Saint-Dizier

(ejtsd: szen dizié), város Haute-Marne francia départementban, a Marne, Marne-csatorna és vasút mellett, (1891) 13 372 lak., jelentékeny kohókkal és vasművekkel, hajókészítéssel, kosárfonással; fa-, gabona-, deszka-, vas-, vászon-, liszt- és borkereskedéssel; őrültek házával és dologházzal. S. jelentékeny vár volt. 1544. V. Károly hadainak hat hétig állott ellene. 1814 jan. 25-én Cserbatov orosz vezér itt legyőzte a franciákat; két nappal későbben azonban az utóbbiak Milhaud vezérlete alatt az oroszokat kiűzték. 1815 jan. 20. a poroszok foglalták el, de márc. 30-án Oudinot legyőzvén Witzingerodét a várost rohammal vette be.

Sainte

(franc., ejtsd: szent), a saint (l. o.) szó nőnemü alakja. Összetételekben gyakori.

Sainte-Anne

(ejtsd: szen), francia búcsujáróhely, l. Auray.

Sainte-Barbe

l. Barbara sancta.

Sainte-Beuve

(ejtsd: szent bőv) Károly Ágost, francia író, szül. Boulogne-sur-Merben 1804 dec. 23., megh. Párisban 1869 okt. 13-án. 1840. a Mazarin-féle könyvtár őre volt, 1845-ben az akadémia tagja, 1851. tanár a College de Franceon, 1857-1861. repetitor az École normaleban, 1865 óta szenátor, a lelkiismereti szabadságot védte. S. a lélektani birálat alapítója és a legkülönbözőtt tehetségek tárgyias mérlegelése, valamint finom műérzéke által válik ki. Mint költő nevét bájos idilljeivel alapította meg. Legkiválóbb művei: Tableau historique et critique de la poésie française et du théatre francais au XVI. siecle (1828, bővített kiadás 1843); Port-Royal (1848-60, 4. kiad. 1878. 7. köt.); Critiques et portraits littéraires (1832-39); Portraits littéraires (1844); Portraits contemporaines (1846); Causeries du lundi (1851-62, 15 kötet); Nouveaux lundis (1863-68); Chateaubriand et son groupe littéraire (1860);Poésies de Joseph Deloreme (1829-1830); Les consolations (1830-1834), Pensées d'aout; Volupté (1834); Souvenirs et indiscrétions (1872); Lettres a la princesse (1873); Correspondance de S. (1877, 2 köt.); Nouvelle correspondance de S. (1880); Arcképek az újabbkori francia társadalomról c. művét magyarra ford. Wohl Janka (Budapest 1888, akadémia).

Sainte-Claire-Deville

(ejtsd: szent kler devil), 1. Henrik, francia kémikus, szül. az Antillákon St.-Thomasban 1818 márc. 11-én, megh. Párisban 1881 júl. 1. Mint a magyar tudományos akadémia kültagjáról elhunyta alkalmával Than Károly tartalmas beszédben emlékezett meg. (Emlékbeszéd S. felett. A magyar tudományos akadémia kiadványa, 1885.) Rövid ideig a College de Franceon tanár volt, de csakhamar visszavonult és kizárólag tudományos buvárlatokkal foglalkozott. Különösen a fizikai kémiát fejlesztette. A magas hőmérséken végbemenő disszociáció felismerője és tanulmányozója volt. Az aluminiumot, sziliciumot és bórt egész tiszta állapotban előállította. A platina és vegyületei sajátságait vizsgálta. Troosttal számos testnek gőzsűrüségét határozta meg magasabb hőmérsékleten. érdekes, hogy hazai tudósunkkal, Than Károllyal tudományos polemiát folytatott az ammoniumklorid disszociációja felett, amely polemiában a tudományos világ Thannak adott igazat. E kisérletek annyiból nagy fontosságuak, mivel a kémiai mekanika kiindulási pontjául szolgáltak.

2. S. Károly, francia geológus és meteorologus, szül. St.-Thomas Ny.-indiai szigeten 1814 febr. 26., megh. Párisban 1876 okt. 10. Tanulmányait a párisi bányászati iskolán végezte és tudományos utakat tett Ny.-Indiába, Teneriffára és a Zöldfok-szigetekre. 1857. az akadémia tagja lett, később a párisi meteorologiai társaság elnöke és 1872. az összes francia meteorologiai állomások főfelügyelője. Számos ásvány vegyi elemzését végezte és ő találta fel az amorf és oldhatatlan ként. Művei. Études géologiques sur les îles de Ténériffe et de Togo (1 füzet, 1846); Voyage géologique aux Antilles et aux îles de Teneriffe et de Togo (1847); Recherches sur les phénomenes de météorologie et de physique terrestre aux Antilles (1861); Sur les variations périod. de la température (1866).

Sainte-Croix

(ejtsd: szent kroá), 1. S. (Santa Cruz), dán sziget a Kis-Antillákban, 100 km.-nyire Porto-Ricótól, 218 km2 területtel, (1890) 19 783 nagyobbára néger lak. Legnagyobb emelkedése a Mont Aigle (335 m.). Fővárosa Christianstaed (l. o.), fő kikötője Frederikstaed. S.-t Kolumbus fedezte föl második útjában. 1650. francia kalózok szállották meg, akik a maltai lovagoknak és ezek a francia Ny.-indiai társaságnak adták el. Az 1733 jun. 15-iki szerződés értelmében Franciaország egy nagyobb összegért Dániának adta el a szigetet. 1807-15-ig az angolok tartották megszállva. - 2. S. község Waadt svájci kantonban a Chasseron lábánál, vasút mellett, (1888) 6009 lak., csipke-, kés-, óra- és zenélődoboz-készítéssel, állattenyésztéssel.

Sainte-Hélene

l. Szent-Ilona.

Saint Elias Mount

l. Elias hegy.

Sainte-Marguerite

(ejtsd: szent margrit), a Lerini-szigetek (l. o.) egyike.


Kezdőlap

˙