Rongyszedő-betegség

az a betegség, mely szennyezett s inficiált rongyok gyüjtésével vagy feldolgozásával foglalkozó egyének, tehát főként papirosgyárak munkásai között gyakran epidemikusan vagy sporadikusan fellép és gyakran halálhoz vezet. Újabb vizsgálatok kiderítették, hogy ezen, eddigelé különleges betegségnek tartott kórkép többnyire a lépfenebacillus által történt fertőzésre vezethető vissza, mivel a rongyok a száraz állapotban is erősen fertőző lépfenebacillus átvitelére kiválóan alkalmasak. Mivel a lépfenebacilluson kivűl egyéb száraz állapotban fertőzőképes csírok is, p. a diftéria, kanyaró, orbánc, scarlatina, himlő csírjai rongyok közvetítésével inficiálhatnak, azért helytelen a R.-et önálló betegségnek felfogni. A rongyoknak dezinficiálása és azok fertőzött vidékekről való bevitelének meggátlása tehát közegészségtani szempontból felette fontos.

Rónic

község, 1. Garam.

Ronneburg

város Szász-Altenburg hercegség altenburgi járásában, vasút mellett, termékeny vidéken, (1890) 6011 lak., gyapju-, félgyapjukelme- és szivarkészítéssel és kelmefestőkkel. Közelében van R. fürdő jód- és vastartalmú ásványvizforrással és fürdőintézettel. V. ö. Gilbert, Der Kurort R. (Bécs 1893).

Ronsard

(ejtsd: rońszár) Péter; francia költő, szül. Vendômeban 1524 szept. 11., megh. Croix-Valban (Vendomois) 1585 dec. 27. Diplomáciai pályára lépett, de nagyot hallása miatt kénytelen volt róla lemondani. Aztán Daurat és Turnebe tanárok vezetése alatt egész erejével a régi nyelvek tanulására adta magát s bámulatra méltó eredményeket ért el. Később nevezetessé lett arról, hogy a francia nyelvet is görög és latin szók felvételével akarta gazdagítani. Mint költő korában rendkívül hires volt, a költők fejedelmének nevezték. Az utókor aztán még azokat a babérokat is megtépdelte, amelyek mint őszinte érzésü és lelkületű költőt méltán megilletik, mignem Sainte-Beuve rehabilitálta és kijelölte igazi helyét a francia irodalomban. Főleg a ritmus alkalmazásában és kisebb, könnyebb, naív költeményeiben kitünő. Az ugynevezett Pléiadnek (l. Francia irodalom) ő volt a feje, az udvar pártfogása mellett megalapította a francia klasszicizmust. Lirai költeményeiben az olaszokat s főleg Petrarcát utánozta. Műveit először R. maga adta ki (1560). Egyéb kiadások vannak: Richelettől (1623,2 köt.), Sainte-Beuvetől (Oeuvres choisies, 1828-38), Noëltől (1862), Decy de Fouquierestől (1873), Blanchemaintől (Oeuvres completes, 1856-1868, 8 köt.), ugyanattól (Oeuvres inédites, 1855) és Marty Laveauxtól (1887).

Ronsdorf

város Düsseldorf porosz kerületben, az alsó-rajnai palahegységben, a Morsbach és vasút mellett, (1890) 11,762 lak., vasöntéssel, vashámorokkal, drót- és gépgyártással.

Ronsdorfi szekta

1. Eller

Ronsse

(ejtsd: rońsz), Renaix, város K.-Flandria belga tartományban, 40 km.-nyire Gandtól, (1890) 16,912 lak., jelentékeny vászon-és pamutiparral.

Rontás

a nép közt elterjedt babona, mely szerint betegség éri az embert, hasznos házi állatot, ha a R. céljára az ótfélre tett tárgyat átlépi L. még Mágia.

Rontófű

(növ.), a Saxifragának, de a Senecio vulgarisnak is népies neve; 1. Kőtörőke és Szentjakabfű.

Rontó Pál

Gvadányi (l. o.) egyik költeményének hőse.


Kezdőlap

˙