Rózsanádfélék

(növ.), l. Marantaceae.

Rózsaneműek

(növ., Roseae), a rózsafélék alrendje. Mellékhelyhök nincs, szirmuk öt, a termő nagy számu, egymagu, az urnaforma húsos vacokba (csipkebogyó) van zárva. Többnyire egyszer szányalt levelü cserjék. A Rosa meg a Ferolia csoportja.

Rózsaolaj

a Rosa damascena virágaiból vizgőzzel lepárolt illanó olaj. 100 kg. virág 20 r. olajat ad. Vastag, sárgás szinü, édeskés ízü, kellemes, erős szagu, fajsúlya 20° C.-nál 0,855-0,865, 15-30° C.-nál megolvad, meleg alkoholban könnyen, vizben keveset oldódik. Ismert alkotó része a geraniol; a finom illat tulajdonképeni okozóját közelebbről még nem ismerik. Illatos szerekhez használják. A Pelargoniákból (Pelargonium odoratissimu, P. capitatum, P. roseum) kimunkált illanó olajakkal hamisítják. Használható pótléka a Schimmel és társa lipcsei gyáros cégtől készített rózsa-eraniol (rózsák felett lepárolt geraniol, mely utóbbit pálmarózsa-, geranium- és citronellaolajból állítják elő). Legnevezetesebb termelő helye Bulgária, még pedig Kazanlik és Karlovo járások. Az eddig leirt török R.-nál finomabb illatu és igy értékesebb a francia R., melyet ugy készítenek, hogy a rózsák puszta szirmait medencékbe rakják, kövekkel lenyomájk és sós vizzel borítják. Már néhány óra mulva a viz szinén olajcseppek mutatkoznak, melyeket folyton pálcákra kötött vattával felszednek s a meggyülemlett vattacsomókból a finom R.-at kisajtolják. A franica R. szaga teljesen egyező a friss rózsa eredeti illatával, mig a török R. illata a használt hőség következtében módosult. Újabb időben Gross-Miltitz szászországi helységben is termelnek rózsákat s ezekből török módon r.-at.

Rózsapárt

l. Fehér és piros rózsapárt.

Rózsapirók

(állat, Carpodacus roseus Pall.), azaz éneklő verébformájuak rendjébe, a pintyek családjába tartozó madárfaj. Barnás-szürke szinü, hasa fehéres, a him feje, torka és melle rozsda-vörös. Szárnyán két fehér haránt sávval. Hossza 17 cm. Északi madár, hazája Szibéria. Magyarországban nagyon ritka.

Rózsapomádé

l. Rózsaillat.

Rózsaquarc

l. Quarc.

Rózsa-rendek

1. Braziliai császári rendjel, melyet I. Pedro császár 1829 okt. 17. alapított. Hat osztálya van. Jelvénye hatsugaru aranyszegélyü fehér csillag, csúcsain aranygolyókkal, fölötte aranykorona zölddel bélelve. Középpaizsa kerek, arany, rajta P. A. L. monogramm feketében. Karikája kék, aranyfelirattal és szegéllyel. A csillag sugarain át rózsakoszoru vonul, a rózsák vörösek, a levelek zöldek. A csillagon a rend jelvénye, fölötte korona. Szalagja rózsaszinü. - 2. Hondurasi köztársasági rendjel, alapíttatott 1868 febr. 21., alapszabályait ugyanaz év szept. 18. nyerte. Öt osztálya van. Jelvénye (III-V. osztályé) aranyszegélyü, fehérzománcos nyolcágu kereszt, csúcsain aranygolyókkal, sarkain át zöld babérkoszoru, fölötte zöld mirtuszkoszoru. Középpajzsa kerek, a III. osztályén az állami címer, a többieknél felirat. Az I. és II. oszt. jelvénye a fönt leirt kereszt, karjain olaj- és tölgyágból készült koszoru, mirtuszkoszoru nélkül, az egész nyolcágu csillagon fekszik. Szalagja sötétvörös, közepén kék-fehér-kék csíkkal.

Rózsás acél

l. Vas.

Rózsáskert

a német hősmonda két költeménye: 1. A nagy R. Berni Detre tizenkét hősének harcát mondja el azokkal a daliákkal, akik Womsban Krimhilda R-jét őrzik. A költeményt újabban kiadták: Müllenhoff, Deutsches Heldenbuch-jában (6 köt.); Holz, Die Geschichte vom Rosengarten zu Worms (Halle 1893). A kis R., l. Laurin.


Kezdőlap

˙