogságából kiszabadulva trónmját vissza akarta hódítani, legyőzetett és megvakíttatott, minek következtében pár nap mulva meghalt.

Romanos

a legnagyobb görög egyházi költő, szül. Emesában az V. sz. végén. Beritoszban diakonus lett és I. Anastasius császár alatt (491-518) Konstantinápolyba jött. Himnuszai közül, amelyeket az érzés mélysége és a nyelv tüze kiválókká tesz, számos maradt fenn. Kis részüket kiadta Pitra, az Analecta sacra 1. kötetében (Páris 1876).

Romanov

férfiágon az 1613-1730, női ágon pedig az 1730 óta mostanig uralkodó orosz fejedelmi család neve. Ősének Kobyla (a. m. kanca) András nevü, 1341-ben állítólag Poroszországból Moszkvába bevándorolt bojárt mondják, aki Simon nagyherceg udvarában csakhamar magasabb állásra emelkedett. Fia Fedor (Koska a. m. macska) Donszkoj Demetert és II. Vaszilijt szolgálta és öt fiut hagyott hátra, akiktől a R.-család, továbbá a Szuchovo-Kobylin-, Karlycsev- és Seremetjev-családok származnak. Fedor egyik unkája, Koszkinz Szacherij Ivanovics, III. Vaszilij nagyherceg előtt állott nagy kegyben (1425-62) és két fiut hagyott hátra: Szacharjevics Jakabot, a hires hadvezért és Jurijt; annak utódai a Szacharjin-Jakovlev nevet vették föl, ennek sarjai pedig Szacharjin-Jurjevnek nevezték magukat. Romanovna Anasztázia, Jurjevics Román bojárnak ifjabb leánya, neje lett II. Vasziljevics Iván cárnak (1547). Anasztázia öccse pedig, Romanovics Nikita, a Rurik-családból (l. o.) eredő Alexandrovna Eudoxia szuszdali hercegnőt vette nőül. E kettős házasság kapcsán a R.-család az uralkodó családdal összeköttetésbe lépett. Midőn Oroszország a IV. Iván halála után, I. Fedor korában, a Gudunov Boris és az ál-Demetriuszok által felidézett polgárháborukban a bomlás szélére sodortatott, a bojárok és papok R. Mihály Feodorovicsot, a rosztovi metropolita-érseknek, R. Filaretnek 17 éves fiát ültették a trónra (1613 febr. 21.), ki azután a moszkvai patriárkai székre emelt atyja támogatásával Oroszországban a közbékét helyreállítá és a lengyelek betöréseinek véget vetett. Mihály 1645 julius 12-én halt meg. Őt fia követte, Alexej Mihajlovics (meghalt 1676 febr. 8.), ezt pedig saját fia, Feodor III. Alexejevics (megh. 1682 ápr. 27.). Fedor halála után öccse Iván mellőztével ennek féltestvére, Péter (Nagy Péter) kiáltatott ki cárrá; kiskoruságának idejére azonban hatalomra vágyó nővére Zsófia nyerte el a régenshatalmat; csakhogy Péter 1689. Zsófiát elzáratta és a hatalmat magához ragadta. A R.-család utolsó férfisarja II. Péter volt, Nagy Péter unokája (megh. 1730 febr. 9.). Ezt Iván hercegnek Szoltikov Feodorovnától született ifjabb leánya Anna Ivanovna (1730-40), majd unokája VI. Iván követte, aki után a trón Nagy Péter leányára Erzsébetre szállott. Ezután (1762) Erzsébet unokaöccse III. Péter következett, akiben a Holstein-Gottorp- vagy Oldenburg-R.-család emelkedett a trónra, mely mai napig intézi Oroszország sorsát.

Romanov-Borisszoglebszk

az ugyanily nevü járás székhelye Jaroszlav orosz kormányzóságban, a Volga partján, (1894) 6269 lak., üstkészítéssel, kenderfonással és kereskedéssel. A Volga jobb partján fekvő Borisszoglebszk és bal partján fekvő Romanovból áll.

Romans

(ejtsd: roman), város Drome francia départementban, az Isere jobb partján, kies vidéken, vasút melett, (1891) 16 545 lak., kohókkal, malmokkal, selyemtermeléssel, fonással és szövéssel; élénk, főképen borkereskedéssel (12 km.-nyire Tain-sur-Rhonenál egy dombon terem az igazi hermitage). R. 900 körül a Romanis nevü apátság mellett keletkezett, amelyből a St.-Bernard román templom maig is fenmaradt.

Romanshorn

falu Thurgau svájci kantonban, 13 km.-nyire Rorschachtól, a Boden-tó D-i partján, egy félszigeten, vasút mellett, (1888) 3890 lak., kikötővel, gabonatárakkal és elevátorral; vászon- és pamutszövéssel, kelmefestőkkel, parketta-, kondenzált tejkészítéssel, gabonakereskedéssel. Erre viszik Bregenzen át a magyar búzát és Svájcba.

Romanticizmus

l. Klasszicizmus és Realizmus.

Romanus

római pápa, VII. Istvánt 897. követte a pápai trónon, azonban négy hónapi uralkodás után meghalt.


Kezdőlap

˙