Saint-Jean-d'Angely

(ejtsd: szen zsan danseli), az ugyanily nevü járás és régebben az alsó Saintonge székhelye a Charente-Inférieure francia départementban, a Boutonne jobb partján, vasút mellett, (1891) 7297 lak., nagy malmokkal, gyapjufonókkal, mezőgazdasági eszközök készítésével, élénk borkereskedéssel; 50 t. tartalmu hajók feljöhetnek a városig. A városban láthatók a XIII. sz.-ban épített apátság romjai; a renaissance-korból való nyilvános kút; a XV. sz.-ból való városi kapu és Regnauld de S. marsalnak szobra. S. nevét az Angeriacum nevü erdőről kapta, amelyben a merovingi királyok vadászni szoktak, és amelynél egy kastélyuk volt. A mostani város Pipin aquitaniai király által alapított apátság körül keletkezett. A XII. sz.-ban falakkal vették körül. 1568. elfoglalták a protestánsok és lerombolták az apátságát, a következő évben hatalmába kerítette az anjoui herceg és későbben III. Henrik. 1621. elfoglalta XIII. Lajos és erődítményeit lerombolta. v. ö. Sandau, S. (1886).

Saint-Jean-de-Losne

(ejtsd: szen zsan dö lón), város Côte d'Or francia départementban, a Bourgogne-csatorna és Saône összefolyásánál, vasút mellett, (1891) 1514 lak., hajóépítéssel, szeszfinomítókkal és olajprésekkel, élénk fakereskedéssel. 1636-iki hősi védelme miatt, amelyet a Gallas vezérelte császáriak ellen kifejtett, Belle Défense melléknevet nyert. V. ö. Dhetel, Essai historique sur la ville de S. (1883).

Saint-Jean-de-Luz

(ejtsd: szen zsan dö lüz), város Basses-Pyrénées francia départementban, 19 km.-nyire Bayonnetól, a Nivelle torkolatánál, a Gascognei-öböl és vasút mellett, (1891) 3856 lak., látogatott tengeri fürdővel és nagy kaszinóval. A gyönyörü fekvésü hely érdekesebb épületei: gót ízlésü plébániatemploma és néhány XVI. és XVII. sz.-beli lakóháza. I. Ferenc és II. Henrik idejében merész kalózok kiinduló pontja volt. A spanyolok 1558. porig leégették. 1660 jun. 9. itt tartotta esküvőjét XIV. Lajos. V. ö. Léonce Goyetche, S. historique et pittoresque (1883).

Saint John

(ejtsd: szent dsonn), 1. 920 km2 területet borító nagy tó Quebec brit-északamerikai tartományban; átlagos mélysége 20 m.; belőle szakad ki a Saguenay (l. o.) D. felé a Szt.-Lőrinc-folyóba. Az egykor nagyobb tó vízmagassága nagy ingadozásokat mutat, amelyek néha 7 m.-nyire növekednek. - 2. S., folyó Florida É.-amerikai államban. Florida félsziget D-i nagy mocsarából fakad és az É. sz. 30° 20' alatt az oceánba torkollik. Több tavat alkot, amelyek közt a legnagyobb a Lake George; alsó folyása pedig egészben egy nagy tóhoz hasonlít. Nagyobb hajók Palatcáig, kisebbek még fölebb mennek föl rajta. Számos benne az alligátor. - 3. S., 720 km. hosszu folyó É.-Amerikában. A Mainet Quebectől elválasztó hegységben ered; a St.-Francis torkolatáig ÉK-nek folyik, azután K-nek fordul és a 23. m. magas Grand-Fallsnak nevezett vizzuhatagot alkotja. Innen D-nek, az É. sz. 46. fokától DK-nek folyik, és S.-nél a Fundy-öbölbe torkollik. Legnagyobb mellékvizei az Alleguash, St.-Francis, Madawaska és Aroostok. Torkolatától 135 km.-nyi hosszuságban Frederictonig nagyobb, Woodstockig, sőt néha a Grand-Fallsig kisebb gőzösök is fölmehetnek rajta. - 4. S. (Sankt-Jan), a Virginiai-csoporthoz tartozó dán sziget Ny.-Indiában St.-Thomastól K-re, 54,4 km2 területtel, 944 lak. A nagyobbára régi eruptiv kőzetekből álló sziget fő termékei a pamut és cukornád. - 5. S., county Kansas É.-amerikai államban 2730 km2 ter., rendkivül gyér lakossággal. - 6. S.vagy Saint Johnstown, Antiqua (l. o.) sziget fővárosa és a Windward-szigetek főkormányzóságának székhelye. - 7. S., Új-Braunschweig kanadai tartomány legnagyobb városa, kat. s protestáns püspökség székhelye, a S. folyó torkolatánál, a Fundy-öböl mellett, (1891) Portlandot is beleszámítva 39 179 lak., virágzó iparral, amelynek fő ágai: vasöntés, szeg-, lokomotiv- és másféle gépgyártás, pamut- és gyapjufonás, gyertya-, szappan- és kötélgyártás; élénk kereskedéssel (évenkint mintegy 700 000 t. forgalommal). A város legélénkebb középpontja a King-square; kiválóbb épületei: a kat. gót székesegyház, a Trinity-church, a vámház, a kiállítási palota, az opera, a Wiggins-árvaház s a tengerész-kórház.

Saint John

Henrik, l. Bolingbroke.

Saint John's

(ejtsd: szent dsonnsz), 1. Új-Foundland fővárosa a sziget K-i partján, Európához legközelebb eső részében, az Avalon-félszigeten, 23 km.-nyire a Szt.-Ferenc-foktól, vasút mellett, (1891) 29 007 lak., halászattal, halzsírkészítéssel, vasöntéssel, cipő-, butor-, kötél-, dohány-, bőrgyártással; kat. székesegyházzal, püspöki palotával, anglikán templommal, kormányzói és parlamenti palotával, postaépülettel, amelyben etnologiai és geologiai muzeumot helyeztek el és többféle iskolával. Kikötője biztos védelmet nyujt, de télen sokszor befagy. Már a XVI. sz.-ban a cethalászok találkozó helye volt. - 2. S., county Florida É.-amerikai államban, 2590 km2 területtel, 5000 lak., Saint Augustine székhellyel.

Saint Johnsbury

(ejtsd. szent dsonszbörri), Caledonia county székhelye Vermont É.-amerikai államban, a Passumpsic folyó és vasút mellett, (1890) 6567 lak., vasöntéssel, gazdasági eszközök készítésével, nagy mérleggyárral, amely 6 ha.-nyi területet foglal el; több szép nyilvános épülettel, amilyen az igazságügyi palota, az athenaeum, amelyben könyvtárt és műgyüjteményt őriznek.

Saint John's Island

angol neve a Prince-Edward-szigetnek (l. o.)

Saint Johnstown

Antiqua sziget (l. o.) kikötője.

Saint Joseph

(ejtsd: szent dsozef), 1. Buchanan county székhelye Misszuri É.-amerikai államban, a Misszuri K-i partján, vasút mellett, (1890) 52 324 lak., malmokkal, kocsi-, szekérkészítéssel, vasöntőkkel, gépgyártással stb., amely iparágak évi termelésének értéke felülmulja a 45 millió frankot, élénk kereskedéssel. S.-nek 1846. még csak 600 lakosa volt; a város gyorsan emelkedett, midőn a Ny-ra kivándorlók hosszu útjokra itt szerelték föl magukat. Azóta a város a Misszurin vasúti hídat épített és jelenleg tranzitó kereskedelme által is folyton gyarapszik. - 2. S., két county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig Indianában (1222 km2 területtel, 34 500 lak., South Bend székhellyel) és Michiganban (1352 km2 ter., 28 500 lak., Centre-Ville székhellyel.


Kezdőlap

˙