Santa Cruz

1. folyó, l. Rio S. - 2. S., sziget, l. Sainte-Croix. - 3. S., Gobernacion de S., argentinai territorium Chile, a 46-ik szélességi kör, az Atlanti-oceán és a köztársaság D-i határa közt, 294 000 km2 területtel. Ny-i részén az Andok és bennök vulkánok emelkednek, aminő a Chalten (2170 m.), a San Clemente stb. Legdélibb részében a Cordillera Latorre vonul át K-nek. Nagyobb része a patagoniai fensíkba esik bele, ahol a Deseado, Gio, Olnie, Rio Chico, S., Coile és Gallegos folynak K. felé. Tavakban sincs hiány; ilyenek a Viedma, az Argentino stb. Jobb kikötőhelyekPuerto Deseado, San Julian, és a Gallegos torkolatai. Csakis a parton van kissé sűrübb lakosság, belseje csaknem lakatlan. Főhelye S. a S. folyó mellett, mások szerint pedig Gallegos. - 4. S., Bolivia D.-amerikai köztársaság egyik departamentója, Brazilia, Beni, Cochabamba és Chuquisaca közt, mintegy 325 000 km2 területtel, 100 000 lak., akik közt mintegy 70 000 fehérbőrü és korcs, a többi tiszta indus. Dny-i részét kivéve, ahova az Andok nyulnak be, sík terület, a Gran Chaco folytatása. D-i része a Llanos de Chiquitos meglehetősen kopár, rajta sok a sós mocsár; egyes elszigetelt hegyek is (Cerro Tamane, Cerro San Miguel) emelkednek rajta. Az É-i része, a Llanos Guarayos, termékeny terület. A Dny-i rész vizei a San Miguelbe gyülnek össze; az Ény-i részt pedig a Guapay, vagyis Rio Grande, a Piray, a Yapacani és a Chimore öntözik. A kávé, kákao, vanilia, cukornád, pamut, indigó, szőllő, rizs, a déli gyümölcsök bőven megteremnek; a szarvasmarhák, juhok sertések és kecskék nagy számban tenyésznek. Fontos kiviteli cikk a kinahéj. A S., vagyis S. de la Sierra nevü főváros és püspöki székhely, a Piray egy kis mellékvizénél, a D-i sz. 17° 46´ 551/2 alatt, mintegy 10 000 lak. Az 1575. alapított város a környék termékeivel élénk kereskedést űz; fontos állomása azonkivül a Paraguajba utazóknak. - 5. S., német gyarmat Rio Grande do Sul braziliai államban, a Jacuhy felső folyásánál, összesen mintegy 18 000 lak., dohányültetvényekkel, állattenyésztéssel. - 6. S., marokkói kikötőhely, l. Agadir. - 7. S., az ugyanily nevü county (1092 km2, ter., 13 000 lak.) székhelye California É.-amerikai államban, a San Lorenzo torkolatánál, ahol a Monterey-öbölbe torkollik, (1890) 5596 lak., tengeri fürdőkkel, mészégetéssel, bőrcserzéssel, puskapor- és papirgyártással. Közelében néhány példánya van az óriási Sequoia sempervirensnek.

Santa Cruz de Mudela

város Ciudad Real (ettől 55 km.-nyire) spanyol tartományban, a Manchában, a Jabalon völgyében, vasút mellett, (1887) 4472 lak., kés, tőr és himzett harisnyák készítésével; környékén jelentékeny antimonbányákkal.

Santa-Cruz-szigetek

(Queen-Charlotte- vagy Sarolta-királyné-szigetek), Melanéziához tartozó szigetcsoport, a Nagy-oceánban, a Salamon-szigetek és Új-Hebridák közt, összesen 938 km2 területtel, 1876-iki becslés szerint 5000 lak. A szigetcsoport 7 nagyobb vulkáni eredetü és több kisebb korall-szigetből áll. A nagyobbak Motuiti (50 km2), a Duff- vagy Wilson- vagy Taumako-csoport (18 km2), a Matema- vagy Fecske-csoport (35), a Santa Cruz vagy Nitendi (560), Tapua (72), Vanikoro (164) és Tevai (19). A Matema-csoportban Tinckula (3 km2) kis szigeten még most is működő vulkán van. Mindezen szigeteket még kevéssé ismerjük. Éghajlatuk nagyon nedves és forró. A flóra olyan mint Új-Guineán és az Új-Hebridákon. A fauna nagyon szegényes; csak a környékező tenger bővelkedik halakban. A lakosok részben melanéziaiak, részben polinéziaiak, részben ezek keverékei, akik nagyobbára földmívelésből, részben halászatból élnek, bátor csónakosok s fegyvereikre meg ékszereik készítésére nagy gondot fordítanak; még most is pogányok. Egyedül Santa Cruz szigetén van a hók kikötésére alkalmas hely, a Graciosa-öböl, ahol 1595 okt. 17. Mendana halt meg. Második földkörüli űtjában 1595. fedezte fel a mai Santa Cruz szigetet Mendana; alapított is rajta egy kis telepet, amelyet azonban a benszülöttek csakhamar elpusztítottak. Két századdal későbben Carteret újra fölfedezte e szigeteket és Sarolta királynőről nevezte el. 1788. La Pérouse Vanikoron hajótörést szenvedett. 1791. fölkereste Edwards kapitány. 1793. D'Entrecastaux Santa Cruz szigetét kutatta át. 1827. Dillon, 1828. Dumont d'Urville és Tromelin kereste föl a La Pérouse-féle hajótörés szinhelyét. Az angol hittérítők tettek ugyan kisérltet a benszülöttek megtérítésére, de mindeddig eredménytelenül. V. ö. Markham, The cruise of the Rosario among the New Hebrides and Santa Cruz islands (London 1873).

Santa Elena

község Entre-Rios argentinai tartományban, a Parana balpartján, nagy húskonzervgyárral.

Santa Fé

1. Argentina D.-amerikai köztársaság egyik tartománya Corrientes, Entre-Rios, Gran Chaco, Santiago del Estore és Cordoba közt, 132 300 km2 területtel és (1896) 397 285 lak. Az egész tartomány sík föld, amelyen alig találni itt-ott egyes dombokat. Nagyobb folyói: a K-i határán a Parana, amely itt veszi fel a Saladillo Dulcét és Amargót és a vizben bő Saladót, továbbá a Carcaranát. Az évi középhőmérséklet: 17° D-en és 22° É-on. A talaj mindenütt termékeny; a földmívelés virágzó is. A fő termékek a bűza, kukorica és a len. A bevándorlás jelentékeny és különösen olaszok sokan telepednek le benne. Az európaiak több iparágat is meghonosítottak; ilyenek: a sör-, szappan-, szesz-, csokokádé-, tégla-, cukor- és jéggyártás. A vasúti vonalak kiépítése is serényen folyik. Középpontjuk Rosario (l. o.) és a főváros. - 2. S., az ugyanily nevü tartomány fővárosa, a Paranának S. nevü ága és a Salado összefolyásánál, vasutak mellett, a D-i sz. 21° 40´ 13 1/2 alatt, (1896) 23 818 lak., hajóépítéssel, gyümölcskertészettel; 400 tanulót magába foglaló jezsuita-kollégiummal; csinos, tiszta utcákkal. Legjelentékenyebb épülete a Cabildo, amelyben 1852. és 1860. az alkotmányozó testület az üléseit tartotta. - 3. S., az ugyanily nevü county, Új-Mexikó É.-amerikai territorium és érsekség székhelye, a S.-nek, a Rio Grande del Norte mellékfolyójának partján, vasút mellett, (1890) 6185 lak., akiknek 2/3-a mexikói; pamutkereskedéssel; nagyobbára földszintes, napon szárított téglákból épített házakkal, szűk és kanyargó utcákkal; kapitoliummal és néhány iskolával; környékén arany- és vasércbányászattal. S. az unio legrégibb városa, amelyet már a spanyolok megérkezése előtt az indusok építettek. Régi székesegyháza már 1627. készen volt; ugyanezen időből való a kormányzói palota is. A város egyenletes klimája miatt újabban egy szanatoriumot is építettek benne.

Santa Fé de Bogota

l. Bogota.

Santa Ines

a Tűzföld egyik szigete, amelyet Clarencetől a S.-Barbara-szoros választ el. Az 1881-iki egyezség szerint Chiléhez tartozik.

Santa Ines de Cumana

l. Cumana.

Santa Isabel

l. Fernando Po.

Sánta Kata

l. Orion.


Kezdőlap

˙