Sainte-Marie

(ejtsd: szent mari, Nosszi Burah), francia sziget Madagaszkár K-i oldalán, 165 km2 ter., (1885) 7634 lak. Legnagyobb magaslata alig 50 m. Termékei: kákao, kávé, rizs, manihot és vanilia. Fő kikötője Port-Louis. 1815 óta a franciáké.

Sainte-Marie-aux-Mines

l. Markirch.

Sainte-Ménehould

(ejtsd: szent menhú), az ugyanily nevü járás székhelye Marne francia départementban, az Argonne erdő Ny-i lábánál, az Aisne partján, vasút mellett. (1891) 5298 lak., hires húsfüstölőkkel és agyagiparral. A régi körfalai még most is láthatók. Öthajós temploma a XIII. és XIV. sz.-ból való. XVI. Lajost menekülése közben 1791 jun. 21. itt ismerték föl.

Saint-Emilion

(ejtsd: szen emiljon), francia község Gironde département Libourne arrondissementjában, az Orléans-vaspálya mellett, hires vörösborral, (1891) 3233 lak.

Sainte-More

(ejtsd: szent mór) Benedek, de, francia trouvere, szül. a Touraineben. 1160 körül Eleonora angol királynő számára irta a Roman de Troie-t (kiadta Joly, 2 köt., Páris 1869-71) rímkrónika formájában Dictys és Dares nyomán és más források felhazsnálásával, önállóan költött epizódokat beillesztve. Fritzlari Herbert németül dolgozta fel és Guide de Colonna latinra fordította. Folytatáskép irta a Romand d'Éneast az Eneisz nyomán, melyet még a XII. sz.-ban Weldeckei Henrik német rímekbe szedett. Irta azonkivül II. Henrik angol király meghagyásából a rímes Chronique des ducs de Normandie c. művét, mely 1137-ig terjed, latin források alapján (kiadta Michel F., 3 köt., Páris 1834-44). V. ö. Greif, Benoit de S. M. (Marburg 1885).

Saintes

(ejtsd: szent, lat. Mediolanum Santonum), az ugyanily nevü járás és egykor Saintonge székhelye Charente-Inférieure francia départementban, a Charente és vasút mellett, (1891) 18 641 lak., mezőgazdasági gépgyártással és bőrcserzéssel; 26 000 kötetből álló könyvtárral; szép régiség-gyüjteménnyel és három tudományos társulattal. A szent Péterről elnevezett székesegyház a XVI. sz.-ban lerombolt templom helyén gót ízlésben a XVII. sz.-ban épült föl. A szt. Eutropiusról elnevezett templom Franciaország egyik legszebb és legnagyobb kriptája (a XI. és XII. sz.-ból) fölött áll, amelyben 1843. találták fel szt. Eutropiusnak, S. első püspökének sírját, aki a III. sz. végén itt vértanuhalált szenvedett. A Dames külvárosban van végül a Sainte-Marie-templom, amelyet gazdag homlokzat díszít. Végül Palissy Bernát szobra is ékesíti a várost. Az antik korból láthatók. egy anfiteátrum romjai, amelyben 20 000 néző férhetett el, a Germanicus diadalkapuja és egy híd romjai. S. a rómaiak idejében Aquitania egyik legvirágzóbb városa volt. 1242. falai alatt Szt. Lajos legyőzte III. Henriket és Marche grófját. 1568. a hugenották földúlták. Itt született Guillotin orvos. V. ö. Audiat, S. et ses monuments; u. a., Saint Eutrope et son prieuré (1877).

Saintes

Iles des (Mindszent-szigetek), kis francia szigetcsoport Kelet-Indiában, Guadeloupetól délre, területe 1422 km2, (1879) 1686 lak., akik leginkább gyapjutermesztéssel és halászattal foglalkoznak. Terre-d'en-Haut és Cabril közt fekszik egy biztos, erős erődítmények által védett kikötő, amelyben a Guadeloupeból érkező hajók telelnek. Főhely: Ville-Terre-d'en-Haut.

Saintes-Maries

l. Camargue.

Saint-Étienne

(ejtsd: szent etyienn), az ugyanily nevü járásnak és Loire francia départementnak székhelye, a Furensnak, a Loire mellékvizének partján, vasutak mellett, kopár vidéken, nagy szénmedence területén, (1891) 133 443 lakossa. S. egyike Franciaország legiparosabb városainak. itt van a Manufacture d'Armes nationale, amelyben főképen puskákat és revolvereket készítenek, s amely több mint 10 000 munkást foglalkoztat. Egyéb fegyvergyárakon kivül van kés-, rövidáru-, szalag-, különböző selyemkelme-, üveggyártása és kémiai ipara meg élénk kereskedése. Környékén számos a szénbánya, a vaskohó és olvasztó. A szénmedence 32 km. hosszu; körülbelül 8 km. szélességben Rive de Giertől Firminyig húzódik és évenkint mintegy 31/2 millió kg. szenet szolgáltat. Az élénk forgalmu város fő utcája, a Rue de la République, 4 km. hosszu. Kiválóbb épületei a Sainte-Marie-templom, román-bizánci ízlésü modern épület; a Dorian-téren az új városháza, amelyet egy kupola és szobrok ékesítenek; az igazságügyi palota 10 korintusi oszloppal; a XV. sz.-ból való plébániatemplom, a Palais der Arts kép- és természetrajzi gyüjteménnyel, tüzérmuzeummal, 35 000 köt. könyvet és 250 kéziratot tartalmazó nyilvános könyvtárral. Egyéb kulturális intézmények: a kiváló bányásziskola (École des mines), a Chante-Grillet nevü régi kastélyban, gazdag gyüjteményekkel, geometriai és mekanikus-kurzussal; szövő-, rajz-, kétféle közép- és több népiskola, siketnémaintézet, kórház, botanikuskert és szinház.

Saint-Eustache

(ejtsd: szent ösztás), Statia, Curacao németalföldi kormányzósághoz tartozó sziget a Kis-Antillákban, 22 km.-nyire Sabától (859 méter magas, kialudt vulkán, 12 km2 területtel, 2524 lak.). A sziget kialudt vulkán, amelynek legmagasabb része 603 méter magas. Területe 20,7 km2, lakóinak száma (1889) 1563). Az elmállott vulkáni kőzetekből álló talaj termékeny, az éghajlat egészséges; az orkánok és földrengések gyakoriak. Fővárosa Orangetown, az egyedül hozzáférhető Dnyi-i parton meg van erősítve; kikötője azonban egészen ki van téve a szélviharnak.


Kezdőlap

˙