San Francisco

rövidítve Frisco, California É.-amerikai állam legjelentékenyebb városa és Amerikának a Ny-i parton a legfontosabb kereskedelmi helye, azon 48 km. hosszu és 10 km. széles félszigeten, amely a S.-i öblöt a Nagy-oceántól elválasztja és a Golden Gate nevü tengerszorosnál, az É. sz. 37° 47´ és a Ny. h. 122° 25´ alatt, vasút végpontján, (1890) 298,997 lak., akik közt 126 811 idegen helyen született és pedig 9828 Angliában és Walesben, 4371 Kanadában, 30 718 Irországban, 26 422 Németországban, 5212 Olaszországban, 4663 Franciaországban, 2500 Svédországban vagy Norvégiában, 24,613 (nagyobbára csak férfiak) pedig Khinában. Az ipar főképen vasöntéssel, bőrgyártással, húsárukészítéssel, gabonaőrléssel, cukorfinomítással, sör-, szivar-, cipőgyártással, robbanó anyag, faláda stb. készítésével foglalkozik. 1890-ben 4059 gyárban 48 500 munkás 135 milló dollár értékü árut termelt. Fontosabb az iparnál a kereskedelem. Az eddig végzett kikötői munkálatok lehetővé teszik, hogy a nagy hajók is eljöhessenek a partokig. A kivitel (búza, árpa, liszt, gyümölcsök, bor, kéneső) főképen Európa felé irányul; a bevitel fő cikkei: selyem, cukor, kávé, tea, sör, rizs, dohány, opium, szén, üveg- és vasáruk, cement kender és lenszövetek. 1893. a kivitel értéke a tengeren 29, a szárazföldön 75 millió dollár volt. A S.-ból kiinduló hosszabb hajójáratok a várost Jokohamával, Honolulu-Auckland-Sydneyvel, Panamával, a Puget-Sunddal, Alaszkával stb. kötik össze. A város kereskedelmi hajóraja több mint 900 hajóból áll, amelyeknek több mint a fele gőzös. A részint síkságon és kisebb részében dombokon épült város egyenes utcái derékszögben metszik egymást. A leghosszabb, a Market-street, a Ferry Landingtől, a személyszállító hajók kikötőhelyétől indul ki; ezenkivül élénk utcái a Kearny-, California-, Montgomery- és Sansome-street. A főbb utcákban a közlekedést a kábelvasutak közvetítik. A főbb épületek: a City-Hall a Yerba Buena parkban, egy érdekes nagy épület, amely 4 millió dollárba került, a U. S. Branch Mint, azaz a pénzverő, amelyben 1854-től 1891-ig 951 millió dollár értékü pénzt vertek; a posta-, a vámpalota, a Chronicle Building toronnyal, a Merchants Exchange Building, a nagy Szt.-Ignác-templom a jezsuita-kollégiummal, a régi Mission Dolores, a Mechanics Pavilon 50 000 kötetből álló könyvtárral, a St.-Patrick-székesegyház és számos hotel. A legszebb, nagyobbára fából épített magánházak a Nob-Hillen (Nábob-dombon) vannak. A Presidio vagyis Government Military Reservation (két ezred számára fentartott hely) 600 ha.-nyi területet borít. Ezenkivül nyilvános kertek, illetőleg parkok: a Woodward's Gardens, aquariummal, üvegházzal, a Lafayette-square, Yerba-Buena park és főképen a Golden-Gate-park (422 ha.). Érdekes része S.-nak a khinai városrész (China Town). A főbb kulturális intézetek: a Cooper Medical College, Cogswell Technical School, a Mercantile Library és más 32 könyvtár, az Academy of science, a történelmi, a földrajzi társaság, a Boys és a Girls High School, 11 nagyobb szinház, amelyek közül 4 khinai stb. Nincs hiány különböző jótékonysági intézetekben sem. A mai S. helyén 1776. franciskánusok egy hittérítői állomást alapítottak; az állomás körül keletkezett telep azonban csak akkor kezdett gyorsabban fejlődni, midőn 1848. a californiai aranymezőket fedezték föl. 1846. még csak 600 lakosa volt és 1852. már 34 870.

San Francisco de la Selva de Copiapo

l. Copiapo.

San Francisco de Quito

l. Quito.

San Fratello

város Messina olasz sziciliai tartományban, 7 km.-nyire a tengertől a Monte Sori É-i lábánál, termékeny vidéken, (1881) 7928 lak. Közelében a Monte-S.-ban van a San Teodoro nevü barlang fosszil csontmaradványokkal; a hegy tetején egy antik város romjai láthatók. S.-t lombardok alapították, akiket I. Roger neje hozott magával.

Sangai

-hegység (Changai), Közép-Ázsiának eddig még kevéssé átkutatott hegylánca, mely a magas Altaitól KDK-i irányban ágazik el a K. sz. 105-ik fokáig. Ny-i része, a Sanhusei a Karausszu-tó medrét az Ubszanortól választja el. Geologiai jelleme ugy látszik megegyezik az Altaiéval. K-i részének É-i alján vannak a régi Karakorum romjai. L. még Shangai.

Sangalla

(helyesebben Sangallo), néptörzs Abisszinia, Homrán és Borea tartomány között. A S. nép falvakban, patriarkális viszonyok közt él és részben egyiptomi, részben abissziniai alattvalók. Nyelvük szerint, mely rokon a nubiai nyelvvel, a S.-k Afrika őslakóihoz tartoznak. V. ö. Münzinger, Ostafrikanische Studien (2. kiadás Basel 1883); Abbadie, Douze ans dans la Haute-Éthiopie (Páris 1868); Beltramo, Il Sennaar e lo Sciangallah (2. köt., Verona 1879-82).

Sangallo

(ejtsd: szan-), olasz mívészcsalád, melynek feje Giuliano da S., szül. Firenzében, megh. u. o. 1516 okt. 20. 1488 után szülővárosában, Nápolyban, Genovában, Savonában épített palotákat. 1503-1507. Rómában élt s elkészítette a Szt.-Péter-templom újjáépítési tervét. Főbb művei: a Sta Maria dalle Carceri templom; Firenzében a Gondi-palota, a Sassetti in Sta Trinita síremlékei; Loretóban a Mária-templom kupolája. - Öccse Antonio da S., az idősb, szül. Firenzében 1455., megh. u. o. 1534. Mantepulcianóban építette 1518 után a Madonna di San Biagio templomot. - Ennek unokaöccse Antonio da S., az ifjabb, tulajdonképpen Cordiani, szül. Mugellóban 1485., megh. Terniben 1546. Ő kezdte meg Rómában a Farnese-palota építését, melyet Michelangelo végzett be; megerősítette Civitavecchiát, dolgozott a Vatikán kiépítésén. Különösen mint erődépítő volt hires kartársai között.

Sangarius

kisázsiai folyó, l. Szakaria.

Sangay

5323 méter magas vulkánhegy Ecuadorban, a D. sz. 2° alatt a K-i Cordillerákban; apró kitörései állandóak (267 óránként).

Sangerberg

1. cseh város a mienbadi járásban, a teplitzi kerületi kapitányság területén, a gmünd-egeri vasűti vonalon, (1890) 2161 lak., sertés- és komlókereskedéssel. - 2. S., fürdő a Kaiserwald alján, Kneipp-gyógyintézettel, többféle gyógyfürdővel. V. ö. Penn, der Kurort S. bei Marienbad stb. (Bécs 1877).


Kezdőlap

˙