Sanjil

(ejtsd: szanhil), város Columbia D.-amerikai köztársaságban Santander departamentóban, a Rio Suarez egyik mellékvizénél, 1140 m. magasban, (1890) 14 000 lak., kávé-, dohányültetvényekkel, pamutiparral.

San Joaquin

(ejtsd: szan hoakin), 560 km. hosszu folyó California északamerikai államban; a Sierra Nevadában ered és a Sacramento folyóval egyesülve a Suisun-öbölbe torkollik. Stocktonig hajózható. Fő mellékfolyói a Fresno, Mariposa, Merced, Tuolumne és Calaveras.

San-Jorge-öböl

(ejtsd: -horhe), Golfo de San George, az Atlanti-oceán egyik öble Patagonia K-i partján, a Cabo de las Bahias és Cabo de Tres Puntas közt; partjai 200 m. magas sziklafalak; kikötője nincs.

San Jorio

hágó az Adula-alpokban a Tambo hegylánc déli elágazása felett, Bellinzonáról Gravedonába vezet a Comó-tón. Az út Giubiascóig elágazik a Szt.-Gotthard-vasúttól és úttól és keletre a Morobbia völgyön keresztül a hágó magaslatáig (1950 m.) emelkedik, mely a határt Svájc és Olaszország között és a vizválasztó vonalat a Ticino és az Adda között alkotja. Az olasz oldalon elágazik az út, és egyrészről Brancióba, másrészről Garzenón keresztül Gravedonába vezet.

San José

(ejtsd: szan hoze), 1. (S. deCosta Rica) Costa Rica középamerikai köztársaság fővárosa és püspöki székhely, 73 km.-nyire Puntarenastól, a kis Torres folyó és vasút mellett, vulkáni hegyektől körülfogott területen, 1180 m.-nyi magasban, (1892) 19 326 lakossal, kávéültetvényekkel. Az 1887 óta elektromos fénnyel kivilágított város csupa alacsonyabb épületekből áll. A kiválóbb épületek az elnöki, a nemzeti, az igazságügyi palota, a Sion-kollégium, a székesegyház, az őrültek háza. 1880 óta fiziko-földrajzi intézete van. - 2. S., az ugyanily nevü departamento székhelye Uruguaj délamerikai köztársaságban, vasút mellett, mintegy 6000 lakossal, akik mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoznak. - 3. S., Sta Clara county székhelye California északamerikai államban, 12 km.-nyire a San-Francisco-öböltől, a Guadepe partján, vasűt mellett, (1890) 18 060 lakossal, brandy-, bor-, húsáru-, kesztyü-, cukorárukészítéssel, gép-, sörgyártással és malmokkal; gyümölcstermeléssel, prezerválással és kereskedéssel; szép Court Housezal; a S. College, University of the Pacific a legkiválóbb iskolája. A 3 angol mérföld hosszu Alameda nevü utcája Sta Claráig (2891 lak.) vezet el. Közelében van a Mount Hamiltonon a Lick csillagvizsgálótorony és nem messze tőle New-Almaden kénesőbányái.

San José de Cúcuta

(ejtsd: szan hoze de kukuta), közönségesen Cúcuta, város Santander departamento K-i részében Columbiában, 360 m.-nyi magasban, vasút mellett, 12-15 000 lakossal, nagy terjedelmü kákaó-ültetvényekkel; élénk kereskedéssel; tiszta utcákkal, nagy vásártérrel, forró és száraz éghajlattal. 1875. földrengés nagyobb részét romba döntötte, de azóta újra felépült.

San José de Curico

Curico (l. o.) fővárosa.

San José de Guatemala

(ejtsd: szan hoze de gvatemala), Guatemala köztársaság fő kikötője a Nagy-oceán mellett, vasúti végpont, 1500 lakossal, sekély kikötővel, vasból épített mólóval, cochenille-, indigo-, szarszaparilla-, fa-, kender-, kávé-, cukor-, pamut- és gummiexporttal.

San Juan

(ejtsd: szan huan), 1. 160 km. hosszu lefolyása a Nicaragua-tónak a Karibi-tengerbe. - 2. Argentina egyik tartománya Chile, La Rioja, San Luis és Mendoza közt, 95 010 km2 területtel, (1896) 84 251 lakossal. Ny-i részét a Cordillerák takarják, amelyeknek völgyei termékenyek, mig a K-i rész sós steppe. Fő folyói a Rio Vermejo és Rio Sanjon; D-i határán terül el a Laguna de Huanacache. A Ny-i részen az Andokban magas csúcsok találhatók; ilyenek: a Cerro Cobre (5580), a Meredario (6798 m.). A hágók is nagy magasságban vannak; a Portillo del Azufre 3645 és a Valle Hermoso 4110 m. Tűzhányók nincsenek. Még a Rio Jachaltól K-re találhatók 3500 m. magas hegyek és ezeken túl van a Sierra Huerta nevü gnájszból álló hegylánc. A DK-i rész már egészen a sós pampába esik bele. Az éghajlat száraz és igen meleg; az eső gyér. A tartomány Ny-i részében ezüstöt, É-i részében pedig aranyat bányásznak. A bor- és olajfatermelés nagyon jelentékeny; búza is több terem, mint amennyi a lakosság élelmezésére szükséges. Az állattenyésztés virágzó. 1888. volt 116 400 darab szarvasmarha, 99 700 juh és 35 000 darab ló. - 3. S., az ugyanily nevü tartomány fővárosa és püspöki székhely az ugyanily nevü folyó jobb partján, a Cordillerák kiágazásainak K-i lejtőjén, 660 m.-nyi magasban, 16 000 lakossal, bor- és marhakereskedéssel: nagy szemináriummal, kollégiummal, vámházzal, kórházzal stb.

San Juan Bautista

l. Tabasco.


Kezdőlap

˙