Santalaceae

(növ. szantalfafélék), kétszikü, mintegy 225 fajt számláló növénycsalád a mérsékelt meg a meleg tartományokban. Szisztematikai helyzete kétes, többnyire a fagyöngyfélékkel meg a balanophoraceákkal a Santalinae rendbe egyesítik. Zöld, fűnemü vagy fás növények, többnyire más gyökéren élősködnek. Levelök bőrnemü, némelykor apró, pikkelynemű, virágjok pároséltü. A termés makknemü v. pedig csonthéjas, közönségesen a maradandó lepel széle, a diskusz meg a bibeszál tetőzi, magva kérges v. csontkeménységü, többnyire magános. A Santalum L., Osyris L., Leptomeria Rbr. stb. néhány faja a geologia harmadkorából ismeretes. Ide tartozik a tupelófa. V. ö. De Candolle, Prodromus, 14 köt.

Santa Leopoldina

nagyobbára svájciak által alapított gyarmat Espiritu Santo braziliai államban, 10 km.-nyire az Atlanti-oceán partjától, vasút mellett; kávé-, cukor- és dohányültetvényekkel.

Santalin

l. Pterocarpus.

Santa Lucia

(ejtsd: lucsa), a Winward Islands angol kormányzósághoz tartozó sziget, egyike a Kis-Antilláknak, Martiniquetől D-re, 614 km2 területtel, (1892) 43 310 lak., akiknek nagyobb része szines bőrü. É-ról D-re sűrü erdőségekkel takart hegylánc vonul rajta végig, amely Dny-i végében a két Pitons de la Soufriereben 1200 m. magasra emelkedik. A vulkánikus talaj jól öntözött és termékeny; eső sűrün esik, az orkánok gyakoriak. Számosak a meleg források. Fő termékek a kákao, cukornád és a pamut. Ezeken kivül rumot is exportál. Fővárosa Castries (l. o.) S.-t 1498 dec. 13. Luca napján Kolumbus fedezte föl. A XVIII. században a franciák és angolok versenyeztek a birtokáért. 1814. végleg az angolok birtokába került.

Santa-Lucia-öböl

Umvolozi folyónak öbölalaku torkolata a Zulu-föld K-i partján. A torkolat egy ága összeköti a S. nevü 70 km. hosszú és 40 km. széles lagunával.

Santalum

L. (növ., szantalfa), a róla nevezett család örökzöld, élősködő fája v. cserjéje. Levele örökzöld, átellenes, kopasz, virága apró, laza, kurta, némelykor csaknem fürtszerü ágboggá egyesül, bogyónemü gyümölcse egymagu. 8 faja Kelet-Indiában, Új-Hollandiában, a maláj meg a polinéziai szigeteken terem. A S. album 6-9 m. magas fa; Kelet-India (Maisszur, Madrasz) hegyein, Timor szigetén meg a Kis-Szunda-szigeteken terem. Virága eleinte sárga, azután biborszinü, gyümölcse csaknem gömbölyü, fekete. Illattalan fafehérje a fehér, rózsaillatu fakeménye pedig a sárga szantalfa v. ambrafa (lignum santali album et citrinum). Az utóbbi kivált füstölőnek használatos. Fájával jelentékeny kereskedést űznek. A S. Freycinetianum a Sandwich-szigeteken rengeteg erdőt alkot, fájával a keletindiaiak kereskednek, finom butorfélének nagyra becsülik. Jó illatu olajat is állítanak elő belőle (szantaolaj); rizsnyálkával keverve kis hengerré formálják, a templomban meg a szobában füstölőül égetik (khinai füstölő gyertya).

Santa Margherita Ligure

város, tengeri fürdő és téli klimatikus gyógyhely Genova olasz tartományban a Riviera di Levantén, a Rapallói-öböl Ny-i partján, vasút mellett, (1881) 7262 lak., csipkeveréssel, korallhalászattal, számos villával, amelyek közül kiválik a Villa Pagani. Egyik közkűtját Kolumbus mellszobra, egyik sétahelyét Garibaldi szobra díszíti.

Santa Maria

Puerto de, l. Puerto de Santa Maria.

Santa Maria de Belem

Para állam fővárosa. L. Para.

Santa Marta

Magdalena (l. o.) columbiai departamento fővárosa.


Kezdőlap

˙