Ruvo di Puglia

(ejtsd: -pullyia), város és püspöki székhely Bari olasz tartományban, 28 km.-nyire Barlettától, amellyel lóvasút köti össze. (1881) 17 995 lak., a XII. sz.-ból való szép templommal. R. az antik Rubi, amelyet a benne és a környékén a régi sírokban talált számos és szép váza tett ismeretessé.

Ruvu

afrikai folyó, l. Pangani.

Ruwer

El, 1. Ghuwer.

Ruysbroek

(ejtsd: rajszbruk) János (Rusbroek), németalföldi misztikus, szül. Ruysbroekban 1293., megh. 1381 febr. 2-án. 24 éves korában Brüsszel egyik templomának vikáriusa lett s ezen állásában erősen buzgólkodott a maga és a nép lelki üdve érdekében, a jótékonyság gyakorlásában s a környezetében levő misztikusokkal a legbensőbb barátságot kötve, 60 éves korában mint első perjel kolostorba lépett. Életét még halála halála előtt csodaeseményekkel szőtték körül, melyek elhalálozása után csakhamar megjelent életrajzában mind benne vannak. Műveit brabanti nyelven irta, de tanítványai lefordították azokat latin nyelvre is. Legnevezetesebb ezek között traktatusa: De ornatu spiritualium nuptiarum (1530), melyhez még több misztikus szellemü munkája járult. Munkáit ő maga isteni kijelentés alapján irt műveknek nyilvánítá.

Ruysch

(ejtsd: rájs) Frigyes, németalföldi anatomus, szül. Hágában 1638., megh. Amsterdamban 1721 febr. 22. Előbb orvos, 1665 óta Amsterdamban az anatomia tanára volt. Különösen a nyirokedények tanát tökéletesítette. Összes művei: Opera anatomico-medico-chirurgica (4 köt., Amsterdam 1737). V. ö. Schreiber, Historia vitae et meritorum Frederici R. (Amsterdam 1732). - Leánya R. Rachel virág- és gyümölcsfestőnő, szül. Amsterdamban 1664., megh. u. o. 1750-ben; 1695. Pool Jurian festő vette nőül; a hágai akadémia tagja volt és János Vilmos pfalzi választó udvarán állást nyert. Képei kiváló ízléssel vannak festve.

Ruysdael

l. Ruisdael

Ruysselede

(ejtsd: rajsszelede), község Ny.-Flandria belga tartományban, 7 km.-nyire Thieltől, (1890) 6714 lak., csipkekészítéssel, olajprésekkel, gyertyagyárral; igen érdekes javítóintézettel, illetőleg iskolával.

Ruyter

(ejtsd: rajter) Adorján, hazánk történetébe is bejátszó hirneves hollandi tengernagy, szül. Vliessingenben 1607 márc. 24., megh. 1676 ápr. 29. Tizenegy éves korában hajósinas s 1635. már kapitány volt a holland hajóhadnál. Több éven át az indiai tengereken szolgálván, 1645. tengernagy lett. 1652. háboru törvén ki Hollandia és Anglia között, R. nagy mértékben kitüntette magát. Majd a svédeket győzte le (1659) s győzelme után nemesi címet s évdíjat kapott a dán királytól. 1666. újra az angolok ellen küzdött változó szerencsével s a bredai béke (1667) megkötésére akármelyik diplomatánál is többet tett. 1671., elhatározó eredmény nélkül ugyan, több tengeri csatát vívott az egyesült angol és francia hajóhadakkal. 1675. a Földközi-tengerre küldetett s kétségbeesett küzdelmet vívott a hirneves Duquesne francia admirállal; a győzelem a franciáké lett ugyan, de R. is tisztességes visszavonulást szerzett magának Szimbura kikötőjébe. E csatában egy ágyugolyó elszakította lábát és a nagy hős súlyos sebében meghalt. Szülővárosában, valamint Amsterdamban s Rotterdamban fényes szobrokat emeltek neve tiszteletére. Hazánk történetébe annyiban játszik be a hős tengernagy neve, hogy a hazai protestánsok ellen az u. n. gyászévtized (1671-81) alatti üldözés idején a nápolyi gályákra küldött magyar protestáns lelkészek, szám szerint 26, az ő erélyes közbelépésére szabadultak meg láncaiktól. Ezen hitvalló magyar lelkészek szenvedésének és megszabadulásának emlékezetére Debrecenben a református nagytemplom és főiskola között emlékoszlop állíttatván föl 1895., ezen oszlop elején egy bronzozott gálya csillog, alatta e felirattal: Ruyter Adorján tengernagy, a szabadító, 1676 febr. 11.

Ruzicska

l. Rózsafi.

Rúznámeh

(persa, a. m. napló), a török és persa államháztartás nyilvántartásában az állami kiadások lajstroma; a kalendáriumot és egyéb naptárszerü kimutatásokat is igy nevezik.


Kezdőlap

˙