Rost-elem

(növ.), 1. Rostszövet.

Rostély

a tüzelésre, fűtésre készített szerkezeek (tűzhely, tűzszekrény, kályha, kemence stb.) ama része, melyen a tüzelő anyag elég; azért egyrészt az elégetendő anyagot tartja, másrészt az égéshez szükséges levegőt is átereszti; rendesen vasrudak, hasábok, lemezek alkotják, melyek ugy helyeztetnek egymás mellé, hogy köztük megfelelő hézag maradon. A R.-rudak öntött v. kovácsolt vasból készülnek s a R.-lyal födött terület nagysága részint a tüzelésre szánt anyagtól (fa, szén, szalma stb.), résztint a rajta bizonyos idő alatt elégetendő anyag mennyiségétől függ. Nagy R.-felületeket találunk a gőzkazánoknál, lokomotivoknál, hol a gőzszükséglet nagysága megkivánja a nagy mérvü tüzelést is. Van sík-R., mely vizszintesen fekszik, ferde R., melyen a szénparázs vagy magától előre csúszik, vagy könnyen előre tolható; mozgó, illetve fordítható, lecsapható R., melynek segélyével a kiégett parázs és salak leereszthető; van álló, valamint vizcsövekből készült R. is, amelyek különleges tüzelő berendezésnél (Donneley-tüzelés, antracit-tüzelés) nyernek alkalmazást. A R. helyes méretei és hézagai nagy befolyással vannak a tüzelő anyag jó elégetésére s amennyiben ez a R.-lyal magával a legtöbb esetben nem érhető el, föléje még lángvisszatartó boltozatot vagy egyéb berendezést is szoktak alkalmazni. L. még Lokomobil, Lokomotiv, Gőzkazán és Rács. - R. a sisakon, 1. Sisak.

Rostélygomba

(növ., rácsgomba, Clatrrus L., a hasas gombák génusza. Gunyűja (peridium) gömbölyded vagy tojásdad, kétrétü, a külső éréskor karéjosan szétreped, a belső ellenben vastag, húsos, szétágazó és hálózatosan összefüggő rostélyzat, a külső peridium széthasadásakor kiterjeszkedik, belőle kiemelkedik és a bezárt s megérve szétfolyó glébát magával emeli. A Clathrus cancellatus L. (l. a Gombák képmellékletén) kezdetben gömbölyü, rostélyzata piros, fénylő. 10,5 cm. magas, 5-8 cm. széles. Spórájának pépje dögszagu, s a réstélyzatról szétfolyik. Közép- és D.-Európa, É.-Afrika és Amerika lombos erdejében, földön terem. Új-Hollandiában és Új-Zélandon az Ileodictyon Tul. hasonló fáját a nép eszi.

Rostélyhinár

(növ., Ouvirandra fenestralis Pers.), a hinárféléknek egészen lemerült vizi növénye, levele hosszu nyelü, egész 3 cm. hosszú, 8-9 cm. széles, a levélerezet közeiben nincs szövete, azért levélvázhoz v. rostélyhoz hasonlít. 1856. Madagaszkáron fedezték föl, Európában is lehet tenyészteni. Gyökere keményítőtartalmu, Madagaszkár népe eszi.

Rostély-inga

1. Kitágulás.

Rostélyos

eredetileg rostélyosn parázs fölött sült marhapecsenye. A R. úgy ízletes, ha porhanyó és frissen készült, porhanyóságát elősegítjük, ha kissé állott húst veszünk s a szeleteket jól megverjük és zsírban hagymával megsütjük. Ha a frissen elkészült R.-t tejfellel leöntjük és paprikával fűszerezzük, Esterházy-R. a neve.

Rostélyrozsda

(növ., Roestelia Rebent.), 1. Gymnosporangium.

Rostislavics

Béla, IV. Béla királynak Annától való unokája.

Rostnövény

szövő- v. vászonnövények (növ.), 1. Fonószövő-növények.

Rostnyaláb

(növ.) a. m. edénynyaláb (l. o.).


Kezdőlap

˙