Sale

1. S. (Sali), a zárai kerületi kapitánysághoz tartozó Isola Lunga főhelye, a K-i part D-i részén, (1890) 5542 horvát lak., tengerészeti egészségügyi, vámhivatallal, kikötővel és világítótoronnyal. - 2. S. (ejtsd: szel), város Chester angol grófságban, a Lancaster felőli határon, a Manchesterbe és a Mersey-torkolathoz vezető csatornák mellett, (1891) 9644 lak., pamutfonással és szövéssel.

Salem

(ejtsd: szelem), több város az É.-amerikai Egyesült-Államokban; a jelentékenyebbek: 1. S., Essex countyban, Massachusettsben, a North- és South-river közti földnyelven, az u.n. Necken, vasutak mellett, (1890) 30 801, Peabodyt (l.o.) beleszámítva 40 959 lak., virágzó iparral, amelynek fő ágai a bőrgyártás, pamut- és jutaszövés. Tengeri kereskedelme kikötőjének sekély volta miatt aláhanyatlott. Jelentékeny épülete a Plummer Hall, amelyben az Essex Institute és az orvosi egyesület könyvtárát és gyüjteményeit őrzik, továbbá az 1867-ben alapított Peabody-akadémia több mint 30 000 kötetből álló könyvtárral és rendkivüli érdekes természetrajzi gyüjteménnyel. A várost 1626. alapították. V. ö. Hist. sketch of S. (1879). - 2. S., az ugyanily nevü county (881 km2 ter., 26 000 lak.) székhelye New-Jerseyben, 91 km.-nyire Trentontól, a Delaware bal partja közelében, vasutak mellett, (1890) 5516 lak., nagy malmokkal és élénk gabonakereskedéssel. 1673-ban alapították. - 3. S., város Columbiana countyban, Ohióban, 94 km.-nyire Clevelandtől, a Little Beaver és vasút mellett, (1890) 5780 lak., vasöntéssel, gép-, üst-, kályha-, drótszeg-, eke- és orgonagyártással; gabona- és gyapjukereskedéssel. - 4. S., Oregon állam és Marion county székhelye, 69 km.-nyire Portlandtől, a Santiam és Willamette összefolyásánál, vasút mellett, igen szép környéken, (1890) 4515 lak., vasöntéssel és malmokkal; többrendbeli iskolákkal és jótékonysági intézetekkel. A State House és a szinház a legszebb épületei. - 5. S., az ugyanily nevü disztriktus fővárosa Madrasz brit-indiai presidencyben, 9 km.-nyire D. felé a Sivarai-hegyektől, a Tirumanimutar és vasút mellett, az É. sz. 11° 39' 10" alatt, (1891) 67 710 lakossal, akik közt 60 880 hindu. számos szövőszékkel, indigó-, gyapju- és dohánytermeléssel. A hasztampalti nevü részében van régi urainak palotája és az európaiak lakházai. Két kókuszdiókkal szegélyezett fő utcája nagyobbára kétemeletes házakból áll.

Sálem

(héber) a. m. jólét, szerencse, béke; S., alejkum, béke veletek (a Keleten köszöntési mód).

Salemi

város Trapani sziciliai tartományban, 24 km.-nyire Mazzara del Vallótól, 442 m.-nyire a tenger fölött, egyhangu síkságon, a Delia jobb partja közelében, vasút mellett, (1881) 15 425 lak., termékeny környékkel; bizánci és mór ízlésre valló erősség romjaival. S. az egykori Halycia. Gabiraldi 1860 máj. 14. itt proklamálta magát diktátorrá.

Salentin

Hubert, német festő, szül. Zülpichben 1822 jan. 15. A düsseldorfi akadémián Schadow Vilmosnak. Sohn Károlynak és Fidemandnak volt tanítványa. A népéletből vett, népszerü képei közül említendők: A kovácsinas; Májusi ünnep; A vak fiu (besançoni muzeum); A szomszédok (douaii muzeum); Aranylakodalom; A tavasz hirnökei (prágai muzeum); A gyógyító forrás (kölni muzeum); Falusi templom (düsseldorfi képtár); Búcsujárók a kápolna előtt (berlini nemzeti képtár; A herceg utazik; A gólya stb.

Salep

l. Kosbor.

Saleph

kisázsiai folyó, l. Gök-szu.

Salernes

(ejtsd: szalern), város Var francia départementban, 19 km.-nyire Draguignantól, a Bresque és Braque összefolyásánál, vasút mellett, (1891) 2830 lak., tégla-, agyagedény-, faience-gyártással, olajprésekkel és malmokkal; XIII. sz.-beli erősség hatalmas romjaival, 1 km.-nyire egy antik templom helyén áll a Saint-Loup-kápolna.

Salerno

1. azelőtt Principato citeriore, olasz tartomány Nápoly, Caserta, Avellino, Potenza, a S.-i öböl és a Tirreni-tenger közt, 5071 km2 területtel, (1881) 550 157, az 1893-iki becslés szerint 570 212 lak. A tartományban nagyobb síkság nincs. É-i részébe a nápolyi Apenninek nyulnak be és a Polveracchióban (1790 m.) kulminálnak. D-i részét a Lucaniai-hegyek takarják, amelyeknek legnagyobb csúcsai a Cervati (1899 m.), a Monte Alburno (1742 m.) és a Serrone (1504 m.). A fő folyó a Sele, amely itt veszi föl a Tanagrót, vagyis Calore orientalt meg a Calorét, továbbás kisebb parti folyók a Tusciano, Picentino, Irno, Sarno, Solofrone és Bussento. A talaj termékeny. Fő termékek: búza, kukorica, narancs, citrom olajfa és szőllő. Az állattenyésztés (főképpen juh- és kecsketenyésztés) virágzó. A főbb iparágak: pamutfonás, szövés, vasöntés, üveg-, papiros- és bőrgyártás. Járásai: Campagna, Sala Consilina, S. és Vallo della Luciana.

2. S., az ugyanily nevü tartomány fővárosa és érseki székhely a legfölebb 60 km. Széles S.-i öböl É-i partján, 45 km-nyire Nápolytól, dombok alján, vasút mellett, (1881) 31,245, az 1893-iki becslés szerint 36,000 lak., nagy pamutfonókkal és szövőkkel, vas- és rézolvasztással, tészta-, téglagyártással; tengeri fürdővel, élénk kereskedéssel. Kikötőjét, amely már-már elhomokosodott, 1880 óta 1360 méter hosszú mólóval védték meg. A nagyobbára szűk utcákból álló város két részt foglal magában: a tengermelléki részt, a part mellett elhúzódó, mintegy 2 km. Hosszú Corso Garibaldival és a felső festői részt, amely szűk utcákból áll; ezeket magas, nagyobbára arkádos házak szegélyezik. Kiválóbb épületei és emlékei: a Guiscard Róbert által alapított San-Matteo székesegyház 1099-ből, több ízben restaurálva, 28 Paestum romjaiból szedett oszloppal, Konstantinápolyból (a XI. sz.-ból) származó bronzajtókkal és két mozaikkal ékesített gyönyörü szószékkel. Kriptájában láthat a 930. Ázsiából áthozott Máté evangélista csontjai, az 1085-ben itt elhunyt VII. Gergely és mellette Caraffa érsek siremléke, az utóbbi egy paestumi szrkofág-relieffel. Továbbá a San Giorgio és Sant' Agostino kis templomok Andrea da S. freskóival; a nagy szinház, a kaszinó, több konzervatorium és a Corso Garibaldin Carlo Pisacana genovai forradalmárnak szobra. Közelében van Vietri-sul-Mare, 8815 lakossal és számos nyaralóval. A hagyomány szerint S.-t Noé egyik fia alapította; a rómaiak Salernum néven ismerték. A longobard uralom alatt Benevent hercegséghez tartozott. Későbben kifosztották a szaracénok, elfoglalták a görögök és végre 1075. A normannok. Guiscard Róbert hatalmának egyik középpontjának tette. VI. Henrik 1193. rohammal vette be és lerombolta. Az Anjouk sokat tettek fölvirágoztatására, de kevés sikerrel. Nagy hirnek a középkorban csak a XI. sz.-ban a bencések által alapított orvosi egyeteme örvendett, amelyről S. a Civitas Hippocratica nevet kapta és amelynek mintájára szervezték Európa többi egyetemeit. A S.-i orvosi iskola 1817. szünt meg.

Salesi Ferenc

szent, l. Ferenc szentek.


Kezdőlap

˙